A plázastop szigorítása elsősorban a széles alapterületű, napi szükségleteket kielégítő boltokat célozza meg.

Egyes friss hírekkel ellentétben nem minden nagy alapterületű üzlet adásvétele vagy bérbeadása fog engedélyköteles lenni a szeptemberben életbe lépő plázastop-módosítás következtében - tájékoztatta Fodor János, az Oppenheim ingatlanjogi csoport ügyvédje. Elmondása szerint a módosítások csak a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó üzletek esetében jelentenek szigorítást, és az engedélyezési kötelezettség nem a tranzakciók magából, hanem a használati cél megváltozásából ered.

A 2011-ben bevezetett és azóta többször módosított plázastop-szabályozás alapvető célja, hogy a nagyobb üzletek megnyitását hatósági ellenőrzés alá vonja az építési és rendeltetésmódosítási engedélyezési eljárások keretein belül. Nemrégiben a kormány elfogadott egy új rendeletet, amely a plázastop további szigorítását célozza meg. Az új szabályozás végleges formája azonban kevesebb üzletet érint, mint ahogyan azt a kezdeti tervekben elképzelték.

Ez azt jelenti, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű üzletek létrehozásához – legyen szó akár új építményekről, akár meglévő, nem kereskedelmi célú épületek üzletté való átalakításáról – a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal engedélye szükséges. Az új építmények esetében ezt az engedélyt az építési engedélyezési eljárás keretében adják ki, míg a meglévő épületek esetében a rendeltetésmódosítási engedélyezési folyamat során. "A legújabb jogszabálymódosítás a rendeltetésmódosítási engedélyezés alkalmazási körét érinti" – nyilatkozta Fodor János, az Oppenheim ingatlanjogi csoport ügyvédje.

Az új szabályozás kibővíti a rendeltetésmódosítási engedély igénylésének terjedelmét. Az eddigi esetek mellett mostantól az új tulajdonosoknak és használóknak is kötelező kérelmezniük a rendeltetésmódosítást:

Fodor János emlékeztetett: a rendeletmódosítás megjelenése után a sajtóban több olyan cikk jelent meg, amely szerint az új jogszabály általános jelleggel engedélykötelessé tenné a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek adásvételét és bérbeadását is, ilyen értelmezés azonban nem olvasható ki a közlönyben közzétett normaszövegből.

Fontos hangsúlyozni, hogy a módosítás kizárólag a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó üzletek kialakítását érinti. Ugyanakkor lényeges megemlíteni, hogy nem maguk az adásvételi vagy bérleti tranzakciók válnak engedélykötelessé, hanem a megváltozott használat.

- Magyarázta az ügyvéd. Tehát, ha egy már létező, 400 méternél nagyobb kereskedelmi célú ruházati bolt tulajdonosa eladja az üzletét, és az új tulajdonos is ruházati vagy más tartós fogyasztási cikkeket forgalmazni kíván az adott helyszínen, akkor nem szükséges új rendeltetésmódosítási engedélyt kérni.

Viszont ha a korábbi ruházati üzlet egy részében vagy egészében élelmiszerüzlet, drogéria vagy egyéb napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet nyílik, már rendeltetésmódosítási engedélyre van szükség. E körben fontos kiemelni - tette hozzá -, hogy a jogszabály értelmében a rendeltetésmódosítási engedélyre akkor is szükség van, ha az újonnan kialakítandó napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet területe nem éri el a 400 négyzetmétert.

Az Oppenheim szakértője rámutatott, hogy a legfrissebb sajtóhírek, melyek drasztikusabb szigorításokat sugallanak, valószínűleg a társadalmi egyeztetésre benyújtott normaszövegből erednek. Ez a szöveg ugyanis azt a benyomást kelthette, hogy a jövőben új típusú rendeltetésmódosítási engedélyekre lenne szükség az érintett üzletek adásvételéhez és bérbeadásához. Noha a kormány által jóváhagyott jogszabály változata enyhített az eredeti tervezeten, nem zárható ki, hogy a jogalkotó a jövőben tovább bővíti a plázastop hatálya alá eső esetek számát.

A módosított szabályok szeptember 17-én lépnek hatályba.