Fantasztikus jelenség terjed a Z-generáció tagjai között: vajon tényleg ők tudják a legjobban csinálni ezt a dolgot?
A Z generáció és az ezredfordulósok egyre inkább olyan offline közösségi terek iránt érdeklődnek, ahol kényelmesen találkozhatnak egymással és szocializálódhatnak anélkül, hogy a fogyasztás kényszerét éreznék. Ez a jelenség a "harmadik helyek" iránti fokozódó keresletet tükrözi, miközben az amerikaiak egyre több időt töltenek magányosan otthonaikban – derült ki a HuffPost jelentéséből.
A harmadik helyek olyan sokszínű közösségi terek, amelyek az otthon és a munkahely között helyezkednek el, és lehetőséget nyújtanak az informális társas kapcsolatok kialakítására. Ezek a helyek lehetnek közösségi központok, könyvesboltok, parkok, kávézók vagy akár templomok is. Ray Oldenburg szociológus véleménye szerint e terek kulcsszerepet játszanak a demokrácia fenntartásában és a közösségi kapcsolatok erősítésében. Az ilyen helyek nem csupán találkozási pontok, hanem a közösségi élet szövetének alapkövei is, ahol az emberek együtt élhetik meg a társadalmi interakciókat.
Az elmúlt évtizedekben azonban a hagyományos harmadik helyek fokozatosan eltűntek, ami hozzájárult a magányosság járványszerű terjedéséhez. A COVID-19 járvány és az otthoni munkavégzés elterjedése tovább súlyosbította ezt a helyzetet. Szakértők szerint ez összefüggésbe hozható a mentális betegségek, a kábítószer-használat és akár a szélsőséges nézetek terjedésével is.
A jó harmadik helyek jellemzői közé tartozik, hogy bárki számára hozzáférhetőek, általában olcsók vagy ingyenesek, és kényelmes, hétköznapi légkört biztosítanak. Richard Kyte etika professzor szerint ezek olyan helyek, "ahol mindenki tudja a neved, és mindig örülnek, hogy eljöttél".
Bár az online terek is betölthetnek hasonló szerepet, sokan úgy vélik, hogy hosszú távon nem tudják biztosítani azt a tartós összetartozás-érzést, amire szükségünk van. A Z generáció tagjai, annak ellenére, hogy digitális bennszülöttként nőttek fel, egyre inkább vágynak az offline élményekre.
Úgy vélem, hogy a Gen Z egyre inkább tudatában van ezeknek a tereknek a korlátainak, és felismeri, hogy hosszú távon nem képesek biztosítani azt a mély összetartozás és kapcsolódás érzését, amely mindannyiunk számára elengedhetetlen a lelki jólétünkhöz és a boldogulásunkhoz.
„Kérlek, formáld át a szöveget, hogy az egyedi legyen!” – kérte Danielle Littman, a Utah-i Egyetem adjunktusa.
A harmadik helyek hiánya nem csak a fiatalokat érinti. Kyte szerint minden generáció éhes ezekre a terekre, bár kissé eltérő okokból. Az ezredfordulós fiatal szülők például gyermekeik számára keresnek lehetőségeket a strukturálatlan játékra és a különböző generációkkal való kapcsolatteremtésre.
Szakértők szerint a harmadik helyek hiányának egyik oka, hogy az Egyesült Államokban sok mindent árucikké tettek, és az emberek inkább drága, exkluzív helyekre járnak. Emellett a területrendezési törvények és az ellenséges építészet is akadályozzák az élénk, nyilvános harmadik helyek létrehozását.
A helyzet kedvezőbbé tételére számos szakértő kínál megoldásokat. Kristen Ghodsee antropológus hangsúlyozza, hogy érdemes tanulmányozni azokat az országokat, ahol a közösen használt közterületek a közösségek életének elengedhetetlen részét képezik. Ezzel szemben Jennifer Pauline, egy közösségközpontú kreatív stúdió alapítója, a különböző csoportok és klubok jelentőségére világít rá, amelyek tudatosan alakítanak ki találkozóhelyeket a specifikus érdeklődési körök mentén, ezáltal erősítve a közösségi kapcsolatokat.
