Az energiaigény hozza el a digitális apokalipszist?

A szakértők előrejelzései alapján a globális villamosenergia-hálózat a következő évtizedben várhatóan már nem lesz képes lépést tartani a folyamatosan növekvő energiaigényekkel.

A Loughborough Egyetem kutatói, Dr. Vitor Castro, Tom Jackson és Ian Hodgkinson professzorok ökonometriai modellezése alapján a globális informatikai infrastruktúra egy olyan kritikus pontra érkezik, amelyet "adat ítéletnapként" emlegetnek. Ez a fordulópont akkor következik be, amikor az energiaigény már meghaladja a rendelkezésre álló energiaforrások mennyiségét. A becslések szerint az adatközpontok energiafelhasználása már 2025-re túllépheti a fenntarthatóan előállítható megújuló energia mennyiségét. Ha a jelenlegi növekedési ütem folytatódik, 2033-ra a digitális gazdaság a teljes energetikai rendszer kapacitásának korlátjaival fog szembesülni.

Az emberi civilizáció által termelt és feldolgozott adatok mennyisége folyamatosan gyorsuló tempóban növekszik. Az adatközpontok ma már több energiát fogyasztanak, mint a 68 millió lakosú Egyesült Királyság. Eközben az adatközpontokba kerülő adatok 65 százaléka úgynevezett sötét adat, amit keletkezését követően csak egyszer használnak fel, aztán elfelejtődik.

Ez nemcsak technikai, hanem társadalmi kihívás. A fogyasztás alapú növekedésről fenntartható fejlődésre kell átállnunk, amelyek igazodnak a környezeti korlátokhoz

- emelte ki Dr. Castro.

A szakértők arra figyelmeztették a döntéshozókat és a vállalati képviselőket, hogy sürgősen kezdjenek tárgyalásokat a válság megelőzése érdekében, ezzel gyakorlatilag már nyitott ajtókat döngetnek. Az elmúlt évtizedben a kriptovaluták algoritmusainak pörgetése miatt aggódtunk, de ez eltörpül az előttünk álló mesterséges intelligencia forradalom mellett, amely a 2022 novemberében bemutatott ChatGPT után robbanásszerűen terjedt el. Ez a fejlemény hatalmas befektetési és adatközpont-építési lázat indított el, amelynek energetikai következményeivel a közvélemény egyre gyakrabban szembesül.

A Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb jelentése rávilágít, hogy az adatközpontok 2022-ben a globális energiaigény 2 százalékát képviselték. Az előrejelzések szerint ezek a létesítmények 2026-ra drámai mértékben, akár 35-től 128 százalékig terjedő mértékben növelhetik energiafogyasztásukat. Ez a számadat azt jelenti, hogy a legoptimistább forgatókönyv szerint évente egy Svédország méretű energiát fognak felhasználni, míg a pesszimistább előrejelzések még ennél is magasabb értéket mutathatnak.

A kortárs csevegő mesterséges intelligenciák működése során a energiafogyasztás elképesztő mértékben megnőtt: egyetlen ilyen keresés tízszer annyi energiát igényel, mint egy hagyományos Google keresés. Ha a Google már terítéken van, érdemes megemlíteni, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség statisztikáinál is figyelemreméltóbb, hogy a techóriás maga is elismerte, hogy az utolsó öt évben 48%-kal megnőtt a karbonlábnyomuk. A cég már a következő lépésen dolgozik, és hamarosan hat mini atomreaktort terveznek építeni, hogy biztosítsák energiaigényüket – ezek várhatóan a jövőbeli világvége időpontjára kezdenek üzemelni.

A brit tudósok által megfogalmazott ítéletnap, bár nem a világvége szinonimája, inkább egy piaci lufi kipukkanásához hasonlítható, hasonlóan a dotkom válsághoz. A legfontosabb kérdés tehát az, hogy elérjük-e ezt a kritikus határt. Jelenleg a mesterséges intelligenciába áramló hatalmas tőkék és a vállalatok potenciális értéke már most is a túlzott optimizmus jeleit mutatja. Eközben folyamatosan érkeznek hírek arról, hogy az OpenAI, a Google és az Anthropic legújabb fejlesztései nem bizonyulnak olyan okosnak, mint ahogyan a modell mérete alapján várható lenne. Az a gazdasági fellendülés, amely az ítéletnaphoz vezető görbét elindította, számos jel szerint nem tűnik tartósnak.