Elképesztő felfedezés a magyar történelem egyik legtragikusabb pusztításáról!
A bugaci Aranymonostornál zajló ásatások során újabb lenyűgöző bizonyítékokat találtak a 1241-42-es tatárjárás pusztításáról – számolt be Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója és a feltárás régészeti vezetője. Rosta elmondta, hogy az Árpád-kori Pétermonostora területén az utóbbi hetekben hat fiatal maradványait tárták fel, akik valószínűleg a mongol invázió áldozatai voltak 1241 nyarán. Az újonnan felfedezett leletek megerősítik a régészek eddigi feltételezéseit: a mongolok nyílt csatában harcoltak a helyi lakosokkal, ami új fényt vet a korabeli eseményekre – tette hozzá.
A felfedezések új fényt derítenek arra, hogy a mongolok valójában nem érezték magukat olyan biztonságban, mint korábban gondolták. Ennek bizonyítékaként húzódtak be az erődített monostor védelme mögé, ahonnan folyamatosan figyelemmel kísérték a környező területet. Jelenleg egy körülbelül 60-70 méter hosszú szakaszt tártak fel az összetett védelmi árokrendszerből, amely a szakértők szerint akár 500 méterre is kiterjedhetett. A monostor és bazilika impozáns kőépületeinek megerősítésére föld- és fasáncokat alkalmaztak, amelyek tovább növelték a komplexum védelmét.
A néhány éve felfedezett, sorokba állított vagy guggoló helyzetben végzett kivégzések nyomai, amelyek között akár alig néhány éves gyermekek maradványai is megtalálhatók, megerősítik azt a sejteket, hogy az egykori települést valóban teljes mértékben elfoglalták.
A mongol hadtest elfoglalta és berendezkedett a monostor területén. Ezt a folyamatot egy különleges lelet is tükrözi: az "állatcsont-szőnyeg", amely számos állat maradványait tartalmazza. Az archeozoológiai kutatás eredményei szerint a leletben fiatal és idős, háziasított és vadállatok csontjai egyaránt megtalálhatók. Ez arra utal, hogy nem békés időszakban zajló mészárlásról van szó, hanem egy sürgős ellátási szükségletről. A nagy népesség, ebben az esetben egy hadsereg, gyors étkeztetése volt a cél.
A jelenlegi feltárás nyomán Magyarországon elsőként azonosították a kecskeméti régészek azt, hogy egy mongol hadtest itt töltötte 1241 telét, rátelepülve az elfoglalt infrastruktúrára. A bugaci monostor a Homokhátság szakrális, gazdasági és kereskedelmi központja volt egykor. A település határában feltárt Árpád-kori Pétermonostorán 2010 óta folyamatosan zajlik a feltárás.
Ugyanakkor hatalmas mennyiségű leletanyag és információ került napvilágra, ami világszinten is egyedülálló.
Az igazgató különösen hangsúlyozta a műtárgyak között a Szent Péter ereklyetartót, emellett pedig a több mint tízezer fémlelet felfedezését is. Ezen információk tükrében megállapítható, hogy a bugaci lelőhely nem csupán mennyiségét, de minőségét tekintve is kiemelkedő szerepet játszik a jelenleg ismert és feltárt Árpád-kori kolostorok között.
