Ma különleges figyelem övezi a drága árpát - Agrárágazat

Az egyre nagyobb piaci turbulenciák közepette a piaci információ értékes portékává válik. Az árpa árának emelkedése mögötti mozgatók megértése például sokat segíthet az idei értékesítési taktika kialakításában. A szántóföldi növénytermesztés és általa az egész magyar agrárium megújulásának fontos terepe a korábban csak takarmányozásra használt termények humán élelmezési célú termelése. A világ fejlett térségeiben az árpa (és itt messze a malátázáson túl kell gondolkodni) egyre szélesebb körben kerül bele ételeinkbe. Ilyen termény az egyre nagyobb felületet foglaló cirok is, de az már a következő cikkünk témája lesz.

Utoljára 2022 májusában történt meg, amit most látunk, miszerint a takarmányárpa piaci ára meghaladja a kukoricáét. A helyzetben leginkább az alacsony készleteket, a kevés és gyenge minőségű kukoricát, a nemzetközi kínálat szűkösségét érjük tetten. De mennyire lesz ez tartós?

A takarmányárpa energia- és tápanyagtartalma valahol a zabé és a kukoricáé közé helyezhető. Termesztése során a gazdálkodási körülmények változása felerősíti a fajtaválasztás és a technológiai fegyelem jelentőségét, de komplexen az egész fenntarthatósági témakörbe is illeszkedni kell. E gabonaféléből is a korai fajták a legkeresettebbek, de ez bizonyosan nem elegendő ahhoz, hogy a környezeti hatásokat ellensúlyozza. Felhasználását tekintve a takarmányozás mellé fokozatosan és globálisan épül fel az élelmezési cél. A teljes szem, a pehely, a lisztforma egyaránt egyre több élelmiszerbe kerül bele, ételbe, italba egyaránt. (Azért remélem, hogy a teljes szem elfogyasztásának már az említésétől is mindenkinek égnek áll a haja!) Konyhai használatára vonatkozó tanácsokkal tele van az internet, ahogy az előnyök méltatásával is.

Az árpa sokoldalúsága valódi kincset jelent a konyhában: a friss pékáruktól kezdve a gazdag leveseken és ízletes pörkölteken át, egészen a különféle tésztaételekig és reggeli finomságokig, minden étkezéshez remek kísérőt biztosít. A rágcsálnivalók és italok világában is megállja a helyét, hiszen tápláló és ízletes hozzávalóként szolgál. Még a sörfőzés mellékterméke, a sörtörköly is egyre inkább az asztalunkra kerül, így a haszonállatok elől is lassan elcsenjük ezt a finomságot.

A bio- és GMO-mentes árpa iránti kereslet dinamikus növekedése új lendületet ad a piaci folyamatoknak, miközben a magas hozamú és szárazságtűrő fajták fejlesztése a termelés hatékonyságát és biztonságát is fokozza. A növényi alapú élelmiszer-alternatívák, valamint a dúsított árpa-alapú termékek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, formálva ezzel a piaci trendeket. Az árpa rost- és béta-glükán tartalma, valamint fehérje- és energianövelő szerepe a sportélelmiszerekben szintén hozzájárul a kereslet emelkedéséhez. Jelenleg a világpiacon február végén érkezik a déli félteke (főként Ausztrália) kínálata, ami már most is érezhető a piaci árak stagnálásán. Ugyanakkor úgy vélem, hogy ez a helyzet nem lesz tartós, mivel a terméseredmények és a felhasználás ellentétes irányú változása miatt a globális készletek jelentősen csökkennek ebben a szezonban. Kevesebb termés és magasabb felhasználás esetén általában áremelkedésre lehet számítani, amelynek megoldása általában a kedvezőbb árakban rejlik. A szaúdi és kínai piacok (ebben a sorrendben, figyelembe véve, hogy Kína árpaimportja általában ötszöröse Szaúd-Arábiáénak) most átvállalják a szűkös európai kínálat szerepét. A 2024/25-ös szezont a felhasználás várhatóan meghaladja a termést, ami tovább csökkenti a készletek szintjét. Ha a külső tényezők – például Trump globális piaci zűrzavarokat okozó politikája – nem torzítják el a piacot, a lassú áremelkedés az aratásig fennmaradhat. Nem számítok arra, hogy az időjárásban jelentős változások következnek be, így a kukorica kínálatában inkább szűkülésre lehet számítani, ami tartós keresletnövekedést generál az árpa és búza iránt is. Ukrajna, mint már megkerülhetetlen európai piacbefolyásoló, a 2024/25-ös szezonra 6,5 millió tonna árpatermést prognosztizál, ami 2,4%-kal elmarad az előző évben mért mennyiségtől. Exportja ennél is jelentősebb, 11,1%-os csökkenés várható. Az export már az aratás után megugrott, azóta viszont havonta csökken a mennyiség.

Az Európai Unióban a 2024/25-ös gazdasági évre vonatkozóan 10,35 millió hektárról terveznek termelést, amelynek hozama hektáronként 5 tonna, így a várható össztermés 49,4 millió tonna körül alakul. Ebből a mennyiségből 1,3 millió tonnás import mellett 10 millió tonna exportálására is lehetőség nyílik. Érdekes megjegyezni, hogy a belső felhasználás 77%-a takarmányozási célokat szolgál. Ukrajna szerepe az importban az előző szezonhoz képest csökkent, ám még mindig a behozatal közel felét adja. Érdemes kiemelni, hogy tavaly az EU már nem volt az elsődleges exportpiac az ukrajnai árpa esetében, mivel Kína vette át ezt a szerepet.

2024-ben a 260 ezer hektáros területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7 százalékkal magasabb az előző évi értéknél. A termés mintegy 1,5 millió tonna, ami a korábban szokásos 1 millió tonnás hazai felhasználást bőven fedezi. Ősszel 287 ezer hektáron került földbe. A kukoricapiacon tapasztalt nehézségek (kis termés, toxin) a takarmánybúza és -árpa felé tereli a keresletet. A termésátlag trendszerűen növekedett a mögöttünk hagyott évtizedekben. Ebben ugyan megtorpanásra számítok, de a keresleti oldal erősödése miatt a területe emelkedhet. Mindezek fényében érdekes a hazai árgörbére tekinteni. Ahogy korábban, úgy most sem számítok arra, hogy az árpa ára tartósan felette ragadna a kukoricáénak. Az elkövetkező hetek megingatják majd az árpa árát, de alapvetően marad, csak lassul az emelkedő trend, mivel a piaci kínálat szűkös. Aki még ül rajta, még jobb árra vár.

A takarmányárpa kilátásait óhatatlanul a kukorica befolyásán keresztül kell végiggondolnunk. Ahogy csökken az esély arra, hogy toxinmentes, erős termésű évek következnek a kukoricában, úgy stabilizálódnak a kalászosok a takarmányokban. A kukorica piaca további meglepetésekkel fog szolgálni az előttünk álló hónapokban. A toxinos kukorica iránti kereslet és ára önmagában is jelzi, hogy akut a hiány. A búza mint takarmány-összetevő a piaci logikába beleillik, de szomorú, hogy nem étkezésit állítunk elő. Ennek okait meg kell vizsgálni, mert a minőségi búza piaci lehetőségei egyre jobbak. Emellett fogok a következő lapszámban részletekbe menően érvelni.

1. kereslet: a kukorica helyettesítésére az egyik legjobb megoldás;

2. időjárás: korán lekerül, kisebb a kár esélye;

5. Nálunk még gyerekcipőben jár az élelmezési célú felhasználás, de hamarosan új irányt vehet, és jelentős fejlődés előtt áll.

A költség-ár arányai hasonló szinten mozognak, mint a búza esetében.

A Trump keltette globális bizonytalanság, ami a gabonaárakban is indított egy hullámot, reményeim szerint nem tartós. Az árpa biztos pont a vetésforgóban. Becsüljük meg!