Eltűnt több ezer hektáros erdőterület a szomszédságunkban: vajon mi zajlik itt valójában? - Agrárszektor
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
Flavius Bălăcenoiu, az Erdészeti Kutatóintézet munkatársa, aggasztó képet fest az aktuális helyzetről. Két évvel ezelőtt egy adott területen a fák mindössze 10%-a szenvedett károsodást, ám mostanra ez a szám drámaian megugrott, és a károsodás mértéke már 95%-ra rúg. A szakértő szerint az erdők elmúlásának legfőbb oka a tartós aszály, amely gyengíti a fákat, és ezzel lehetőséget teremt a kártevők számára, hogy könnyedén megtámadják őket.
A kártevők, főként a kéregbogarak, komoly veszélyt jelentenek a fákra, mivel akadályozzák a víz és a tápanyagok áramlását, ami végül a fák belső pusztulásához vezet. Ez a folyamat rendkívül gyorsan lezajlik, és gyakran nehezen fékezhető. A szakemberek sokszor csak akkor veszik észre a gondot, amikor már késő a beavatkozásra.
Laura Bouriaud, az erdészeti kutatások szakértője, figyelmeztet arra, hogy az alkalmazható adaptációs intézkedések terén már régóta lemaradtunk. Szerinte az előttünk álló problémák megoldásának lépéseit legalább húsz évvel ezelőtt kellett volna megtenni. Előrejelzései alapján 2070-re a lucfenyő állományok akár 80%-kal is csökkenhetnek, míg a bükk és tölgy populációk is hasonló mértékű visszaesésre számíthatnak. A jogi keretek szigorúsága különösen aggasztó, hiszen ha egy erdőt kivágnak, azt kötelező ugyanazzal a fafajtával újratelepíteni - még akkor is, ha a helyi klíma már nem kedvez annak. Az Erdélyi-Érchegység és a Kelemen-havasok védett területein jelenleg kéregbogarak pusztítanak, de a törvényi előírások miatt a beavatkozás lehetőségei rendkívül korlátozottak.
A ProTV riportja rávilágított a rendszer működésképtelenségére is: Florin Nan, a brassói erdőfelügyelet munkatársa, egy 12 hektáros illegális tarvágást dokumentált, de jelentése rejtélyes módon eltűnt, őt pedig fegyelmi vizsgálattal fenyegették meg. Egy másik esetben a Szeben megyei Lator-patak völgyében több mint ezer teherautónyi fa illegális kivágására került sor, ám a hatóságok végül azt állították, hogy "az elkövetők kiléte ismeretlen".
A riport alapján a megszólaltatott döntéshozók elismerték a helyzet komolyságát, ugyanakkor többségük a jogi keretek hiányosságaira mutatott rá. Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy "a jelenlegi rendszer nem képes reagálni a folyamatosan változó körülményekre, jogszabályaink elavultak". Az állítása szerint több mint húsz jogszabály-módosításon dolgoznak, de konkrét határidőt nem tudott megadni.
