A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) határozottan elutasítja a manipulációval kapcsolatos vádakat, azonban nyitott arra, hogy újraértékelje a vitatott szegénységi statisztikákat.
A szegénység mélyebb megértésének hiánya miatt Kende Ágnes szociológus hangsúlyozta, hogy miért volt fontos a téma köré konferenciát szervezni az MTA Humán Tudományok Kutatóházában. Kifejtette, hogy a jelenséget sokszor csak felszínesen ismerjük, ezért szükség van a részletesebb diskurzusra és a tudományos megközelítésekre.
Koós Bálint közgazdász elemzése szerint a hátrányos helyzetű településeken élők jövedelme körülbelül a felét keresi annak, amit a kedvezőbb körülmények között élők. Ezen belül is találhatók kirívó esetek: például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornanádaskán a helyiek munkajövedelme csupán a magyar átlag hatodát teszi ki.
Közvetlen kapcsolat van a szegénység, valamint az adott településen hozzáférhető oktatási, egészségügyi és egyéb szolgáltatások száma, minősége között - hangsúlyozta Tagai Gergely területfejlesztési szakember. A megszűnő szolgáltatások leginkább a kistelepüléseket sújtották. Hasonló jelenséggel kell szembenézniük nem kifejezetten szegény községeknek is, olyanoknak, amelyek valamelyik vidéki nagyváros agglomerációjához tartozniuk. Persze: a nagyváros közelsége miatt ezek értelemszerűen jobb helyzetben vannak, mint az eldugott vidékeken lévő falvak.
Huszár Ákos szociológus hangsúlyozta, hogy a szegénység gyakran generációkon átívelő jelenség. Szerinte a hetvenes évektől folyamatosan nő azoknak a fiataloknak a száma, akik a szüleik foglalkozásához hasonló pályát választanak, miközben egyre többen tapasztalják meg, hogy nemcsak hogy nem tudnak előrelépni, hanem a szüleik helyzetéhez képest lefelé is mozdulnak el. Ez a tendencia aggasztó jele a társadalmi mobilitás csökkenésének.
A Központi Statisztikai Hivatal szegénységi adataival kapcsolatos kétségek megerősítést nyernek, mivel ezek nem állnak összhangban a hivatal által közzétett jövedelmi statisztikákkal sem.
A magyar társadalom a legszorosabb zártságú közösségek közé tartozik Európában - hangsúlyozta Huszár Ákos. Az egyenlőtlenségek folyamatosan megújulnak és erősödnek, ami a legfőbb tendenciát jelenti, míg a társadalmi mobilitás csupán kivételes esetekben valósul meg. Habár előfordulhat, hogy valaki a tehetsége és kitartása révén sikeres lesz, az egyéni felelősség kérdését csak a "strukturális tényezők" fényében érdemes megközelíteni. Nagyobb veszélyt jelent, ha a szegényeket okoljuk a saját helyzetükért, mintsem hogy a rendszerszintű problémákat vizsgálnánk meg.
Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója elmondta, hogy a szegénység alakulását tekintve több szakaszra bontható az elmúlt húsz év. A 2004-2008 közötti fenntarthatatlan jóléti expanzió politikai és gazdasági válsággal végződött. A közmunkaprogramok már 2010 előtt elindultak, a kormányváltás aztán szociálpolitikai fordulatot hozott. A válság lecsengése után konjunktúra következett, majd újabb válság, amely növekvő egyenlőtlenségekkel járt.
Gábos András és Tátra Annamária, az ELTE statisztikusa volt az, aki a közelmúltban a Válasz Online-on közölt elemzésében arra utalt, szakmai hibák sorozata, vagy célzott manipuláció eredményezhette azt, hogy a szegénységi adatok 2018-2023 között nem megbízhatóak.
Valami nem stimmel, a korábbi elnökhelyettes véleménye szerint a KSH szegénységi statisztikáit manipulálhatták.
A konferencián Tátrai Annamária előadásában részletesen foglalkozott egy fontos kérdéssel. Kérdésünkre kifejtette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2005 óta az Eurostat irányelvei szerint gyűjti az adatokat. Az adatok minőségével 2016-ig nem voltak problémák, azonban 2018-tól kezdve a szakemberek észrevették, hogy a KSH által közzétett statisztikákban, különösen a szegénységi küszöb körüli jövedelmek eloszlásában, szokatlan anomáliák bukkantak fel. Olyan jelenség figyelhető meg, hogy a legnagyobb jövedelemmel rendelkező személyek éppen a szegénységi küszöb fölött csoportosulnak, ami arra utal, hogy a szegénységi mutatók drámai mértékben javultak, ami magyarázatra szorul.
A közönség soraiban foglalt helyet Szabó Andrea, aki politológusként osztotta meg tapasztalatait. Elmondta, hogy levelet kapott Kincses Árontól, a KSH elnökétől. A levélben Kincses határozottan visszautasította a manipulációval kapcsolatos vádakat, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a statisztikai hivatal alapos revízió alá vonja a vitatott szegénységi adatokat. Ezt követően pedig ígéretet tett, hogy nyilvános szakmai egyeztetést rendez az "adatfelhasználók széles spektrumával", hogy tisztázzák az esetleges félreértéseket.
Kincses Áron levele kapcsán - mivel annak tartalmát még nem ismeri teljes egészében - Tátrai Annamária nem kívánt érdemi választ adni. Azonban a szakmai egyeztetések iránt teljes mértékben nyitott, akárcsak Gábos András, aki hozzátette, hogy számára kiemelten fontos lenne, ha a szakmai párbeszéd egy olyan intézmény keretein belül zajlana, amely független a KSH-tól, és amelyet az adatfelhasználók megbízhatónak tartanak.
Már nem a KSH szóvivője az a fideszes politikus, aki most azt üzeni a Tisza Párt elnökének: ideje, hogy bátran kiálljon a véleménye mellett.
