A világ egyik legnagyobb szegénységgel küzdő országa, ahol az életszínvonal folyamatosan csökken, és a mindennapi élet kihívásai egyre nehezebbé válnak.

Afganisztánban 2024. augusztus 14-én emlékeztünk meg arról, hogy három év telt el azóta, hogy az amerikai haderők elhagyták az országot. Ezt követően egy hatalmas káosz alakult ki, amely lehetővé tette, hogy a tálibok újra hatalomra kerüljenek, és megalakítsák saját vezetésű kormányukat, amely azóta irányítja Afganisztánt.

A kabuli kormány számára jelenleg a legfőbb prioritás az új tálib vezetés nemzetközi elismerésének megszerzése. Ugyanakkor a Kabullal való kapcsolattartás továbbra is bonyolult és kihívásokkal teli diplomáciai feladat Afganisztán ügyében. E bonyolultságra jól rávilágít, hogy 2023 decemberében Kína nagykövetet fogadott a tálib kormány képviselőitől, ám ezt követően Peking gyorsan kiadott egy pontosítást, amelyben hangsúlyozták, hogy a találkozó nem jelenti az új tálib vezetés hivatalos elismerését, annak ellenére, hogy Kabul ezt másként kommunikálta.

A külkapcsolatok területén Kabul számára jelentős áttörést volt, hogy az Egyesült Arab Emírségek 2024. augusztus 21-én elfogadta a tálib kormány nagykövetének megbízólevelét, amely első hivatalos elismerése volt Afganisztán jelenlegi kormányának. Egy nappal azt követően, hogy az Egyesült Arab Emírségek gesztusával lényegében elismerte az új kabuli kormányt - bár hivatalosan erről nem adtak ki semmilyen álláspontot - Kazahsztán is akkreditálta Afganisztán képviselőjét, megjegyezve, hogy mindkét ország célja a kereskedelmi, gazdasági és humanitárius együttműködés bővítése.

Jelenleg 17 országnak van nagykövetsége Afganisztánban, köztük mind az öt közép-ázsiai államnak. Ugyanakkor az afganisztáni diplomáciai képviseletekkel kapcsolatban mind az öt közép-ázsiai ország külügyminisztériuma kiemeli, hogy a nagykövetségek kabuli működése nagyrészt a humanitárius segítségnyújtás Afganisztán és a régió közötti korlátozott kereskedelem megkönnyítése érdekében történik. Mindazonáltal a hivatalos afganisztáni diplomáciai kirendeltségek ellenére Közép-Ázsia országai osztják a nemzetközi közösség aggodalmát a kabuli kormánynak a nőkkel szembeni álláspontjáról, és fenntartják az ENSZ által megfogalmazottakat is, amely kimondja, hogy a tálib kormány hivatalos elismerése lehetetlen, mivel a kabuli hatóságok ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatot folytat az állampolgárai ellen elkövetett állítólagos emberi jogi jogsértések miatt.

Ugyanazon a napon, amikor az Egyesült Arab Emírségek jóváhagyta a tálib kormány nagykövetének megbízólevelét, az afgán erkölcsért és bűnmegelőzésért felelős minisztérium egy átfogó rendeletet adott ki. Ez a rendelet tovább szigorította az iszlám saría előírásait, különös figyelmet fordítva a személyes szabadságjogok, különösen a nők jogainak fokozott korlátozására.

Afganisztán, a világ egyik legszegényebb országa, továbbra is súlyos gazdasági elszigeteltséggel néz szembe, miközben az emberek életszínvonala folyamatosan csökken. Az emberi jogi problémák mellett ez a helyzet még inkább aggasztóvá teszi a jövőt, hiszen a lakosság mindennapi megélhetése és jóléte is komoly kihívásokkal terhelt.

A közép-ázsiai államok szempontjából a tálibok által irányított kormányzattal való kapcsolatteremtés egyszerre hordoz magában humanitárius aggályokat és lehetőségeket. Ez a helyzet potenciális kereskedelmi partnerré válás lehetőségét is felkínálja, valamint hozzáférést biztosít Dél-Ázsia dinamikus piacaihoz. Mindeközben azonban figyelembe kell venniük, hogy déli szomszédjuk szigorú és korlátozó politikát folytat, ami bonyolítja a helyzetet.

Afganisztán és Kazahsztán 2023 augusztusában bejelentette, hogy céljuk a kétoldalú kereskedelem jelentős, 3 milliárd dolláros növelése a jövőben. Ezen kívül

Ezzel párhuzamosan a kazah elnök jogosan emelte ki azt a fontos tényezőt, hogy Afganisztán stabilitása és gazdasági fejlődése elengedhetetlen a közép-ázsiai régió biztonságának szempontjából. Tokajev elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) 2024 júniusában Almatiban esedékes ülésén hangsúlyozta a modern Afganisztánnal való kereskedelmi és gazdasági együttműködés erősítésének szükségességét is. Ugyanakkor Asztana továbbra is aggodalommal figyeli az Afganisztánból származó lehetséges terrorfenyegetéseket, amelyek befolyásolhatják a térség stabilitását.

Kazahsztánhoz hasonlóan Üzbegisztán is pragmatikus megközelítést alkalmazott a Kabullal való kapcsolatok terén, különös figyelmet fordítva a nemzetközi támogatásra és az energiaellátás biztosítására. Emellett a két ország közötti kereskedelmi folyosók és nemzetközi tengeri útvonalak kiépítése is kiemelt fontosságú. 2024 januárjában Taskent és Kabul bejelentette, hogy a kétoldalú kereskedelem hatalmas, hatszoros növekedést mutatott, valamint aláírtak egy 2,5 milliárd dollár értékű kereskedelmi megállapodást, amely a teherautó- és vasúti szállítás egyszerűsítésére irányul. E törekvések célja a Dél- és Közép-Ázsia közötti kapcsolat erősítése.

Kirgizisztán 2024 szeptemberében egy figyelemre méltó lépést tett, amikor eltávolította a tálibokat a terrorista szervezetek listájáról. Jeenbek Kulubaev, a kirgiz külügyminiszter, Biskekben elmondta, hogy ez a döntés a regionális stabilitás erősítését célozza, valamint a folyamatban lévő párbeszéd előmozdításának szándékát tükrözi. Az intézkedés hátterében a helyi és nemzetközi kapcsolatok javítása áll, amely új lehetőségeket teremt a diplomáciai együttműködés számára.

Türkmenisztán pedig folytatta a munkát Afganisztánnal egy gázvezeték-projektben. Türkmén és tálib tisztségviselők ünnepélyes keretek között újraindították a sokat késlekedett Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India (TAPI) gázvezeték-projekt építését 2024 szeptemberében, amelynek célja, hogy évente akár 33 milliárd köbméter földgázt szállítson Türkmenisztánból Dél-Ázsiába.

A TAPI jövője egyelőre bizonytalan, mivel a tálib kormányra kivetett nyugati szankciók és a kabuli kormány hivatalos elismerésének hiánya komoly akadályokat gördítenek a projekt mögé. Ezek a tényezők jelentősen befolyásolhatják a szükséges finanszírozás megszerzését és a beruházások megvalósulását. Ugyanakkor Kabul számára a vezeték működése kulcsfontosságú, hiszen évente körülbelül 500 millió dolláros bevételre tehetne szert a tranzitdíjakból, ami komoly támogatást jelentene az ország költségvetésének.

Miközben Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán képviselője gyorsan ellátogatott Kabulba a tálibok hatalomra kerülése után, Tádzsikisztán volt az egyetlen közép-ázsiai ország, amely határozottan ellenállt az új kabuli kormánynak. Dusanbe álláspontja szorosan összefonódott Afganisztán etnikai tádzsik közösségeivel, valamint a túlnyomórészt pashtukból álló lakossággal fenntartott etnikai, nyelvi és történelmi kapcsolatokkal.

Tádzsikisztán most úgy tűnik, hogy megfontolt lépéseket tesz a tálibokkal való viszonyának enyhítése érdekében, amelyet "a valóság elfogadásaként" értékelnek. Az ország nemcsak áramot exportál Kabulba, hanem a fegyveres csoportokkal szembeni közös fellépésről is tárgyalásokat folytat az afgán kormánnyal, amelyek célja a Tádzsikisztán felé irányuló fenyegetések kezelése. Ezen kívül Dusanbe és Kabul érdeke közös, hogy felszámolják az Iszlám Állam Khoraszán ágát, amely továbbra is toboroz harcosokat a tádzsik területekről. Például a moszkvai Crocus City Hall-ban elkövetett terrortámadás elkövetői is e szervezet által toborzott tádzsikok voltak.

A jó szomszédsági "elkötelezettség" kulcsszerepet játszik Kabul számára a nemzetközi és diplomáciai kapcsolatok, valamint az ország elszigetelődése elleni küzdelem és a gazdasági kapcsolatok bővítése szempontjából. Afganisztán nemzetközi támogatása 2022 óta folyamatosan csökken, ami különösen aggasztó. 2023-ban az Egyesült Királyság drasztikusan, a segélyezési költségvetésének háromnegyedét visszavonta, míg Németország az Afganisztánnak szánt humanitárius és egyéb támogatásait 444 millió dollárról körülbelül 34 millió dollárra mérsékelte. Összességében az új kabuli kormány hivatalba lépése óta az Afganisztánba irányuló nemzetközi adományok mértéke évi 7 milliárd dollárról közel felére csökkent, holott az afgán társadalom szinte minden aspektusában továbbra is a külföldi segélyekre támaszkodik.

Miközben a világ számos országa folytatja humanitárius támogatását Afganisztán irányába, határozottan elutasítják a tálibok hivatalos elismerését vagy bármilyen formájú együttműködést velük. Az ENSZ által szervezett, 2024 júniusában zajló dohai folyamat konferenciáján hangsúlyozták, hogy Kabul nem kap nemzetközi elismerést.

A tálib vezetés hosszú távú kilátásai szempontjából komoly kihívásokkal kell szembenézniük. Kabul vágyakozik a nemzetközi elismerés és figyelem iránt, ugyanakkor jelenleg nem mutat hajlandóságot arra, hogy bizonyos nézetein változtasson. Habár a diplomáciai kapcsolatok és a korlátozott gazdasági együttműködések révén úgy tűnik, hogy Kabul feléledni látszik, nehezen elképzelhető, hogy más országok is követnék az Egyesült Arab Emírségek példáját.

Bár az Egyesült Arab Emírségek és a közép-ázsiai országok pragmatikus és óvatos lépései, amelyek Afganisztánra vonatkozóan saját nézőpontjukból előrelépést jelentenek a Kabullal való gazdasági és biztonsági együttműködések terén, mégis a tálibok eltökéltsége a nemzetközi normák betartásával szemben nem mutat érdemi elmozdulást. Ennek következtében Afganisztán nemzetközi megítélése valószínűleg nem fog jelentős változásokon átesni.

A Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatójaként dolgozik a szerző, aki elkötelezetten vizsgálja a térség különböző aspektusait.