Az NB I-es labdarúgók jövedelme igazán lenyűgöző, különösen a Ferencvárosi TC, amely kiemelkedik a mezőnyből. A csapat játékosai olyan brutális fizetéseket keresnek, amelyek messze túlszárnyalják a ligában megszokottakat.

Egy NB I-es focista átlagosan havi ötmillió forintot keres nettóban, de a Fradinál ennél is jóval többet - ott a játékosok fizetése elérheti a 14 milliót havonta. A csapatokat működtető cégek tavaly összesen 35 milliárdot költöttek bérekre, aminek több mint 80 százaléka a futballistákhoz és edzőkhöz került.

Tavaly az NB I-ben működő futballcsapatokat üzemeltető cégek összesen több mint 35 milliárd forint bért fizettek ki, ahogy azt az üzleti beszámolók is mutatják. Ez a hatalmas összeg 1370 munkavállaló között oszlott meg, azonban a juttatások nem egyenlően kerültek elosztásra. Az adatok alapján két jól elkülöníthető csoportot figyelhetünk meg: az egyik csoportba tartoznak a labdarúgók és sportszakemberek, akik kiemelkedően magas jövedelmet kapnak, míg a másik csoport a háttérmunkát végző adminisztratív dolgozókból áll, akik bérezése a nemzeti átlaghoz közelít - olvasható a G7 elemzésében.

A két csoport közötti eltérés nem csupán a pénzügyi összegekben, hanem az adózási keretekben is nyilvánvalóvá válik. A labdarúgók esetében a klubok kedvezőbb feltételekkel intézhetik a kifizetéseket, ami lehetővé teszi, hogy a pénzügyi jelentésekből viszonylag pontosan meghatározható legyen, mennyi összeg jut a játékosoknak.

A becslések szerint a bérköltségek több mint 80 százalékát a focisták és az edzők viszik el - utóbbiak aránya körülbelül 18 százalék lehet, így a játékosoknak jutott összeg 2024-ben nagyjából 24,4 milliárd forint volt. Ezt az összeget 344 labdarúgó között osztották szét, így egy NB I-es focista átlagosan havonta bruttó 5,9 millió forintot, az adókedvezmény miatt pedig szinte ugyanennyit nettóban kapott. Ez körülbelül tizenötszöröse a magyar mediánbérnek.

A klubok között jelentős eltérések figyelhetők meg a játékoskeretek anyagi hátterét illetően. Például a Ferencváros kiemelkedik a mezőnyből, hiszen náluk a játékosok nettó havi átlagfizetése akár a 14 millió forintot is elérheti. Ezzel szemben a második helyezett Puskás Akadémia csapatánál ez az összeg mindössze hatmillió forintra rúg, míg a legalsóbb helyen álló Nyíregyháza esetében a havi bér alig haladja meg másfél millió forintot. Ez a bérkülönbség jól tükrözi a magyar futball különböző szintjeit és a csapatok között fennálló anyagi diszkrepanciákat.

A labdarúgás világában a bérarány rendkívül magas, hiszen nemzetközi összevetésben a költségvetések 70-90 százalékát is elvihetik a játékosok bérei. A magyar NB I-ben sem más a helyzet: itt a kiadások 60 százalékát költik bérekre, ami 2024-re közel 38 milliárd forintot jelentett. Eközben a nem játékos alkalmazottak aránya elhanyagolható, mint ahogyan azt a Kecskemét beszámolója is mutatja, ahol a második csapat játékosainak bérei a teljes focistabérek kevesebb mint két százalékát teszik ki.