A 16 éven aluli fiatalok közösségi média használatának korlátozása: vajon ez a legoptimálisabb megoldás?

A közösségi média napjaink életének elengedhetetlen elemévé nőtte ki magát. Az igazi dilemmánk pedig az, hogy érdemes-e megfosztanunk magunkat tőle, vagy inkább éljünk vele a lehetőségeivel együtt?

Míg sok aggódó szülő támogatja a közösségi oldalak betiltását Amerikában vagy épp Angliában - Ausztráliában pedig 2025 végétől már tilos lesz a közösségi oldalak használata 16 év alatt -, a fiatalok (nem meglepő módon) egyáltalán nem pártolják, ők inkább újabb meg újabb eszközöket szeretnének, hogy minél jobban el tudjanak merülni a közösségi oldalak bugyraiban.

"A közösségi média tervezése nem véletlen, hiszen a célja, hogy függőséget generáljon – mondja Gurnek Bains pszichológus. Amikor ránézünk az értesítéseinkre, az agyunk a felszabaduló dopamin hatására egyre inkább rabjává válik a platformnak. Az értesítések kiszámíthatatlansága tovább fokozza ezt a jelenséget: a váratlan jutalmak izgalma miatt agyunk egyre inkább megszállottá válik, és folyamatosan arra vár, hogy mikor érkezik a következő 'adag'."

A szociálpszichológia rávilágít arra, miért vonzódunk annyira a közösségi médiához: emberek vagyunk, társas lények, akiknek elengedhetetlenek a kapcsolatok. Agyunk folyamatosan az elismerésre törekszik, és a közösségi média éppen ezt a vágyunkat szolgálja ki, lehetővé téve számunkra, hogy a saját értékünket a naponta érkező lájkok és értesítések számával mérjük – még ha ez sokszor a saját hátrányunkra is válik.

Más, függőséget kiváltó anyagok, mint például az alkohol vagy a dohány, minden országban valamilyen formában korlátozás alá esnek. Ez nem csupán azért van így, mert 18 vagy 21 éves korban varázsütésre védettek leszünk az alkohol vagy a cigaretta hatásaitól; sokkal inkább arról van szó, hogy ezek a szerek különösen romboló hatással bírnak a fiatalok, különösen a gyermekek és serdülők fejlődésére. Hasonlóképpen, a közösségi média is jelentős hatással van a fiatalok fejlődő agyára. Az "agyrohadás" kifejezés nem csupán egy divatos szlogen, hanem egy valóságos jelenség: a közösségi média hozzájárulhat az agy szürkeállományának zsugorodásához.

A tizenévesek átlagosan napi 4,8 órát töltenek a közösségi médiában, ami miatt a korlátozások bevezetése érthetőnek tűnik. Noha a fiatalok többsége kifejezi, hogy szeretne kevesebb időt eltölteni ezeken a platformokon, az önfegyelem gyakran kihívást jelent. Ugyanakkor a közösségi oldalak teljes tilalma nem tűnik a legjobb megoldásnak, hiszen ezek a felületek fontos szerepet játszanak a társas kapcsolatokban és a kommunikációban.

A reaktancia elmélete azt sugallja, hogy amikor a személyes szabadságunkat fenyegetve érezzük, a reakciónk nem az engedelmesség, hanem éppen ellenkezőleg, a lázadás és a kiskapuk keresése lesz. Különösen a fiatalok esetében, ha megpróbáljuk megtiltani számukra a közösségi média használatát, szinte biztosak lehetünk benne, hogy ez csak fokozza a vágyukat az irányítás visszaszerzésére, és még intenzívebben fognak küzdeni azért, hogy hozzáférjenek ezekhez az oldalakhoz.

"Érthető, hogy a szülők miért aggódnak a gyerekek közösségimédia-használata miatt, de a fejlődéslélektanból tudjuk, hogy a gyerekek és a serdülők akkor fejlődnek, ha megengedik nekik, hogy hibázzanak és támogató környezetben tanuljanak - fejti ki a pszichológus. - A közösségi médiához való hozzáférés korlátozása sértődöttséget szülhet, kíváncsiságtól vezérelt viselkedéshez vezethet, és végső soron a fiatalokat nem készíti fel megfelelő módon arra, hogy a digitális élet kihívásaival megbirkózzanak, amikor végül találkoznak velük."

A szakértők véleménye szerint a tiltások helyett érdemesebb meghallgatni a fiatalok igényeit. Egy friss felmérés eredményei alapján a brit fiatalok 71%-a elutasítja a 16 év alattiak közösségi média használatának betiltását. Sokkal inkább arra vágynak, hogy megfelelő oktatásban részesüljenek a biztonságos közösségi média használatról. Ráadásul 84%-uk támogatná, ha a közösségi média ismeretei bekerülnének az iskolai tantervbe.

A fiatalok úgy vélik, hogy a közösségi média cégeket - amelyek kihasználják és hasznot húznak az emberek függőségéből - kellene elszámoltatni. A megkérdezettek 78 százaléka szerint a cégeknek többet kellene tenniük azért, hogy eltávolítsák a káros tartalmakat a platformjaikról, 88 százalékuk pedig úgy véli, hogy átláthatónak kellene lenniük az algoritmusok használatával kapcsolatban.

Bizonyos szempontból ezeket a javaslatokat az alkohol- és dohánytermékek reklámozásának szigorúbb szabályozásához hasonlíthatjuk. Elképzelhető, hogy a fogyasztói tilalom helyett hatékonyabb lenne egy olyan intézkedés, amely a magatartásformálásra összpontosít, és a közösségi média kihívásait helyezi a középpontba.

"Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy szükség van a változásra, azonban véleményem szerint a megoldás nem a totális betiltás - mondja a szakértő. - A fiatalok tisztában vannak a helyzettel, és keresik a támogatást. Fontos lenne, hogy meghallgassuk őket, mert ha ezt tesszük, sokkal nagyobb eséllyel érhetjük el a kívánt eredményt, amely mindannyiunk számára fontos."