1945 januárjában a Dunakanyar térségéből három településről több mint 600 embert kényszerítettek munkára a málenkij robot keretein belül. A történtekről egy videó is készült, amely bemutatja a helyi közösség sorsának tragikus alakulását.

Nyolc évtizeddel ezelőtt, a megszálló szovjet erők által, a legnagyobb német származású magyarokat gyűjtötték össze és küldték el munkatáborokba. A málenkij robot során körülbelül háromszázezer ember vesztette életét az embertelen és emészthetetlen körülmények következtében.

Egy kis csapat szombat hajnalban vágott neki a kilométereknek a festői Nógrád vármegyei Vanyarc környékén. A túrázók Zebegényből indultak, céljuk pedig a kál-kápolnai vasútállomás volt, ahol 1945 januárjában a dunakanyari svábokat bevagonírozták és kényszermunkára hurcolták. Ez a több mint 100 kilométeres út nem csupán fizikai kihívás, hanem egyben történelmi emlékekkel teli zarándoklat is, amely felidézi a múlt fájdalmas eseményeit.

Kosztra Gábor, az ötletgazda, a Malenkij Robot Emléktúra kapcsán elmondta: „Az elképzelésünk az volt, hogy elindulunk egy háromnapos útra, amely lehetőséget ad arra, hogy kilépjünk a megszokott kereteinkből. Olyan fizikai kihívást akartunk megélni, ami valóban próbára teszi a határainkat. Emellett ez a túra egyfajta lelki katartikus élményt is nyújt, hiszen felszínre hozza a mélyen eltemetett sebeket. Az emléktúra alapvető célja, hogy teret adjunk a beszélgetéseknek a traumákról, hogy megosszuk egymással tapasztalatainkat és érzelmeinket, felfedve, ki mit élt át, és hogyan érintette őt a múlt.”

A málenkij robotról hazatérőket a kommunizmus időszakában hallgatásra kényszerítették, és sokan évtizedekig szenvedtek az ismeretlentől, sosem tudva, hogy mi történt elhurcolt szeretteikkel és barátaikkal.