Európai erdőink egyre csökkentett képességgel bírnak a szén-dioxid megkötésében - Magyar Mezőgazdaság.
A jelenség súlyos kihívások elé állíthatja az Európai Unió klímavédelmi törekvéseit, beleértve a 2050-re kitűzött nettó zéró kibocsátási célt - számol be róla a Reuters.
A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint 2020 és 2022 között az európai erdők évente csak 332 millió tonna CO₂-t nyeltek el - ez közel harmadával kevesebb, mint a 2010-2014 közötti időszakban. A kutatást az EU független tudományos kutatószervezete, a Joint Research Centre vezette.
"A tanulmány megállapítja, hogy ez a tendencia, együtt a csökkenő klímaellenálló képességgel az európai erdőkben, arra utal, hogy az EU klímacéljai súlyos veszélybe kerülhetnek."
Az Európai Unió jelenlegi elképzelései szerint az erdők feladata, hogy több százmillió tonna szén-dioxidot megkötve segítsenek kompenzálni az ipari kibocsátásokat. Jelenleg az erdők és a mezőgazdasági területek évente körülbelül az uniós üvegházhatású gázok 6%-át semlegesítik, ami 2 százalékponttal elmarad attól a szinttől, amelyre az EU-nak szüksége lenne céljai eléréséhez. Ráadásul a helyzet várhatóan tovább romlik 2030-ra, ami még nagyobb kihívások elé állítja a környezetvédelmi törekvéseket.
"Az erdők támogatást nyújthatnak, azonban nem célszerű őket merev számokkal kezelni, mintha állandó mérlegszereplők lennének" - fűzte hozzá.
Az Európai Unió tagállamai jelenleg is aktívan dolgoznak a 2040-re vonatkozó új, jogilag kötelező klímacélok kidolgozásán, amelyekben az erdők kulcsszerepet játszanak a nem csökkenthető ipari kibocsátások kompenzálásában. Ugyanakkor egyre több döntéshozó is arra a következtetésre jut, hogy ezen célok elérése talán nem lesz kivitelezhető.
- tette fel a kérdést Romina Pourmokhtari, Svédország környezetvédelmi minisztere egy sajtótájékoztatón.
Bár a klímaváltozás valóban számos veszéllyel jár, a kutatás rámutat arra, hogy léteznek kezelhető kockázatok is. Ilyen például a túlzott fakitermelés mérséklése, valamint olyan erdők létrehozása, amelyek ellenállóbbak és fajgazdagabbak. Emellett fontos a természetes tűzvédelmi zónák kialakítása is, amelyek hozzájárulhatnak a környezet védelméhez.
Ezek a lépések növelhetik az erdők szénmegkötő képességét, és ellenállóbbá válhatmak az időjárási szélsőségekkel és a kártevőkkel szemben.
Európa erdői már nem tudják teljesíteni azt a kulcsszerepet, amit az EU klímastratégiája nekik szánt. A visszaesés nemcsak ökoszisztémák pusztulását, hanem a klímapolitika megingását is jelenti. A következő években a döntéshozóknak újra kell gondolniuk: valóban támaszkodhatunk-e ennyire az erdőkre - vagy ideje sokkal erőteljesebb kibocsátáscsökkentésre törekedni máshol is.
