A Balaton ezer arca: derűs színek és varázslatos pillanatok A Balaton nem csupán egy tó, hanem egy igazi élménygyűjtemény, amely minden évszakban újra és újra lenyűgöz minket. A víz csillogása, a naplementék mesés színei és a természet csodái mind hozzáj

A cikk megosztásához, kérlek, kattints ide, vagy másold ki ezt a linket, és küldd el e-mailben: https://demokrata.hu/kultura/az-ezerarcu-balaton-derus-szinei-1024884/

Ha a művészek és a Balaton, közelebbről pedig Badacsony kapcsolatát vizsgáljuk, egyből a Balaton festőjeként ismert Egry József ugrik be először, akit a tó és a táj szépsége annyira elvarázsolt, hogy festészetének egyik leggyakoribb témájává tette azokat. Persze, ahogyan egy interjúban fogalmazott, "sosem azt festette, amit lát, hanem, amit láttat vele a táj." Mert a Balaton mindenkire hatással van. Jókai Mór számos regényében játszik fontos szerepet, míg Eötvös Károly nem egyszerűen regényt, hanem történelemmel és humorral átszőtt anekdotagyűjteményt írt a tó körüli utazásairól. De említhetnénk meg Krúdy Gyulát, Fekete Istvánt és persze Lipták Gábort is, aki nemcsak kutatta, de kötetekbe is rendezte a Balaton regéit és mondáit.

A Balaton nem csupán egy festői táj; ez egy érzés, egy életforma, ami szívünkhöz nő. Beleszeretni nem nehéz, főleg annak, aki itt született, és aki együtt lélegzik e varázslatos hellyel. A Balaton inspirál, és arra ösztönöz, hogy megörökítsük a pillanatokat – legyen szó a kamera kattintásáról, egy tollvonásról vagy ecsettel való játszadozásról. A színek, a fények és a hullámok tánca folyamatosan változik, s nem csupán az évszakok, de a napok és percek során is más arcát mutatja. E sokszínűséget szeretné Vollein Ferenc is vásznain megragadni. A Badacsonyörsön élő festő 1999-ben látta meg a napvilágot Balatonfüreden. Már az óvodás évek alatt felfedezte magában a rajzolás iránti szenvedélyt, amelyet később Zalaegerszegen olyan neves tanárok, mint Németh Miklós és Karner László segítettek kibontakoztatni. 2019-ben a Várpalotai Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola képzőművészeti tagozatán érettségizett, ahol vizsgadolgozatát a Kossuth- és Munkácsy-díjas Udvardi Erzsébet képzőművész hagyatékának sorsáról írta. A festményeket leginkább itáliai tanulmányútjai formálták, különösen a velencei és firenzei reneszánsz művészet hatása volt meghatározó. Bár az olasz városok, a mediterrán életérzés és színvilág rendszeresen visszatérnek a vásznain, Ferenc számára a legfontosabb mindig is a Balaton ezerféle arca marad.

A képek középpontjában a Szentírás, a magyar történelem, valamint a Kárpát-medence és különösen a Balaton lenyűgöző tájai állnak. E témák sok szálon kapcsolódnak egymáshoz, és a festmények sorozata együttesen egy koherens egységet alkot, amely hűen tükrözi a hit, a magyarság és a hazaszeretet értékeit. Vollein Ferenc mesterien önti színekbe és formákba azokat az alapvető értékeket, amelyek identitásunk szilárd fundamentumát adják, s amelyek magyarrá, európaivá és kereszténnyé formálnak minket. E gondolatokat Kásler Miklós, az emberi erőforrások akkori minisztere fejezi ki Vollein Ferenc "Színek az égből" című, 2020-ban megjelent albumának előszavában.

Ferencnek ezen kívül már három másik kötete - Tündérország, A színek bűvöletében, A színek varázsában - is megjelent, amelyek nemcsak képeit dokumentálják, de tanulmányokkal is segítik az olvasót a pályakép megismerésében. Munkáit azonban legjobb mégiscsak személyesen látni, amire számos alkalom kínálkozik is! Merthogy Ferenc fiatal kora ellenére már több mint hatvan kiállítást tudhat maga mögött, most éppen Paloznakon, a Szent József Ház Galériájában, majd augusztus 1-jétől Gyenesdiáson, a József Attila Művelődési Ház Galériájában láthatja képeit a nagyközönség. Néhány évvel ezelőtt pedig megnyílt badacsonyörsi galériája is, ahol minden érdeklődőnek szívesen mutatja meg derűs színekkel megfestett képeit.

- A hagyományos színelmélet helyett új színkeverési technikákat, színkombinációkat és árnyalatot próbálok meg kialakítani. Ötven-hatvan alapszínnel dolgozok, számomra külön színnek számít például az azúr-, a kobalt-, az ultramarin- vagy a türkizkék. Ezeket egymással soha, kizárólag a fehérrel keverem, lágyítom, melynek köszönhetően képeimen mintegy 300-500 színárnyalatot tudok létrehozni. A témáknál a változatosságra törekszem, miközben persze a Balaton áll hozzám a legközelebb. Nagyon sok mondát olvastam el a tóról, amelyeket sorra meg is festettem, így nekem van a legteljesebb, mintegy harminc balatoni legendát feldolgozó festmény-sorozatom - mondja, és példaként már mutatja is galériájának falán azt a négy festményt, amely Dúl Veronika tragédiáját, a Balatonudvariban ma is látható szív alakú sírkövek keletkezésének történetét meséli el. - De mivel nagymamám hitoktató volt, ugyanígy gyermekkoromtól kezdve velem van a hit, az Ó- és Újszövetség, Jézus, Szűz Mária és a szentek világa. Különösen büszke vagyok arra, hogy a Szent Márton év alkalmával 2016 októberében pápai audencián Rómában fogadott a Szentatya, I. Ferenc pápa, akinek személyesen adhattam át a "Szent Márton megkereszteli édesanyját" című alkotásomat, amely így bekerült a Vatikáni Múzeum-és Képtár pápai magángyűjteményébe is.

Nem meglepő tehát, hogy a magyar kormány festői pályáját négy alkalommal (2015, 2017, 2019 és 2021) támogatta a "Nemzet Fiatal Tehetségeiért" néven ismert képzőművészeti ösztöndíjjal. 2024-ben pedig elnyerte a Balatoni Szövetség által 1994 óta odaítélt Balaton-díjat, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb díjazottja. Vágfalvi Ottó, Udvardi Erzsébet és Veszely Lajos után így ő a negyedik képzőművész, aki e rangos elismerés birtokosa lehetett.

Vollein Ferencet a művészettörténészek a kortárs naiv festők között emlegetik. De mit is takar valójában a naiv művészet? – teszi fel a kérdést Zóka Péter filozófus és történész A tényektől a valóságig című, Vollein Ferenc festészetéről szóló tanulmányában. A többértelmű francia szóból származó kifejezés egyik értelmezése az "ártatlan" fogalmát hordozza. Ebből az ártatlanságból következik, hogy azok a művészek, akik ezen irányzat jegyében alkotnak, nem részesültek formális művészeti képzésben, ami lehetővé teszi számukra, hogy mentesek maradjanak a hagyományos és megszokott akadémikus stílusoktól, a mesterkélt kifejezésektől, valamint a bevett témák és formák használatától. Pilinszky szellemében fogalmazva, a legjelesebb naiv művészek szinte észrevétlenül, könnyedén és derűs lelkiállapotban képesek megvalósítani azt a rendkívüli intellektuális kihívást, hogy "újra és újra először lássák" választott témájukat. A naiv művészetet a gyermekien tiszta látásmód is jellemzi, amellyel a művész képes az alkotás alanyához közelíteni.

Vollein Ferenc képei ma már számos köz- és magángyűjteményben megtalálhatók - köztük Völgyi Miklós és Skonda Mária házaspár, Dr. Nagy Krisztián, Toldi Miklós magángyűjteményében, a balatonfüredi Vaszary Villa és Galéria gyűjteményében, Zalaegerszegen, a Göcsej Múzeumban és a Deák Ferenc Megyei Könyvtár gyűjteményében, Sümegen, a Kisfaludy Sándor Emlékmúzeumban, Japánban a Toyamai Gyermekművészeti Múzeum Képtárában és Genfben a Bayer-Unep Székházban -, míg Szent István és Szent Imre portréja Aszófőn, a Szent László Római Katolikus Plébániatemplomban, a "Balaton Királynője" című, Szűz Máriát ábrázoló monumentális festménye pedig Ábrahámhegyen, a Szent László római katolikus templomban talált végleges otthonra.