A bányák által kibocsátott por súlyosan terheli India erdőit, mintha egy sötét fátyol borulna a természet e csodálatos területeire. A National Geographic riportja bemutatja, hogyan hatnak ezek a tevékenységek a környezetre, és milyen következményekkel jár

A külszíni bányászat során keletkező por a fák levelein leülepedve megnehezíti azok élettevékenységét, és jelentősen csökkenti a szénmegkötő képességüket.

India keleti vidékén terülnek el azok a szénbányák, amelyek a világ legnagyobb külszíni fejtései közé tartoznak. Egy indiai-brit együttműködés keretében, a Southamptoni Egyetem által vezetett kutatás célja az volt, hogy feltárja, miként befolyásolják ezek a bányák a környék erdőségeit. A kutatás eredményeit a JGR Biogeosciences szaklapban tették közzé. A tudósok a Jharsuguda tartományban, Kelet-Indiában végeztek részletes vizsgálatokat, ahol 30 különböző helyszínen összesen 300 levélmintát gyűjtöttek be.

A levélminták alapos elemzése során felfedték a rajtuk található por összetevőit, és többek között olyan anyagokat azonosítottak, mint az alumínium, a kvarc és a vas. "A külszíni fejtésekből származó szennyeződés lerakódik a fák levelein, ami miatt azok fokozatosan elveszítik működőképességüket és egészségüket" – nyilatkozta Jadu Dash professzor, a kutatás egyik résztvevője.

Sejtettük, hogy a helyzet nem rózsás, de most kiderült, hogy a valóság sokkal súlyosabb, mint gondoltuk, és sokkal szélesebb körben érinti a környezetet. A por hatással van a fák bonyolult élettani folyamataira, akadályozza a szén megkötését, és még az egészségüket is rontja.

A por miatt kevesebb fény éri a levelek sejtjeit, ezzel csökken a fotoszintézis hatékonysága, romlik a gázcsere (a növények légzése), megváltoznak a növény és a kórokozói közti kapcsolatok, és kevesebb tápanyagot érhet el a növény. A gázcserenyílások eltömítése miatt kevesebb szén-dioxidot tud felvenni a növény, és így kevesebb szenet tud megkötni, és persze kevesebb oxigént is termel.

A kutatók műholdak távérzékelése révén nyert adatok alapján kidolgoztak egy modellt, amely lehetővé tette a bányák környezetére gyakorolt porszennyező hatások térképre vitelét. Ezzel a módszerrel alaposan felmérhették a külszíni fejtések regionális hatásait, és a műholdas adatok elemzésével megállapították, hogy a bányászat a növények terméshozamát is jelentősen csökkenti.

Az adatok arra is rávilágítottak, hogy a bányák környékén a műholdak által gyűjtött növényzeti adatok a porréteg jelenléte miatt torzulhatnak, így a kapott információk megbízhatósága kérdésessé válik.