BAON - Az élelmiszeriparban tapasztalható drámai áremelkedés következtében ennek az alapvető terméknek az ára a csillagos égbe szökött, ám még így is fennállhat a hiány lehetősége.

A tojás ára már elérte a százas határt, ami sokakat megdöbbentett. De vajon a közelgő húsvét tehető felelőssé ezért a drasztikus áremelkedésért, vagy mélyebb okok is állnak a háttérben? Ezzel a kérdéssel fordultunk a lajosmizsei Hírös Farm Kft. vezetőjéhez, Kollár Csabához, hogy fényt derítsünk a tojáspiac aktuális helyzetére.

Néhány hét múlva elérkezik a húsvét, és a gyönyörű tojások ára már három számjegyű összegre emelkedett. Az elmúlt évben közel 20%-kal drágult ez a tápláló élelmiszer. Vajon indokolt-e, hogy a boltban 100 forintot kérjünk egy tojásért? Ezt a kérdést tettük fel Kollár Csabának, a lajosmizsei Hírös Farm Kft. tulajdonosának, aki az ország egyik jelentős tojástermelőjeként ismert.

Nem rendelkezünk teljes önellátással.

- Nem. Így hangzott az üzletember tömör válasza, akinek a cége a hazai tojástermelés öt százalékát adja. Ha túlzóan magas volna, akkor nagyon jól keresnének a tojástermelők, és igen sokan tojást állítanák elő a magas profit reményében. Ha sokan ebben látnák a fantáziát, akkor túltermelés történne belőle igen hamar, az pedig önszabályozó módon levinné a termék árát. Ehhez képest az ország évek óta nem önellátó, és ez nem véletlen. A hazai igényeknek csak körülbelül 80 százalékát állítják elő a hazai szakma szereplői - magyarázta a cégvezető.

Kollár Csaba kifejtette, hogy a mezőgazdasági termékek előállítási költségei rendkívül változékonyak, és ez közvetlen hatással van a bolti árakra is. Például, ha a búza ára megugrik egy gyenge termés miatt, akkor a tojás árának emelkedése sem marad el, hiszen a takarmány költsége a tojás előállításának körülbelül 75 százalékát teszi ki.

Drága-e a 100 forintos L méretű tojás?

Ha megvizsgáljuk, hogy a táplálkozásunk legköltséghatékonyabb és minőségi fehérjeforrása a tojás, akkor a válasz nem. A tojás hasznosulása 100%-os, akárcsak az anyatej esetében. Ezzel szemben bármely húsféle esetében ez az arány nem közelíti meg ezt a szintet. Lehet, hogy most az árak magasnak tűnnek, de ha a hosszú távú trendeket és évtizedes adatokat nézzük, az ágazat nem képes kielégíteni az ország teljes tojásfogyasztását. Jelenleg a tojásipar súlyos jövedelmi és kiegyensúlyozottsági problémákkal küzd. Ha az árak tartósan 5-8%-kal magasabbak lennének, és az országba nem érkeznének rendszeresen gyenge minőségű vagy dömpingáron beszerezhető tojások, akkor nem lennénk importfüggők. Sőt, még túlkínálat esetén is exportálhatnánk a felesleget, biztosítva ezzel a fogyasztók tojással való ellátottságát.

Természetesen az import jelentős mértékben fokozza a versenyt, különösen egy olyan kiterjedt piacon, mint az Európai Unió. Fontos azonban megérteni, hogy a magyar vásárlóknak nem csupán a helyi termékekkel kell megküzdeniük, hanem a bécsi, milánói vagy prágai háziasszonyokkal is, akik ugyancsak érdeklődnek az adott termék iránt. Más szóval, a külföldi vásárlók költései versenyeznek a hazai fogyasztók kiadásaival, hiszen a termékek természetüknél fogva ott találják meg a helyüket, ahol a legmagasabb árat kínálják értük.