Fokozatosan csökken az európai erdők szénmegkötő kapacitása | National Geographic

Az Európai Unió területének 40 százaléka erdő, amely 1990-2022 között az ember által kibocsátott szén-dioxid 10 százalékát kötötte meg, azonban úgy tűnik, romlik az erdeink ezen képessége.

Egy Európai Bizottság által fenntartott kutatóközpont szakembereiből álló nemzetközi kutatócsoport vizsgálta meg az uniós erdőségek helyzetét. A Nature folyóiratban publikált eredményeik szerint a szénmegkötő képesség egyre csökken - részint az növekvő fakivágások (energia kinyerés céljából), részint a klímaváltozáshoz köthető hatások miatt.

Ez utóbbiak közé tartoznak az aszályok, a hőhullámok, a kártevők előretörése, erdőtüzek és viharok pusztító hatása. Azonban mindezek a negatív hatások sajnos aláássák az EU karbonsemlegességi törekvéseit is.

Az Európai Unióban az erdők a legfontosabb szárazföldi szénmegkötők, emiatt is van kulcsszerepük abban, hogy fenn tudjuk tartani a klímacéljainkat. A felmérés szerint az EU erdőségeinek szénmegkötő képessége 2020-2022 között 27 százalékkal csökkent, a 2010-2014 közti évek átlagához képest.

A 2025-ös jelentések sajnos még drámaibb csökkenést mutatnak. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, úgy a 2030-ra kitűzött, 42 millió tonnás szén-dioxid-csökkentési célunk elérése szinte lehetetlenné válik.

Az erdő nem csupán fák összessége; ez a természet csodálatos szövevénye, ahol a föld alatt és felett egyaránt bonyolult összefonódások alakítják az életet. Ebben a titokzatos világban a talajbaktériumok és gombák mikroszkopikus szinten dolgoznak együtt, míg a cserjék és lágyszárú növények különböző generációk képviselőiként élnek egymás mellett. Az állatvilágban a rovarok és más gerinctelenek nélkülözhetetlen szereplők, de a közismert erdei állatok, mint a madarak és emlősök, szintén elengedhetetlen részei ennek a gazdag ökoszisztémának. Az erdő tehát egy élő, lélegző közösség, ahol minden élőlénynek megvan a maga helye és szerepe, és együtt alkotják a természet varázslatos egyensúlyát.

Minél gazdagabb és változatosabb a közösség, annál jobban képes megbirkózni a külvilág kihívásaival. Ha pedig a sokféleség csökken, úgy az ellenálló képesség is gyengül. Ez a jelenség párhuzamba állítható az emberi közösségek sokszínűségével, ahol a különböző háttérrel rendelkező egyének együttműködése és eltérő nézőpontjaik erőt adnak a közös célok eléréséhez.

A faültetvényekben azonos korú és fajta fákat találunk, amelyek egy specifikus élőlénycsoporttal képesek csak kooperálni. Kutatások szerint ezek a faültetvények jelentősen, akár 30-70 százalékkal is alacsonyabb fajgazdagsággal rendelkeznek, mint a természetes erdők.

Az erdők ellenálló képességét növelni kell, erősíteni kell ezeket az életközösségeket, minél sokszínűbbé kell őket tenni és ehhez elengedhetetlen a folyamatos megfigyelés is. A friss kutatásban feltártak számos olyan hiányosságot, amelyeket sürgősen pótolni kellene.

Ezek a kutatások az erdeink alapos vizsgálatára és figyelemmel kísérésére irányulnak, beleértve a helyszíni megfigyeléseket és a távérzékeléses, azaz műholdas elemzéseket is. A szakértők véleménye szerint még van remény; ha a megfelelő intézkedéseket időben meghozzuk, a negatív trendek megfordíthatók, és a szénmegkötés mértéke ismét növelhető. Talán még a 2050-es karbonsemlegességi célunk is elérhető közelségbe kerülhet.