Strasbourgban fontos döntés született: jogerősen elvesztették a pert a viselkedési problémákkal küzdő Hadházyék.

Elfogadhatatlannak nyilvánította és elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Szél Bernadett, Hadházy Ákos - az LMP egykori képviselői - és Szabó Szabolcs független képviselő kereseteit, amelyeket a politikusok az Országgyűlés plenáris ülésein tanúsított magatartásuk miatt kiszabott tiszteletdíj-csökkentés miatt nyújtottak be.

Az MTI-t Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke tájékoztatta pénteken a Szél Bernadett és Hadházy Ákos kontra Magyarország (27307/18. és 80686/17.), valamint a Szabó Szabolcs kontra Magyarország (48725/17.) ügyben meghozott határozatról.

A kérelmezők az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikkére hivatkozva kifogásolták, hogy az Országgyűlés plenáris ülésein tanúsított magatartásuk miatt kiszabott szankció, amely a tiszteletdíjuk csökkentését jelenti, sérti a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogukat. Ezen kívül azt is sérelmezték, hogy nem volt elérhető számukra hatékony hazai jogorvoslat a házelnök döntésével szemben, ami az egyezmény 10. cikkével összefüggésben értelmezett 13. cikk megsértését jelenti.

A Szél Bernadett és Hadházy Ákos kontra Magyarország (27307/18.) ügyben 2017. május 29-én Szél Bernadett, mint országgyűlési képviselő, kérdést intézett egy másik képviselőhöz a napirend előtti felszólalása keretében. A kérdés középpontjában az MVM Zrt. és a "Paks II" atomerőmű projektcég reklámkiadásai álltak. Ekkor Hadházy Ákos a mögötte lévő padsorból egy transzparenst emelt a levegőbe, amelyen a "Paks II hálózata" felirat volt látható, és amelyen közpénzek kedvezményezettjeinek nevei, fényképei, valamint az általuk kapott összegek szerepeltek. A házszabályok értelmében a képviselőket arra figyelmeztették, hogy a transzparenst előzetes engedély nélkül nem tarthatják fenn, azonban ők nem tettek eleget a kérésnek, és a transzparens eltávolítását megtagadták.

A Szél Bernadett és Hadházy Ákos kontra Magyarország (80686/17.) ügyének lényege, hogy a kérelmezők 2017. november 20-án egy országgyűlési képviselő napirend előtti felszólalása alatt fejezték ki véleményüket. Ekkor a kormánypárthoz tartozó képviselő "Mondjunk nemet a [EU-s] bevándorlási kvótákra!" címmel érvelt, és Szél Bernadettet politikai támogatással vádolta a kvóták ügyében. Tiltakozásként mindkét kérelmező a "Hazudik" feliratú papírlapokat emelt a levegőbe, amelyeket a felszólaló mögött tartottak a házelnöki pulpitus és a televíziós kamerák irányába. A jelenlévő hatóságok felszólították őket, hogy hagyják abba a demonstrációt, de a kérelmezők ezt figyelmen kívül hagyták, csupán a felszólalás végén tértek vissza a helyükre.

A 48725/17. számú ügyben a kérelmező, Szabó Szabolcs, aki abban az időszakban független országgyűlési képviselőként tevékenykedett, a 2017. április 4-i Országgyűlés ülésén aktiválta a szirénát a nemzeti felsőoktatásról szóló, 2011. évi CCIV. törvény módosításának T/14686. számú javaslatának zárószavazása alatt. Ennek következtében az Országgyűlés nem tudta megkezdeni a szavazást, amíg a Terembiztosi Szolgálat munkatársa, az ülést vezető elnök kérésére, el nem távolította a szirénát a képviselőtől.

Az összegzés alapján a kérelmezők mindhárom ügyben olyan magatartást tanúsítottak, amely a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül, de ellentétes volt az Országgyűlés belső eljárási rendjével. Ennek következtében az Országgyűlés elnöke szankciókat alkalmazott velük szemben. A kérelmezők mindegyik esetben igényelték a Mentelmi Bizottság közreműködését, ám a bizottság elutasította a kérelmeiket. Ezt követően a kérelmezők jogorvoslati lehetőséggel éltek az Országgyűlés előtt, ahol kérvényezték a házelnök döntésének hatályon kívül helyezését. Az Országgyűlés azonban minden alkalommal megerősítette a házelnök határozatát.

A közleményben az áll: a bíróság az Ikotity és mások kontra Magyarország ügyhöz hasonlóan megállapította, hogy a kérelmezők számára megfelelő jogorvoslat állt rendelkezésre, ugyanis a kérelmezők a házelnök döntésével szemben a Mentelmi Bizottsághoz fordulhattak, amelynek eljárása során lehetőségük volt álláspontjukat kifejteni, a bizottság pedig indokolt döntést hozott, emellett az Országgyűlés plenáris ülése is szavazott az ügyeikben.

A bíróság nem látta indokoltnak a kérelmezők azon állítását, miszerint a Mentelmi Bizottság részrehajló döntést hozott velük szemben. A sajtófőnök közleménye szerint nem merült fel olyan tényező, amely kétségbe vonhatta volna az eljárás pártatlanságát.

A bíróság álláspontja szerint a véleménynyilvánítás szabadságába történő beavatkozás ténylegesen fennállt, azonban ez törvényes keretek között zajlott, mivel a parlamenti rend fenntartása és más képviselők jogainak védelme érdekében indokolt célokat szolgált. Tekintettel arra, hogy a kérelmezők nem tudták bizonyítani, hogy a véleményük kifejezésére a házszabály által megengedett eszközök – mint például a felszólalás vagy a módosító javaslat – nem álltak rendelkezésre, a bíróság a szankció alkalmazását szükségesnek és arányosnak találta.

Hozzátette, hogy a fent említett ügyekben a képviselők különféle eszközökkel fejezték ki politikai nézeteiket – például transzparensekkel, táblákkal vagy szirénákkal. A bíróság értékelése azonban konzisztensen arra a megállapításra jutott, hogy a véleménynyilvánítás szabadságába történt beavatkozás jogi alapokon nyugodott, és az arra irányult, hogy a kifejezés módját befolyásolja, nem pedig annak tartalmát. Ez utóbbi területen az állam szélesebb mérlegelési lehetőségekkel bír. Az alkalmazott szankciók mértéke és típusa pedig nem lépte túl az arányosság követelményeit.

Ennek tükrében a bíróság egyetlen ügyben sem állapította meg az Egyezmény 10. cikkének megsértését, és a benyújtott kérelmeket elfogadhatatlannak minősítette.

A bíróság határozatait alaposan átgondolt precedensek alapján, háromtagú tanács keretében hozta meg, ezért a döntések végérvényesek - áll a kiadott közleményben.