A fővárosi hatóságok terveik között szerepel, hogy az extrém gyorshajtókat súlyosabb szankciókkal sújtsák, beleértve az autóik elkobzását is.
A sebességhatárok drámai túllépése esetén a Fővárosi Önkormányzat arra tett javaslatot, hogy az érintett autót konfiskálják. Erről beszélt Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egy szerdai háttérbeszélgetés során, amelyen a Magyar Hang képviseletében is részt vettek. A politikai esemény célja az volt, hogy felkészüljenek a jövő heti Fővárosi Közgyűlés ülésére.
Kiss Ambrus elmondta: közel 53 ezer gyorshajtót mértek be az új budapesti traffipaxok egy hónap alatt. Például volt olyan, aki a Szentendrei úton 50-es táblánál 147-tel ment, az Árpád hídnál a megengedett 70 helyett 149-cel, míg például az Üllői úton az 50-es táblánál 158-cal. Az ilyen brutális túllépések kapcsán osztrák tapasztalatok alapján a közgyűléssel azt akarják elfogadtatni: javasolják az államnak azt, hogy aki lakott területen belül a megengedett sebességet legalább 50-nel túllépi vagy aki lakott területen kívül azt 75-tel, annak első alkalommal hat hónapra, második alkalommal viszont már végleg vegyék el az autóját, hiszen aki ilyet csinál, az "emberéletekkel játszik".
A legfontosabb napirendi pont a főváros jövő évi költségvetése lesz. Kiss Ambrus kifejtette, hogy bár a szakszervezetekkel sikerült megállapodni a 2025-2029 közötti béremelésekről, ezek csak akkor léphetnek életbe januártól, ha még decemberben ratifikálják az új költségvetést. Kiemelte, hogy a béremelés elengedhetetlen, hiszen annak hiányában a munkavállalók elvándorolhatnak. Hasonlóképpen, a fővárosi rezsitámogatások emelése is csak az új költségvetés elfogadásával válik lehetővé. Ha ez nem következik be, a jövő évre a 2024-es költségvetés marad érvényben, ami azt jelenti, hogy a főváros havonta mindössze annak tizenkettedét használhatná fel.
Ugyancsak napirenden lesz a főváros jövő évi folyószámlahitel-keretének elfogadása, ez minden évben része a decemberi döntési csomagnak. A teljes összegén nem akarnak változtatni, ez 60 milliárd forint, a főváros likviditási helyzete miatt szükséges ez. Bár nem szeretik használni ezt az eszközt, hiszen kamatkiadási oldala van, de miután csak "sporadikusan érkezik" az iparűzési adó a fővároshoz, szükség van erre a finanszírozásra is. Ha ez a javaslat nem megy át, az problémát okozna, mert január 2-án nem lenne pénz a főváros számláján, nem lenne miből működni.
Kiderült, hogy Karácsony Gergely a következő heti közgyűlésre nem készül előterjesztéssel a főpolgármester-helyettesek kinevezéséről, és a szervezeti működési szabályzatot illetően sincs javaslata.
A Magyar Hang megkeresésére Kiss Ambrus kifejtette, hogy komoly ügyekben nem fogad, és hangsúlyozta, hogy a költségvetés valóban egy komoly téma. Ezzel párhuzamosan Karácsony Gergely is reagált a kérdésre, amely szerdán merült fel, elmondva, hogy a fővárosi közgyűlési képviselőknek mérlegelniük kell, hogy "olyasmit támogatnak-e, ami alkotmányellenes és veszélyezteti a városi közszolgáltatások működését, vagy inkább egy alkotmányos költségvetést, amely megőrzi a város pénzügyi függetlenségét."
Lapunk kérdéseire válaszolva Kiss Ambrus hangsúlyozta, hogy a kormánysajtóban nemrégiben megfogalmazott kritikák a főváros által üzemeltetett Gyáli úti menekültszállón tapasztalt körülményekkel kapcsolatban méltatlanok és elfogadhatatlanok. A szóvivő kifejtette, hogy az ott dolgozó munkatársak nevében határozottan elutasítja a támadásokat, amelyek szerinte mélyen megrázták a csapatot. A menekültszálló a háború kitörésének másnapján nyitotta meg kapuit, és sokan közülük már több mint ezer napja tartózkodnak ott. Ezek a menekültek, javarészt kárpátaljai, több generációs, sokgyermekes roma magyar családok, nem tudtak máshol lakást találni. Kiss Ambrus úgy véli, hogy a munkatársakat különösen bántja a vád, miszerint adományokat loptak, vagy hogy az embereket gettóban tartják. Továbbá megjegyezte, hogy a kritikát megfogalmazó kormánypárti lap anélkül készítette el írását, hogy a helyszínen járt volna, ami különösen elítélendő.
