A jövő marsi telepesek olyan építési technikát vehetnek át, amely az ókori rómaiak innovációin alapul.
Ők szerves adalékanyagok hozzáadásával tették tartósabbá a habarcsot.
A hosszú távú marsi tartózkodás megvalósításához az első űrhajósok számára az egyik legnagyobb kihívást a megfelelő építőanyagok megszerzése jelenti. A tudósok egy kreatív, ám kissé szokatlan megoldást dolgoztak ki: a helyi laza kőzetekből (regolit) és az emberi vér fehérjéiből egy olyan betont lehetne előállítani, amely lehetővé tenné az asztronauták számára, hogy védelmet nyújtó szerkezeteket építsenek a jövőbeni küldetések számára, ellenállva a kozmikus sugárzásnak és a meteoritoknak - számolt be az IFLScience. Az elképzelés gyökerei az ókori rómaiakhoz nyúlnak vissza, akik szerves adalékanyagokat, például állati vért használtak a habarcs tartósságának és megmunkálhatóságának javítására. Mindez azért vált szükségessé, mert a nehezen szállítható építőanyagok már-már elérhetetlen költségekkel járnak; a becslések szerint egyetlen tégla 2 millió dollárba kerülne.
A Marson végzett eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy a felszínen mészkő található. Ezt a természetes anyagot először hevítéssel kellene megtisztítani a benne lévő szén-dioxidtól, majd kén és víz hozzáadásával beton készíthető belőle. Azonban egy tudóscsoport alternatív megoldást javasol: az AstroCrete nevű innovatív anyagot, amely a marsi regolit és az emberi vér albumin fehérjéje kombinálásával készülhet. Ez a megközelítés nemcsak praktikus, hanem fenntartható is, hiszen kihasználja a helyi erőforrásokat és az emberi biomateriálokat.
A kutatók állítása szerint egy űrhajós körülbelül 72 hét alatt képes annyi albumint előállítani, ami elegendő lenne ahhoz, hogy egy ember számára megfelelő élőhelyet alakítsanak ki betonalapként.
Ahhoz, hogy a beton tartósabb és ellenállóbb legyen a feszítőerőkkel szemben, érdemes lenne egy olyan vegyületet hozzáadni, amely a vizeletben, a könnyben vagy a verítékben megtalálható. Ezáltal még vízre sem lenne szükség a keveréshez. A kutatócsoport emellett a kén felhasználásával készült beton alternatíváit is fontolóra veszi.
A kínai nagy fal rejtélye
A Zhejiang Egyetem kutatói Kínában egy különleges összetevőt fedeztek fel a falak téglaösszetartó anyagaiban: a ragacsos rizst. A szakértők a habarcsba keverték a magas keményítőtartalmú rizsszemek levét, amelyet alaposan kinyomtak, majd ezt a keveréket homokkal és oldott mészkővel vegyítették. Ezzel a módszerrel létrehozták a tökéletes építőanyagot, amely nem csupán esztétikus, hanem meglepően erős és tartós is. A kutatások során kiderült, hogy ez a rizsdúsított kötőanyag messze felülmúlja a hagyományos mészhabarcs teljesítményét, így új lehetőségeket nyit meg az építőiparban.
