Alma helyett próbáljunk meg datolyát termeszteni? Milyen hatásai vannak a globális felmelegedésnek a kertek világára? | ma7.sk

Duba Gyula egykor a Téli áradás varázslatos világát örökítette meg regényében, míg Ivan Turgenyev a Tavaszi vizek ébredéséről mesélt. Manapság azonban a téli áradások emléke csupán egy távoli kép, a tavaszi vizek pedig már csak az autómosók csillogó vízsugarai között jelennek meg. Éghajlatunk egyre inkább kiszárad, a forróság pedig mindennapjaink elválaszthatatlan részévé válik. Ez a változás a kertünkben is tükröződik, ahol a természet szépsége mellett a szárazság is egyre inkább érezteti hatását.

Kukor Tamás kertészmérnök egy korábbi interjúban már felhívta a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés hatására a kerti tevékenységek időpontjai is jelentősen megváltoznak. Az apáink és nagyapáink által megszokott időszakokhoz képest most már sokkal korábban szükséges elvégezni a metszéseket. Erről részletesebben is olvashatnak cikkünkben.

Másrészt a hőmérsékleti adatokból világosan kirajzolódik, hogy az észak-olaszországi klíma fokozatosan áttevődött a mi térségünkbe. "Ezt a jelenséget fontos tényként kezelni. Manapság olyan növények bukkannak fel nálunk, amelyek termése még egy-két évtizede elképzelhetetlen volt itt. Egy barátom, aki nagymegyeren él, tavaly jelentős mennyiségű kivit szüretelt a kertjében, ami tipikusan mediterrán növény" - osztotta meg gondolatait Kukor Tamás egy korábbi cikkben.

Amit a szakember a tavalyi évről valószínűsített az aszályt, és a magas hőmérsékleti értékeket illetően, abban sajnálatosan igaza lett. Mivel az idei tél a Csallóközben lényegileg hómentesen alakult, még a hegyekben is alig hullott hó, ezért a talajvizek "betáplálása" elmaradt. Már az év első két hónapja kritikusan száraznak bizonyult.

Kukor Tamással közösen vizsgáltuk meg, miként tud a tradicionális magyar kertkultúra alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez.

Egyre inkább felmerül az a gondolat, hogy a hagyományos magyar gyümölcstermesztés mellett érdemes lenne bevezetni a mediterrán növényvilágot is, amelyet eddig leginkább csak nyaralásaink során csodálhattunk meg. Ezek a növények a gyönyörű olasz és horvát kertek inspirációját hordozzák magukban – fejtette ki a véleményét.

Az alma, a körte, a cseresznye, a meggy és a szilva nem csupán gyümölcsök, hanem a magyar kert- és gasztrokultúra szívében foglalnak helyet. Ezek a gyümölcsfák már a Kárpát-medencébe való letelepedésünk óta velünk élnek, gazdagítva mindennapjainkat és hagyományainkat. A termesztésük, feldolgozásuk és tárolásuk művészete generációról generációra öröklődött, tükrözve a helyi táj és kultúra sokszínűségét.

Ezek a hagyományos kertészeti módszerek évszázadok óta öröklődnek, és a magyar ember számára a "kert" fogalma nem csupán egy üres földdarabot jelent, hanem egy élettel teli, gondosan ápolt és folyamatosan termő ökoszisztémát. Az új mediterrán megközelítés elsőre vonzó lehet, hiszen az olasz vagy horvát kertek napfényes, szárazabb tájainak növényvilága csábítóan hat, de fontos, hogy a helyi adottságokhoz illeszkedő, jól bevált módszereket – mint az alma, körte, cseresznye, meggy és szilva termesztése – helyezzük a középpontba. Sajnos azonban a környezeti feltételek egyre inkább nem kedveznek ennek a hagyományos kertészeti tudásnak.

A mediterrán öv növényei, bár vonzóak lehetnek, eltérnek a mi hagyományos gyümölcsfajtáinktól, és a feldolgozásuk, betárolásuk sem rendelkezik olyan régóta fennálló, megérett módszertannal, mint amilyeneket évtizedek óta itt alkalmazunk. Míg a mediterrán stílusú megközelítés egyesek számára új ízeket és hangulatot hozhat, a magyar kertészkedők számára alapvető kérdés marad, hogy miként lehetne ezt az egész folyamatot úgy visszaalakítani, hogy az a helyi adottságokhoz és hagyományokhoz illeszkedjen.

"Jelenleg azonban a fagyok időpontjai is megváltoztak – másfél hónappal korábbra tolódtak, és a hirtelen melegedés következtében a megszokott fagymentes időszakok helyett előfordulhat, hogy az éghajlatváltozás következtében a növények a fagyokkal együtt, sőt, éppen azokkal egy időben kezdik meg virágzásukat" – fejtette ki.

A kertészkedés világában nemcsak a növények fajtái és virágzási időpontjaik rejtenek kihívásokat, hanem az is, miként lehet harmonikusan ötvözni a modern technológiai vívmányokat a hagyományos termesztési praktikákkal.

A jövő kerteiről alkotott képem szerint nem csupán a klasszikus, jól ismert növényfajták fognak megmaradni, hanem egy izgalmas, hibrid rendszer fog kialakulni, amely a mediterrán innovációkat ötvözi a magyar agrárhagyományokkal. Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő technikai tudás, a korszerű öntözési és talajvédelmi eljárások alkalmazása, valamint a föld regenerálásának folyamatos nyomon követése - tette hozzá.

Összességében a kertünk jövője azon múlik, hogy mennyire tudjuk ötvözni a hagyományos magyar kertészeti technikák bölcsességét az új, mediterrán ihletésű módszerekkel. Mindeközben elengedhetetlen, hogy alkalmazkodjunk a klímaváltozás által támasztott kihívásokhoz. Ez a feladat nem csupán összetett, hanem sokrétű is, de ha szakmai tudásunkat és kreativitásunkat egyesítjük, képesek leszünk olyan kertet kialakítani, amely megőrzi a múlt értékeit, miközben nyitott a jövő lehetőségeire.