Budapest csődközeli helyzetbe került, ezért Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid rendkívüli ülést hívott össze.
A két politikai vezető félreállította nézeteltéréseit, hogy egyértelmű üzenetet fogalmazzanak meg a város csődveszélyéről, amelyet az Orbán-kormányhoz és a budapesti lakossághoz intéznek. Karácsony Gergelyt arra kérik, hogy tárja a nyilvánosság elé a vészforgatókönyvet, amely tartalmazza a fontos határidőket.
Jövő szerdán rendkívüli ülést tart a fővárosi pénzügyi és közlekedési bizottság, melyet Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid, az ellenzék két prominens képviselője hívott össze. A ferencvárosi polgármester, aki gyakran viták kereszttüzébe kerül a közgyűléseken, valamint Karácsony Gergely korábbi kihívója, most félreteszi politikai ellentéteit. Céljuk, hogy közös javaslatcsomagot dolgozzanak ki Budapest működőképességének megőrzése érdekében, ezzel is hangsúlyozva a város jövője iránti elkötelezettségüket.
A bizottsági ülésen tárgyalandó előterjesztés szerint rögzítenék, hogy a szolidaritási hozzájárulás teljes, 89 milliárd forintos behajtása a fővároson a ellehetetleníti a közszolgáltatások jelenlegi színvonalon való fenntartását. Azt is hozzáteszik, hogy Budapest működésének ellehetetlenítésének felelőssége a kormányt terheli, és Magyarország nemzetgazdaságára is kritikus hatással van. Mindezek alapján elkerülhetetlennek tartják, hogy a Fővárosi Közgyűlés a jogi és technikai lépések mellett a budapestiek széles körének és a Budapest-család széles körű támogatását élvező világos politikai válaszokat adjon a város csődveszélyére. A lassú sodródás az Orbán-kormány által Budapestre szabott sorsba való beletörődéssel lenne egyenértékű.
A budapesti városvezetés rendkívüli lépésekre készül, és a hírek szerint akár a járatok ritkítására is sor kerülhet, ha az állami inkasszó bekövetkezik.
A főpolgármestert arra kérik fel, hogy...
Kérem, engedje meg, hogy bemutassam a bizottságok számára a likviditási terv lényegét, valamint a fővárosi tulajdonú vállalatok vészforgatókönyveit, továbbá a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perek várható kimeneteleinek elemzését. A likviditási terv célja, hogy biztosítsa a vállalatok pénzügyi stabilitását és működési képességét különböző gazdasági környezetekben. Fontos, hogy a bizottságok megértsék, hogyan alakítottuk ki ezt a tervet, és milyen lépéseket tartalmaz a pénzügyi nehézségek kezelésére. A fővárosi tulajdonú cégek vészforgatókönyvei arra készültek, hogy lehetőséget biztosítsanak a működés fenntartására váratlan események esetén, legyen szó gazdasági válságról vagy természeti katasztrófáról. E forgatókönyvek részletes elemzése és gyakorlati tesztelése elengedhetetlen a megbízható működés érdekében. Végül, a szolidaritási hozzájárulást érintő perek lehetséges kimenetele szintén fontos téma, amelyet érdemes megvitatni. A jogi eljárások kimenetele nemcsak pénzügyi következményekkel járhat, hanem a vállalatok reputációjára és működésére is hatással lehet. A bizottságoknak érdemes tisztában lenniük a jogi keretekkel és a várható következményekkel, hogy felkészülten reagálhassanak a helyzetekre. Ezek a pontok kulcsfontosságúak a tervezés és a döntéshozatal szempontjából, és bízom benne, hogy a bizottságok számára hasznos információkat nyújtanak.
**Vészforgatókönyv a Főváros számára: Politikai lépések a Sarc Behajtásának Megállítására** **Bevezetés** A főváros számára elengedhetetlen egy világos és átlátható vészforgatókönyv kidolgozása, amely reagál a kormány által bevezetett sarcok folytatására. A következő lépések részletezik, hogy milyen intézkedéseket tervezünk, amennyiben az Orbán-kormány nem függeszti fel a sarc behajtását. **1. Fázis: Információgyűjtés és Értékelés (0-2 hét)** - **Cél:** A helyzet pontos megértése és a sarc mértékének felmérése. - **Feladatok:** - Készítsünk részletes jelentést a sarkok gazdasági hatásairól. - Érdeklődjünk a helyi vállalkozások és lakosok véleménye iránt. - Készítsünk online kérdőívet, amelyben a közvélemény véleményét felmérjük. **2. Fázis: Közvélemény tájékoztatása és Mobilizálás (3-4 hét)** - **Cél:** A lakosság széleskörű tájékoztatása és támogatásának megszerzése. - **Feladatok:** - Sajtótájékoztató szervezése, ahol ismertetjük a sarc hatásait. - Kampány indítása közösségi médiában, amely a lakosságot tájékoztatja a helyzetről. - Nyilvános fórumok létrehozása a közvetlen párbeszéd érdekében. **3. Fázis: Politikai Lépések (5-8 hét)** - **Cél:** Politikai nyomásgyakorlás a kormányra. - **Feladatok:** - Petíció indítása a sarc felfüggesztésének érdekében, amelyet a lakosság is aláírhat. - A fővárosi önkormányzat hivatalos állásfoglalásának megfogalmazása, amelyben nyomatékosan kérjük a sarc felfüggesztését. - Tárgyalások kezdeményezése más politikai pártokkal a közös fellépés érdekében. **4. Fázis: Nyomásgyakorlás és Tüntetések (9-12 hét)** - **Cél:** A közvélemény és a média figyelmének felkeltése. - **Feladatok:** - Nagyszabású demonstrációk szervezése a fővárosban, ahol a lakosság kifejezheti tiltakozását. - Média kampány a demonstrációk népszerűsítésére. - Kapcsolatfelvétel országos és nemzetközi jogvédő szervezetekkel, hogy támogassák a sarc ellen folytatott harcunkat. **5. Fázis: Alternatív Megoldások Kidolgozása (13-16 hét)** - **Cél:** Hosszú távú megoldások keresése a sarc problémájára. - **Feladatok:** - Különböző gazdasági modellek kidolgozása, amelyek csökkenthetik a fővárosra nehezedő terheket. - Szövetségek kialakítása más városokkal, akik hasonló problémákkal küzdenek. - Javaslatok előterjesztése a kormány számára alternatív adózási megoldásokra. **Záró Gondolatok** E vészforgatókönyv célja, hogy a főváros hatékonyan reagáljon a kormány sarcaival szemben. A közvélemény támogatása elengedhetetlen a sikerhez, ezért folyamatosan tájékoztatni fogjuk a lakosságot a lépéseinkről és az eredményeinkről. Az időben megtett cselekedetek kulcsfontosságúak a város jövője szempontjából.
A csütörtöki események kapcsán fontos információkat osztottunk meg: a főváros számára jogszerűtlennek minősített 10,2 milliárdos inkasszó komoly pénzügyi nehézségeket idézett elő, a város működésének fenntartása veszélybe került. Karácsony Gergely rendkívüli intézkedéseket jelentett be, és likviditási tanácsot hívott össze, hogy kezeljék a kialakult helyzetet. A tanács minden nap áttekinti a beérkező fizetési kérelmeket, valamint a cégek rendelkezésére álló forrásokat és hitelkeretek felhasználását. Emellett folyamatos egyeztetéseket folytatnak a szállítókkal, és elemzik a következő két hétre vonatkozó fizetési ütemtervet. A legfontosabb prioritás a nettó bérek kifizetése. A költségvetési intézmények esetében nincs lényegi változás, hiszen az állam automatikusan levonja a járulékokat és az adókat. A fővárosi tulajdonú cégek viszont a fizetési határidők halasztását és átütemezését kérik az adóhatóságtól.
Karácsony Gergely bejelentette, hogy hivatali visszaélés gyanúja miatt jogi lépéseket tesz, amennyiben Budapest nem jut hozzá a MÁK által inkasszált pénzösszeghez.
A főváros működőképességének fenntartása érdekében a városvezetés a jelenlegi 60 milliárd forintos folyószámlahitel-keret 20 milliárd forinttal történő bővítését kérte számlavezető bankjától az OTP-től. A pénzintézet nyitottnak mutatkozott erre. A döntést azonban ez ügyben a Fővárosi Közgyűlésnek kell meghoznia júniusi ülésén. Akkor tárgyalják majd a Kúria döntése alapján az idei költségvetés módosítását. A taláros testület kimondta, hogy a költségvetésben a szolidaritási hozzájárulás fővárosra kiszabott teljes 89 milliárd forintos összegét szerepeltetni kell, nem csupán 38 milliárdot, amennyivel a főváros számolt. A városvezetés szerint ez a nettó költségvetési pozíció határvonala - azaz innentől a Budapest többet fizet az államkasszába, mint amennyit onnan kap -, de egyébként se tudnak többet fizetni.
Karácsony Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy aznap három jelentős közszolgáltató, a Budapest Közművek, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a fővárosi közvilágítást biztosító BDK kifizetéseit le kellett állítani. A BDK 9 milliárd forintos követelése sajnos nem teljesíthető. Emellett a BKK-t arra kérte, hogy készítsen el egy vészforgatókönyvet a közösségi közlekedési szolgáltatások lehetséges csökkentésére, ami akár a járatok számának drasztikus mérséklését is magában foglalhatja.
Karácsony Gergely: Nem zárnám ki, hogy a budapestieket harcba szólítsuk!
