Erdő Péter, a konklávé hazai képviselője, a katolikus egyház egyik meghatározó alakja. 1952. június 25-én született Budapesten. Teológiai tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végezte, majd Rómában a Gregoriana Egyetemen folytatta. 1975-ben sze

Íme néhány érdekesség Erdő Péterről, Budapest-Esztergom érsekéről és bíborosáról, amelyek érdemesek a figyelmünkre: Erdő Péter egy kiemelkedő egyházi személyiség, aki nemcsak a katolikus egyházban tölti be fontos szerepét, hanem a társadalmi és politikai diskurzusban is aktívan részt vesz. Született 1952-ben, és teológiai tanulmányai során mélyreható ismereteket szerzett a vallásfilozófiában és a liturgiában. Mint érsek, Erdő Péter hangsúlyozza a párbeszéd fontosságát, legyen szó vallási, társadalmi vagy politikai kérdésekről. Számos alkalommal szót emelt az egység és a tolerancia mellett, miközben figyelemmel kíséri a modern társadalom kihívásait. Bíborosi rangját 2003-ban kapta meg, amely nemcsak a katolikus közösségben, hanem a nemzetközi színtéren is elismerést hozott számára. Munkássága során több fontos dokumentumot és nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyek a hit és a társadalmi igazságosság kérdéseivel foglalkoznak. Erdő Péter nemcsak egyházi vezető, hanem a kultúra és a tudomány iránt is elkötelezett, rendszeresen részt vesz konferenciákon, ahol a vallás és a tudomány kapcsolatait vizsgálja. Összességében Erdő Péter egy sokoldalú és elkötelezett személyiség, aki jelentős hatást gyakorol a magyar katolikus egyházra és a társadalom egészére.

Erdő Péter neve egyre gyakrabban merül fel a pápaválasztás esélyesei között, hiszen tapasztalt bíborosként és elismert kánonjogászként komoly hírnévnek örvend. Diplomáciai érzéke és kiváló szervezőkészsége hozzájárul ahhoz, hogy a pápai konklávék listáján szerepeljen. A 2025-ös lesz a harmadik alkalom, amikor részt vesz a pápaválasztás folyamatában; korábban már tanúja volt XVI. Benedek 2005-ös és Ferenc pápa 2013-as megválasztásának is. A szakmai közéletben különösen figyelemre méltó volt az a két püspöki szinódus, amelyeken relátorként, vagyis levezető elnökként tevékenykedett, és amelyek során a bíborosok felfigyeltek rá.

A 72 éves Erdő Péter 1952-ben született Budapesten, egy hatgyermekes családba. Felmenői közt voltak kisnemesi katona székelyek is. 1970-ben érettségizett a Budapesti Piarista Gimnáziumban. Itthon az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, a Központi Papnevelő Intézetben és a Pázmány Péter Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémián tanult. 1975-ben szentelte pappá Lékai László bíboros, majd két évet Dorogon volt káplán. 1976-ban teológiai doktorátust szerzett, majd a Pápai Lateráni Egyetemen tanult kánonjogot 1977-1980 közt a Pápai Magyar Akadémia ösztöndíjával. 1986-ban megvédett kánonjogi doktorátusának címe: A kánonjogi prímási hivatal Gratianustól Pisai Uguccionéig. Eközben 1980-96 közt tanár az esztergomi szemináriumban. 1986-2002 közt a római Gregoriana Pápai Egyetem megbízott tanára majd professzora, illetve az említett Pázmány Akadémia, majd 1992-től egyetem tanára, majd tanszékvezetője. 1995-96-ban ösztöndíjjal kutat a kaliforniai Berkeley Egyetemen. 1996-1998 közt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja, majd 1998-2003 közt rektora, 2005-2015 közt a nagykancellárja. 2003-ban védte meg akadémiai doktoriját, azóta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Székfoglaló beszédének címe: A kánonjogi esetmegoldás módszere a kései középkorban. 2003-ig elnöke volt az egyetem 1996-ban alapított Kánonjogi Posztgraduális Intézetének is.

Egyedülálló pályafutása során a tanítás és a tudományos kutatás mellett papként és kánonjogászként is aktívan részt vett a közéletben. 1976-tól az esztergomi Érseki Főszentszék kötelékvédőjeként, majd 1980-tól jegyzőjeként és bírájaként szolgált, 1994 és 1995 között pedig az Esztergomi Érseki Bíróság helynökeként tevékenykedett. 1994-től 1998-ig az Esztergom-Budapesti főegyházmegye püspöki helynöki feladatait látta el. 1986 óta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyházjogi bizottságának titkáraként is hozzájárult a jogi kérdések tisztázásához. 1990-től pápai prelátusi, 1994-től pedig apostoli protonotáriusi címmel is büszkélkedhetett.

II. János Pál pápa 1999-ben nevezte ki Veres Andrást székesfehérvári segédpüspökké és Puppi címzetes püspökké. A püspöki szentelésére 2000. január 6-án került sor Rómában, a híres Szent Péter-bazilikában, ahol II. János Pál mellett Veres András győri püspök és Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium jelenlegi vezetője is részt vett. Veres András választott jelmondata: "Initio non erat nisi gratia" (Kezdetben nem volt más, csak a kegyelem) tükrözi hitét és elkötelezettségét. A pápa 2002-ben a budapest-esztergomi érseki posztra, prímási címre nevezte ki, amelyet 2003-ban hivatalosan is elfoglalt. Ugyanebben az évben II. János Pál bíborossá is kreálta. Veres András 2005-től 2015-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöki tisztét töltötte be, majd 2005 és 2016 között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke volt, hozzájárulva a katolikus közösségek összefogásához és együttműködéséhez Európában.

A Szentszéknél számos fontos tisztséget töltött be: 2003-tól tagja lett a Katolikus Nevelés Kongregációjának és a Pápai Törvénymagyarázó Tanácsnak, majd 2004-től az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának is, végül 2005-től az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció munkájában is részt vett.

Számos neves intézmény, mint például az Institut catholique de Paris, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kolozsváron, a Lublini Katolikus Egyetem, valamint a müncheni Lajos-Miksa Egyetem, díszdoktori címmel tüntette ki. A kitüntetések közül különösen emlékezetes az 1997-ben elnyert Stephanus-díj, amelyet a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, amelyet 1998-ban kapott. Továbbá, a 1999-es Pisában kiosztott Galileo Galilei-díj, a 2004-es Fraknói Vilmos-díj, amely a teológia, filozófia és egyháztörténelem terén végzett kiemelkedő munkásságot ismer el, valamint a 2016-os Széchenyi-díj is a neve mellett szerepel. A legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet 2017-ben vehette át, míg a legfrissebb elismerés, a 2024-es Tu es Petrus díj, amelyet a nemzetközi katolikus szervezet adományoz, Kurt Koch bíboros keze által érkezett Rómából.