A Budapesti Nyilatkozat önmagában nem hozza el az Európai Unió megújulását.
A Budapesti Nyilatkozat, amelyet az Európai Unió vezetői 2024 novemberében fogadtak el, a versenyképesség növelésére irányuló uniós stratégiák legújabb állomása. Noha a magyar kormány több tagja is áttörésként beszél róla, tartalmában szoros párhuzamot mutat a korábbi versailles-i és granadai nyilatkozatokkal. Ám néhány új súlypont is megjelenik benne, amelyek megvalósítására - brüsszeli mércével nézve kifejezetten gyorsan - lépéseket tett már az uniós intézményrendszer.
A dokumentum, amely nem tekinthető kötelező érvényű jogalkotási tervnek, csupán egy állásfoglalás, célja, hogy körvonalazza az EU válaszait az új geopolitikai kihívásokra. Eközben igyekszik fokozni a gazdaság fenntarthatóságát és innovációs potenciálját. A Budapesti Nyilatkozat alapját leginkább a tavaszi Enrico Letta, korábbi olasz miniszterelnök által készített, valamint Mario Draghi, az egykori EKB-elnök őszi jelentései szolgáltatják. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar elnökség júliusban bemutatott e-mobilitási tervéből nem került be semmilyen elem a szövegbe.
A visszafogott nyilatkozat kiemeli a közös fellépés elengedhetetlenségét, mivel az európai vezetők álláspontja szerint a versenyképesség terén mutatkozó elmaradás mind az EU-n belül, mind pedig a globális arénában sürgető intézkedéseket követel.
A dokumentum központi üzenete az egységes piac további fejlődésének és a szabályozási terhek mérséklésének jelentősége.
A szöveg szerint az európai gazdaság motorja továbbra is az egységes piac, amelynek hatékonysága és átláthatósága növelhető a meglévő akadályok megszüntetésével és az új technológiák bevezetésével. Ezen reformok irányvonalát már a Draghi- és Letta-jelentések is körvonalazták, különböző javaslatok formájában.
A tőkepiaci unió felgyorsítása és a vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek szélesítése a terv legfontosabb pillére. Bár a nyilatkozat nem részletezi a megvalósítás időkeretét és ütemezését, ez a célkitűzés mindenképpen középpontban áll.
A Budapesti Nyilatkozat tizenkét pontban rögzíti azokat a lényeges lépéseket, amelyek a versenyképesség fokozását célozzák.
Az Európai Bizottság célul tűzte ki, hogy 2025 közepére egy átfogó stratégiát dolgozzon ki az egységes piac elmélyítésére. Ez a stratégia nem csupán elvi megközelítéseket fogalmaz meg, hanem konkrét mérföldköveket és egy részletes ütemtervet is tartalmaz, amelyek segítenek a célok elérésében.
Ez a stratégia nem csupán az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának előmozdítására irányul, hanem a digitális gazdaság és a munkaerőpiac szorosabb összekapcsolását is meg kívánja valósítani. A tőkepiacok uniójának létrehozása az egyik legfontosabb célkitűzés, mivel az európai cégek, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint az innovációs kezdeményezések jelenleg nem rendelkeznek elegendő tőke hozzáféréssel.
Ez a tényező a jövő öt esztendőjében a különböző előrejelzések alapján 10-12 ezer milliárd eurónyi (ami körülbelül 5 000 000 milliárd forintnak felel meg) uniós megtakarítást mozgósíthat a tőzsdék és értékpapírok piacán, ezzel jelentős hatással lehet az Európai Unió gazdaságára.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a legutóbbi beszédében kiemelte, hogy az európai pénzügyi piacok széttagolt struktúrája komoly gátat jelent a tőke hatékony áramlásában. Jelenleg az európai háztartások jelentős része alacsony hozamú betétekben tartja megtakarításait, miközben innovatív projektek és feltörekvő vállalkozások szenvednek a finanszírozás hiányától. Lagarde véleménye szerint egy egységes európai értékpapír-piaci felügyelet kialakítása elengedhetetlen lenne, mivel ez segítene a megtakarítások hatékonyabb irányításában és hozzájárulna a hosszú távú befektetések növeléséhez.
Emellett a Budapesten elfogadott szöveg az ipar modernizálása és a dekarbonizáció előmozdítása révén az EU igyekszik megőrizni vezető szerepét a globális klímapolitikában, miközben biztosítja a gazdasági növekedés feltételeit.
A szabályozási terhek mérséklése már tavaly szeptember óta az Európai Bizottság egyik fő fókuszpontja, különös figyelmet szentelve a kis- és középvállalkozások támogatásának. A budapesti állásfoglalás újra megerősíti ezt a szándékot, és Brüsszel meglepő gyorsasággal lépéseket tesz, lezárva ezzel a többéves előkészítési folyamatot.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette, hogy 2025 első felére az adminisztratív kötelezettségeket legalább 25%-kal csökkentik.
A novemberi budapesti uniós csúcs eseményei nyomán nyilvánosságra került információk szerint az újonnan bevezetett intézkedéscsomag célja a környezetvédelmi előírások egyszerűsítése is. E lépések révén szeretnék megszüntetni a szabályok közötti átfedéseket, valamint átláthatóbbá tenni a jelentési kötelezettségeket. A Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) és a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD) jogszabályait egy úgynevezett "omnibusz" jogi keretbe kívánják integrálni, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy kevesebb időt és energiát pazaroljanak az adminisztrációs teendőkre.
Máshol viszont érdemi lépések nem történtek a november eleji budapesti csúcstalálkozó óta.
Bár az ipari szektor dekarbonizációja és az energiafüggetlenség megteremtése a nyilatkozat kulcsfontosságú elemei közé tartozik, jelenleg még csak a tárgyalások szakaszában állunk az új lépésekkel kapcsolatban. Ezek a tárgyalások azonban nem újak: az uniós egyeztetések már évek óta zajlanak, különösen a koronavírus-járvány nyomán létrejött Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), valamint az energiaválság kezelésére kidolgozott RePowerEU program keretein belül.
Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet, miközben garantálja az energiaellátás megbízhatóságát és megfizethetőségét. Az Energiaunió létrehozása kulcsfontosságú lépés a megújuló energiaforrások arányának növelésére és az energiahatékonyság fokozására. A nyilatkozat hangsúlyozza a körforgásos gazdaság elősegítését és a nyersanyag-függőség csökkentését is, amely a másodlagos nyersanyagok piacának fejlesztésével és az ellátási láncok diverzifikálásával valósítható meg. Ezek a témák már megjelentek a Versailles-ban és Granadában elfogadott versenyképességi állásfoglalásokban is. Az elmúlt évek során a termékútlevelek bevezetéséről hozott döntések, valamint a Mercosur-tárgyalások idei újbóli fellendülése is a fő irányvonalakat képviselik.
Az innováció ösztönzése kiemelkedő szerepet játszik a nyilatkozatban. Az Európai Unió ambíciója, hogy a világ élvonalába kerüljön az áttörő technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia és az adatgazdaság területén. Ez a célkitűzés nem csupán friss törekvés, hanem már korábban is hangsúlyos szerepet kapott, hiszen az EU folyamatosan arra törekszik, hogy a technológiai fejlődés élvonalában maradjon.
A kutatás-fejlesztési befektetéseket 2030-ig a GDP 3%-ára szeretnék emelni, miközben az oktatás és az innovációs ökoszisztéma megerősítésére fókuszálva támogatják a fiatal vállalkozások fejlődését.
A Budapesti Nyilatkozat lényegében nem új célokat fogalmaz meg, hanem inkább a már meglévő stratégiák felgyorsítását és a tagállamok közötti szorosabb együttműködés fontosságát hangsúlyozza. A dokumentum elismeri, hogy sok szempontból a korábbi nyilatkozatok folytatásának tekinthető, ugyanakkor arra is rávilágít, hogy az eddigi eredmények nem elegendőek a kitűzött gazdasági és fenntarthatósági célok eléréséhez.
A Draghi- és Letta-jelentések versenyképességi reformterveinek megvalósításában igazán új lendületet az új Európai Bizottság felállása hozhat: a júniusi választások óta csak ügyvivő kollégium volt, december 1-től viszont az új biztosok már felveszik a munkát.
Jelenleg a december 19-20. között esedékes brüsszeli formális EU-csúcs napirendjén nem tűnnek fel lényeges döntések, amelyek a budapesti vagy más uniós versenyképességi kezdeményezések alapját képeznék. Ugyanakkor a következő időszakban, a második von der Leyen-féle Bizottság hivatalba lépésével ez a helyzet gyorsan megváltozhat.
