Angela Merkel határozottan kifejezte véleményét saját pártja irányvonalával kapcsolatban, miután a szélsőjobboldali ideológia egyre inkább teret nyert a politikai diskurzusban.

Ha rövid időre, de visszatért a nyugdíjából Angela Merkel korábbi német kancellár, hogy egy közleményben bírálja egykori pártja, a CDU jelenlegi elnökét, amiért Friedrich Merz a Bundestagban a szélsőjobboldali AfD képviselőinek szavazatainak tudott elfogadni egy határozatot. Az egykori Bundesmutti szerint Merz felelőtlenül viselkedett, mivel ezzel a Bundestag történetében először a radikális párt szavazatinak köszönhetően fogadtak el egy határozatot. Ezzel valóban lebontotta Merz a radikális párttal szembeni politikai karantént?

Angela Merkel, a korábbi német kancellár, közleményt adott ki, miután január 29-én az ellenzéki jobbközép-kereszténydemokrata CDU/CSU uniópártok a Bundestagban olyan migrációs határozatot fogadtak el, amelyhez a politikai karanténban lévő szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) és az abból kizárt függetlenek szavazataira támaszkodtak.

A jogilag nem kötőerejű határozatot a párt elnöke, egyben kancellárjelöltje, Friedrich Merz nyújtotta be, és ugyan a határozat a szövetségi állam migrációpolitikájáról szólt, a szavazás előtti vita inkább az AfD-vel szembeni, a német politikában tűzfalnak nevezett politikai karanténról szólt, mintsem a konkrét témáról.

Most a vitába belépett a Németországot 2005 és 2021 között vezető, sokak által csak "Bundesmutti"-ként emlegetett egykori kancellár is:

A kancellár egykori irodájának oldalán kiadott közleményében Merkel emlékeztetett, hogy a pártok klasszikus színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett SPD-Zöldek-FDP-kormány összeomlása után a CDU-pártvezér Merz még azt ígérte, frakciója hajlandó együttműködni az FDP kiválása miatt parlamenti többségét elvesztett SPD-Zöldek-kormánnyal úgy, hogy a korábban már letárgyalt javaslatokat képviselőik megszavazzák, és így nem kell az AfD-re vagy a szélsőjobboldalinak mondott politikájukra hagyatkoznia egy pártnak sem a parlamenti többségért.

Merkel állítása szerint Merz január 29-én megszegte azt az ígéretét, amelyet még novemberben tett. Ekkor a CDU és CSU politikai képviselői mellett az FDP és az AfD szavazataira támaszkodva sikerült kialakítani egy szűk többséget a Bundestagban. A szavazás eredménye 348 igennel, 344 nemmel (SPD, Zöldek, die Linke) és 10 tartózkodással (BSW) zárult, amelynek következtében elfogadták a migrációval foglalkozó határozatot, amely több AfD-s követelést is magában foglalt.

Ez a javaslat és a mögötte álló hozzáállás a nagy államférfiúi felelősség megtestesülésének tekinthető, amit maradéktalanul támogatok. Ugyanakkor úgy vélem, hogy rendkívül aggasztó, ha a jövőben nem érzi magát elkötelezettnek e mellett, és ennek következtében a német Bundestagban 2025. január 29-én először felelőtlen módon az AfD szavazataira támaszkodott a többség biztosítása érdekében.

Merkel hangsúlyozta, hogy a többi demokratikus pártnak el kellene kerülni a taktikai lépéseket, és inkább a pártpolitikai határokon átívelő együttműködésre kellene törekednie. Kiemelte, hogy fontos, hogy őszinte és mérsékelt párbeszéd folytatódjon, tiszteletben tartva az alkalmazandó európai jogot, mindezt azért, hogy a magdeburgi és aschaffenburgi tragédiák megismétlődését megakadályozzák.

Ugyan Merkel szavai nem tűnhetnek túl konfrontatívnak, azonban a maga nemében ez egy erős üzenet Friedrich Merznek és a vele szavazó CDU/CSU képviselőknek:

Merz, akit Merkel politikai döntései miatt hosszú időn át kirekesztettek a CDU-ból, most éppen ezt a helyzetet használta ki. A szavazás után a szociáldemokraták és a zöldek felé irányuló megjegyzései során sajnálatát fejezte ki, amiért a politikai centrum többsége nem támogatta a javaslatát.

Az AfD-vel való együttszavazás után az SPD és a Zöldek Merkelhez hasonlóan elítélte azt, szerintük ugyanis ezzel ledőlt egy eddig hatalmas tabu a német politikában, míg az AfD azt úgy értékelte, míg az AfD-s kancellárjelölt Alice Weidel arról beszélt, ez egy szép napja volt a demokráciának, hiszen a szerinte demokráciával ellentétes tűzfal lebomlott.

Ugyanakkor ez így is egy rizikós lépés volt Merztől: ugyan ezzel a február 23-i szövetségi választás előtt el tudja mondani magáról, hogy a szavak helyett ő a tettek embere, valamint a választás után a leendő koalíciós partnerével - ami vélhetően Scholz és az SPD lesz - szemben immáron Merz felmutathatja, hogy ha kell, a fontos javaslatokat el tudja fogadtatni az AfD-vel is, azonban Scholz például a szavazás után azt mondta, ő már többé nem tud bízni Merzben, ami megnehezítheti a választás után a két párt között a koalíciós tárgyalásokat - aztán lehet egy alkancellári pozíció felajánlása ezt majd visszahozza neki.

A demonstrálók között többen arra ösztönözték a CDU jobboldali-konzervatív frakciójához tartozó Merzet, hogy a lángok helyett inkább a tűzfalak védelmét helyezze előtérbe.