Az Eurocontrol idén újra késésekre számít a légi közlekedés terén, azonban nem csupán várakozik, hanem egy átfogó tervvel is előrukkolt a problémák kezelésére.

A szervezet tájékoztatása szerint a légiforgalmi irányítók kapacitásának hiánya következtében kilenc tagállam légterében csúcsidőszakokban késésekre lehet számítani.

Az idei év során Európa légterében 5%-os növekedést mutatott a légiforgalom, ami párhuzamosan a regisztrált késések (ATFM-késések) hasonló arányú emelkedésével is jár. Ezt az adatot az Eurocontrol, az európai léginavigációs szolgáltatók szövetsége tette közzé, számolt be róla az airportal.hu.

A szervezet optimista előrejelzései szerint a trend folytatódni fog, és a nyári időszakban a teljes hálózatban 5 százalékos forgalombővülés várható. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez a növekedés jelentős eltéréseket mutathat az egyes légterek és tagállamok között. Az elemzők szerint

a késések fő oka, hogy az egyes léginavigációs szolgáltatók (ANSP) nem rendelkeznek elegendő légiforgalmi irányítási kapacitással a megnövekedett forgalom kezelésére.

Az Eurocontrol kilenc körzeti légtérben (ACC-magaslégtér) azonosít szűk keresztmetszeteket, amelyek az uniós szinten megállapított célokhoz képest jelentős mértékű napi átlagos késéseket idéznek elő.

A szervezet egy figyelemre méltó akciótervet dolgozott ki #thinkNetwork néven, amelynek célja a nyári késések minimalizálása. Az intézkedés keretében a léginavigációs szolgáltatók számára kötelezővé teszik a megállapodásban rögzített kapacitás teljesítését. Ezen kívül a repülőterek és légitársaságok figyelmét is arra irányítják, hogy különös hangsúlyt fektessenek a napi első (hajnali/reggeli) járatok pontos indítására, ezzel megelőzve a késések felhalmozódását.

Az Eurocontrol szerint az is fontos, hogy a légitársaságok teljesíthető menetidőkkel és fordulóidőkkel tervezzenek, illetve valós repülési terveket adjanak le, azok végrehajtásához pedig a léginavigációs szolgáltatókkal együtt ragaszkodjanak. Kiemelik, hogy

Az iparág minden résztvevőjének szoros együttműködésre van szüksége a szélsőséges időjárási jelenségek hatásainak csökkentése érdekében.

A szervezet közép- és hosszútávú, kiemelkedő feladatként tűzte ki célul a légiforgalmi irányítók létszámának bővítését, az erőforrások hatékonyabb és rugalmasabb kihasználását, a légtérszerkezet optimalizálását, valamint a technológiai újítások bevezetését.

Néhány léginavigációs szolgáltató, például a magyar HungaroControl, optimista kilátásokkal tekint az előttük álló évre, remélve, hogy fejlődést érnek el az előző év teljesítményéhez viszonyítva.

Arra viszont figyelmeztetnek, hogy az európai léginavigációs szolgáltatók kollektív erőfeszítései a kapacitások és a munkaerő terén tapasztalható súlyos strukturális problémák miatt nem elegendők ahhoz, hogy az idei nyári időszakban az elvárt kapacitást és teljesítményt biztosítsák.

A magyar légiforgalom helyzetét illetően az Eurocontrol megállapította, hogy a légiforgalmi irányítók fokozott elérhetősége, a szektorok újraszervezése és a légtérkapacitás növelése jelentős mértékben hozzájárult a helyzet javulásához.

Horvátország légterében jelentős forgalomnövekedés tapasztalható, míg Magyarország esetében az ukrajnai légtérzár következményei és a még mindig fennálló létszámhiány miatt késések várhatók. Az Eurocontrol előrejelzése szerint a francia Marseille, a német München és Karlsruhe, a görög Athén és Makedónia, valamint a spanyol Barcelona és Sevilla irányítóközpontjaiban szintén fennakadásokra lehet számítani a munkaerőhiány miatt.

Szakértők szerint a légiforgalmi irányítók száma 10-20 százalékkal elmarad a szükséges mértéktől az említett országokban és Szerbiában, kivételt csupán Franciaország képez ezen a téren.

Az Eurocontrol elemzése alapján a tavaly nyári időszak nem tekinthető katasztrofálisnak, ám bizonyos időszakokban rendkívül kihívásokkal teli volt. 21 napon át összesen 200 ezer perc feletti ATFM-késést mértek, ami új negatív rekordot jelent. A számításaik szerint ezeken a napokon...

A légtérhasználók által generált költségek összesen 20 millió euróval emelkedtek egy zökkenőmentes naphoz képest, továbbá ezen a napon 1,5 millió tonnával több szén-dioxid jutott a légkörbe.

A teljes hálózati szinten a tavalyi átlagos késés az útvonalakon járatonként 2,12 perc volt, ami négyszerese a kitűzött célértéknek. Amennyiben a repülőtéri késések is beleszámítanak, ez az érték járatonként 2,8 percre emelkedik, ami 3 százalékkal elmarad a 2023-as év teljesítményétől - állapítják meg a szakértők.