A kérdés, hogy az ukrán tűzszünet valójában kudarcot vallott-e, egyre égetőbbé válik. A felek közötti feszültség továbbra is megmarad, és a remélt békés megoldás helyett a harcok eszkalálódásának veszélye lebeg a levegőben. A diplomáciai erőfeszítések ell
Orosz nézőpontból a jelenlegi amerikai-ukrán tűzszünet elfogadása olyan lenne, mintha önként ugrálnánk bele egy csapdába: éppen akkor állnánk le a műveletekkel, amikor azok éppen felgyorsulnak.
Fotó:EUROPRESS/Diego Herrera Carcedo/ANADOLU/Anadolu via AFP
Hazai idő szerint kedd este, több mint 9 órás intenzív tárgyalások után váratlan bejelentést tettek Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői: 30 napra vonatkozó tűzszüneti tervezetet dolgoztak ki. Ez a javaslat lényegében a Keir Starmer és Emmanuel Macron által kidolgozott, egy hónapos részleges fegyvernyugvás kibővített változata. Az új megállapodás már nem csupán légi és vízi hadműveletekre terjed ki, hanem teljes körű tűzszünetet hirdet a harcoló felek között, ami új reményt hozhat a konfliktus békés rendezésére.
Tehát a fegyvernyugvás nemcsak a vízi és légi hadműveletekre, hanem a szárazföldi akciókra is kiterjedne.
Az elképzelés szerint a határidő lejártát követően, hasonlóan a gázai tűzszünethez, külön kölcsönös megállapodásokkal hosszabbítanák meg a tűzszünetet, amelynek részeként egyben a háborút lezáró béketárgyalások aktív szakasza is megkezdődne. Fontos megjegyezzük, hogy "Ukrajna béke iránti elköteleződését" látva az Egyesült Államok azonnali hatállyal feloldotta a hírszerzési információk átadására vonatkozó korlátozásait, valamint egyben a nagyjából egy hete befagyasztott fegyverszállítások is újraindultak Kijevbe.
A legutóbbi Pergőtűz során külön figyelmet szenteltünk a lehetséges tűzszünet kérdésének.
Azaz az amerikai támogatás - az egyéb nyugati szállításokkal együtt - még egy ideiglenes tűzszünet ideje alatt is ugyanúgy, szünetmentesen érkezne Ukrajnába, lehetővé téve Kijev megcsappant készleteinek újratöltését.
Fontos megemlíteni, hogy a tűzszüneti megállapodás csak akkor léphet hatályba, ha mindkét fél beleegyezik. Ahogy Marco Rubio fogalmazott, „a labda Oroszország térfelén pattog”.
Valószínűleg a közeljövőben Donald Trump közel-keleti és részben ukrajnai ügyekért felelős különmegbízottja, Steve Witkoff is Moszkvába látogat, hogy megvitassák a megállapodás részleteit. Ezen kívül Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó már kapcsolatba lépett orosz kollégáival is. Trump úgy véli, hogy nem zárható ki egy újabb telefonbeszélgetés az orosz elnökkel.
"Milyen következményekkel járna a tűzszünet Moszkva számára?"
Ha a tűzszüneti tervezet eddig megjelent nyilvános részleteiből indulunk ki - miután a színfalak közt megköttetett esetleges egyéb tételekbe egyelőre nem láthatunk bele -, akkor ez a tervezet csakis Ukrajnának és az Egyesült Államoknak kedvez. Oroszország számára kifejezetten előnytelen lenne, miután az amerikai hírszerzési és fegyveres támogatás a megnövelt európai ígéretek mellett azonnali hatállyal visszaállt, lehetőséget teremtve Kijev számára soraik rendezésére.
Rubio és Waltz közös nyilatkozata az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverszállítások újraindításáról
Harctéri szempontból 30 nap hosszú időnek számít, különösen a kurszki front összeomlása után, amely lehetőséget ad Kijevnek, hogy szabadabban lélegezzen. Ez a hónapos időszak ideális lenne Ukrajna számára, hogy feltölthesse hadianyag-készleteit, megerősíthesse a meglévő védműveket, és új védelmi vonalakat alakíthasson ki az érintkezési zónában. Emellett lehetőség nyílna a már régóta szükséges csapatrotációk lebonyolítására is. Mindezt úgy, hogy elkerüljék a rakétatámadások, drónok és siklóbombák fenyegetését.
"Avagy a 30 nap lejártával a harcok elkerülhetetlen kiújulásakor lényegében mostani állapotához képest Ukrajna egy sokkalta erősebb pozícióban ugorhatna be az összecsapások következő etapjába"
Ahogy számos orosz politikai szereplő, például Putyin, Lavrov és Belouszov is hangsúlyozta, Moszkva nem mutat érdeklődést egy ideiglenes tűzszünet iránt. Orosz nézőpontból egy ilyen megállapodás csupán újabb Haszavjurtként vagy Minszk 3.0-ként értelmezhető, ahol ismét csapdába csalnák az orosz diplomáciát, a Rubio által emlegetett "jóindulat jegyében".
Moszkva, miután tapasztalta a Kijev körüli csapatkivonás és a gabonaszállítási folyosók kudarca által okozott következményeket, ráébredt, hogy a háború során az ilyen "jóindulatú gesztusok" csupán a saját későbbi pozícióik gyengítését eredményezik. Emellett érdemes megjegyezni, hogy pontosan ekkor merült fel az amerikai-ukrán együttműködés ötlete, amikor az ukrán erők sikeresen kezdték kiszorítani a megszállókat Kurszkból. Ezt a Kurszkot, amelyet korábban Kijev egy ütőkártyaként kívánt felhasználni a béketárgyalások során, most már új fényben láttak.
"Érdekes megfigyelni, hogy a korábbi események fényében egy különös mintázat bontakozik ki az ukrán oldal tűzszünetre és békére való hajlandóságát illetően."
Avagy egy potenciális vereség határvonalán – mint ahogyan az ilovajszki vagy debalcevoi katlanok esetében is történt, valamint a jelenlegi háború első napjaiban – Kijev eddig elfojtott békevágya váratlanul új erőre kap. Persze csupán szavak szintjén, hiszen a minszki és isztambuli megállapodások kudarca világosan jelezte, hogy az ukrán politikai elit, miközben lélegzethez jut, nyugati támogatóival együtt örömmel hajítja el a korábban tett ígéreteit.
Kijev valós szándékait illetően újabb kérdések merülnek fel azzal a ténnyel, hogy a szaúdi tárgyalások napján indította el a háború legnagyobb dróntámadását, amely közel 340 drónt érintett, célpontként Moszkvát és más orosz területeket választva. Andrij Kovalenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács Dezinformáció Elleni Központjának vezetője azt nyilatkozta, hogy a támadás célja a részleges tűzszünet kikényszerítése volt. Egy valódi békére törekvő fél nem tenné meg ezt a lépést.
Orosz nézőpontból a jelenlegi amerikai-ukrán tűzszünet elfogadása olyan lenne, mintha önként ugrálnánk bele egy csapdába: éppen akkor állnánk le a műveletekkel, amikor azok éppen felgyorsulnak.
Miközben állítólagosan előkészítés alatt áll egy átfogó tavaszi-nyári offenzíva is. Ráadásul jelen helyzetben a korábban megfogalmazott háborús célok közül gyakorlatilag egy sem teljesült Ukrajna demilitarizálásától és denacifikálásától kezdődően az orosz kisebbség jogainak biztosításán át egészen a 4 egykori ukrán megye egészének elfoglalásáig.
"Miként reagálhat a tűzszüneti javaslatra Moszkva?"
Ha tippelni kéne akkor Moszkva egyfajta puha visszautasítást készít elő saját oldalról, úgy, hogy a külvilág számára ne úgy tűnjön mintha csuklóból hárították volna az amerikai-ukrán javaslatot. Ennek része természetesen az időhúzás. Avagy teljes hosszában szépen megfutják a diplomáciai köröket, fogadják a papírokkal Witkoffot, megvendégelik, meghallgatják, eltrécselnek vele, majd a repülőtér betonján mosolyogva búcsúznak tőle, hogy x naptári napon belül megküldik a teljes hivatalos választ. Bizánci udvari politika érdeklődést színlelve.
Természetesen Moszkva valószínűleg azzal az indokkal fogja elsőként elutasítani az ajánlatot, hogy csak akkor hajlandó tárgyalni, ha megállítják a fegyverszállításokat vagy feloldják a szankciókat. E mellett Vlagyimir Putyin 2024 júliusi követeléseit is folyamatosan hangoztatni fogja.
A béketárgyalások megkezdésének feltétele, hogy Ukrajna visszavonja fegyveres erőit az Oroszország által alkotmányosnak tekintett Herszon, Zaporozsje, Donyeck és Luganszk megyék teljes területéről, azaz a 2014-es közigazgatási határok szerint. Jelenleg azonban ennek megvalósulására aligha van kilátás.
Ahogy több elemző, például Dmitrij Trenyin is rámutatott, az Egyesült Államok jelenlegi megközelítése az ukrajnai háborúval kapcsolatban csupán a tünetek kezelésére koncentrál. Ha a kiváltó okokat nem kívánják megszüntetni, akkor a tartós fegyvernyugvás elérése erősen kérdéses marad.
A jelenlegi javaslat lényegében úgy próbál tűzszünetet kialakítani, hogy figyelmen kívül hagyja a már sokszor hangoztatott orosz érdeket és véleményeket. Ez a megközelítés azonban már a kezdetektől fogva kudarcra van ítélve. Ahogy Rubio és Trump is rámutattak, a tűzszünet elmaradása nemcsak a háború folytatódását jelenti, hanem azt is, hogy a konfliktus esetleg még nagyobb intenzitással térhet vissza, mint korábban.
Bár Washington stratégiái a Közel-Keleten, például Gáza blokádja és az amerikai fegyverszállításokkal erősen támogatott Izrael esetében beváltak, Ukrajna helyzete teljesen eltérő kihívásokat rejt magában.
Vlagyimir Putyin szerdai látogatása Kurszkban különösen izgalmasan alakította a lehetséges orosz reakciók körüli diskurzust.
A 2024 augusztusi ukrán betörést követően először látogatott el az orosz államfő a kurszki régióba, ahol Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel együtt értékelték a helyzetet. Ez a látogatás, valamint a választott helyszín különös szimbolikus jelentőséggel bír, különösen a nemrégiben bejelentett amerikai-ukrán tűzszüneti tervezet tükrében. Ahogyan az alábbi videóban is látható, az orosz vezető egy rendkívül ritkán viselt katonai egyenruhában érkezett meg abba a Kurszkba, amelyet korábban az ukrán fél potenciális tárgyalási alapként kezelt a jövőbeni béketárgyalások során.
Putyin nemrégiben tett látogatása Kurszk városában különös figyelmet keltett. Az esemény során a politikai vezető hangsúlyozta a térség stratégiai jelentőségét és a helyi gazdaság fejlesztésére irányuló terveket. A látogatás során számos helyi projektet is megtekintett, amelyek célja a régió infrastrukturális fejlesztése és gazdasági fellendítése volt. Az ilyen események mindig fontos jelzést adnak a politikai helyzet alakulásáról és a helyi közösségek jövőjéről.
Szintén üzenetértékű Putyinnak a Geraszimovval közösen tett nyilatkozata is, amely során míg utóbbi bejelentette az orosz csapatok további behatolását az Ukrajna részét képező Szumi régióba. Putyin minderre rákontrázva kijelentette, hogy a későbbiekben Oroszország biztosítása érdekében szükségessé válhat egy biztonsági zóna kialakítása az orosz-ukrán határ mentén.
"Ahogyan azt a 2024 augusztusi
Egyben a Bloomberg információi szerint Putyin a tűzszüneti tárgyalások elhúzása mellett vélhetően saját feltételéül szabhatja meg az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások leállítását. Ismételten igazolva azon általunk feltételezett "diplomáciai balettot", amelynek vége komolyabb ukrán-amerikai engedmények hiányában a tűzszüneti tervezet kudarca lesz.
