Elvándorolnak a magyar tehetségek a nyugati országokba? A diplomás fiatalok tömegesen keresnek új lehetőségeket külföldön – Pénzcentrum.
A "brain drain" kifejezés a magasan képzett szakemberek elvándorlását jelenti, míg a "brain gain" a bevándorlásukat, amely során egy adott ország előnyökre tesz szert. Hagyományosan a legnagyobb nyertesek közé tartozott az Egyesült Államok, különösen a Szilícium-völgy révén, valamint az Egyesült Királyság, különösen London pénzügyi központja, a City. Azonban a globális környezet folyamatosan változik, és új országok emelkednek ki mint vonzó célpontok a magasan képzettek számára. E mögött főként a megélhetési költségek növekedése és az életmódbeli változások állnak. A képzett munkaerő áramlása pedig jelentős hatással van számos területre: például az ingatlanpiacra, a startup-ökoszisztémák fejlődésére, sőt még az oktatási körzetek struktúrájára is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése rávilágít arra, hogy mely országok váltak a tehetségek és szakképzett munkavállalók új célpontjaivá, és hogyan alakul a korábbi vezető országok helyzete.
A munka és magánélet új egyensúlya - a workation és a távoli munkavégzés jelentősége
Az utóbbi években radikálisan megváltozott a fiatal, képzett munkavállalók munkavégzési szokása világszerte. Egyre többen döntenek úgy, hogy a zsúfolt városok forgatagától távol, tengerparti apartmanokból vagy varázslatos vidéki helyszínekről végzik el feladataikat - és ez nem véletlen. A munka és a magánélet közötti egyensúly fontossága, a workation (a munka és a vakáció ötvözete) népszerűsége, valamint a távoli munkavégzés opciói mind hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan helyek, mint Portugália, Mexikó vagy a horvát tengerpart, egyre vonzóbbá váljanak a globális tehetségek számára.
A workation egy izgalmas munkavégzési lehetőség, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozó a megszokott irodai vagy otthoni környezete helyett egy vonzó nyaralóhelyen végezze el feladatait. Ilyenkor a munkavégzés online történik, miközben a munkavállaló szabadidejét is ezen a különleges helyszínen tölti, élvezve a környezet adta lehetőségeket. Fontos hangsúlyozni, hogy a workation nem összekeverendő a szabadsággal; a dolgozónak meg kell tartania a megszokott munkaidejét, csupán egy kellemesebb és inspirálóbb helyszínről látja el a feladatait. Ez a forma általában rövidebb időtartamra szól – lehet néhány napról akár több hétig is –, szemben a digitális nomád életstílussal, amely folyamatos utazást és helyfüggetlen munkavégzést jelent.
A nemzetközi felmérések egyértelműen mutatják, hogy a távoli munkavégzés és a helyfüggetlen életmód jelentősen javítja a munka és magánélet egyensúlyát.
A Buffer nemzetközi felmérése alapján (2023) a távmunkát végzők 91%-a úgy véli, hogy ez a munkavégzési mód kedvezőbb munka-magánélet egyensúlyt teremt számukra.
Egy friss, 2024-es brit kutatás (Employment Hero, A Munkahelyi Jólét Állapota című jelentés) megállapította, hogy a teljes mértékben távmunkában dolgozó egyének boldogsága és produktivitása meghaladja azokat, akik irodai környezetben vagy hibrid munkarendben tevékenykednek. A kutatás eredményei szerint a távmunkások 67%-a elégedett a munkája termelékenységével, ezzel szemben a hibrid munkavégzők körében ez az arány csupán 54%.
Egy friss, globális kutatás (Remote - Future Workforce Alliance - IE Business School, 2025) érdekes eredményeket tárt fel a távmunkások és az irodai dolgozók körében. A kutatás szerint a távmunkások között jelentősen alacsonyabb a kiégés előfordulása, mint az irodai dolgozók esetében. Míg az irodai munkavállalók 41%-a számolt be kiégésről, addig ez a szám a távmunkások körében csupán 26%. Ezen kívül, a távmunkások 65%-a "rendkívül elégedett" a munkájával, szemben az irodai dolgozók 34%-ának elégedettségi szintjével. Ez a tendencia rávilágít arra, hogy a rugalmas munkavégzés számos előnnyel járhat a munkavállalók mentális jóléte és elégedettsége szempontjából.
Összességében elmondható, hogy világszerte egyre népszerűbbé válik a helyfüggetlen munkavégzés, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók nem csupán az otthonuk kényelméből, hanem szinte bármilyen általuk választott helyszínről végezhetik feladataikat (work-from-anywhere, WFA). A legújabb kutatások alapján ez a munkastílus jelentős mértékben hozzájárul a munka hatékonyságának növeléséhez.
Egy, a Harvard Business School által végzett vizsgálat (2019) szerint az amerikai szabadalmi hivatal dolgozói, akik áttértek a WFA rendszerre, átlagosan 4,4%-kal növelték a teljesítményüket a hagyományos home office-hoz képest. Egy másik, nemzetközi HR-döntéshozók körében végzett felmérés szerint (2023) a munkavállalók 84%-a produktívabbnak és elkötelezettebbnek érezte magát a relokációs (helyszínváltó) megbízatások során, mint korábban.
Ezek a trendek alapvetően újraértelmezik, hogy mely országok és városok emelkednek ki mint vonzó célpontok a nemzetközi tehetségek számára. Legyen szó digitális nomádokról, a workation-t választó szakemberekről, vagy fiatalokról, akik hosszabb távra költöznek, a változások hatására új lehetőségek nyílnak meg. Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk, hogy mely országok és városok lettek a helyfüggetlen munkavégzés korszakának nyertesei, valamint milyen tényezők járulnak hozzá ahhoz, hogy ezeket a helyszíneket a globális munkaerőpiac különösen vonzónak találja.
Portugália kiemelkedő szereplővé vált az agyelszívás globális versenyében, számos külföldi tehetséget és szakembert vonzva, különösen a mesterséges intelligencia és a klímakutatás területén. Miközben a hazai fiatalok jelentős része külföldön keresi a boldogulást, az ország sikeresen integrálja az idegen szakembereket. A vonzereje abban rejlik, hogy alacsony megélhetési költségekkel, kellemes éghajlattal és kedvező letelepedési lehetőségekkel büszkélkedhet. Például a vízumpolitikája, amely magában foglalja a Tech Visa és a Digital Nomad Visa programokat, különösen vonzó a külföldről érkezők számára. Továbbá, a külföldi diplomák elismerése valamivel könnyebb, ami szintén előnyös, bár nem mentes a nehézségektől. A portugál kultúra, amely hangsúlyozza, hogy "a munka mellett az élet is fontos", fokozza az ország vonzerejét. A nem állandó lakóhellyel rendelkező külföldiek számára elérhető adókedvezmények még vonzóbbá teszik Portugáliát a nyugdíjasok és a távoli munkát végzők körében. A nyelvi és kulturális előnyök is jelentős szerepet játszanak: a portugál nyelvű országokból, mint például Brazília, Angola vagy a Zöld-foki-szigetek, érkező bevándorlók számára a nyelvi akadályok minimálisak, ami megkönnyíti a beilleszkedést, különösen az egészségügyi és más hiányszakmákban. Portugália tehát nem csupán egy attraktív úti cél, hanem egy olyan ország is, ahol sokan megtalálhatják a számításaikat.
Portugáliában az egészségügyi és technológiai szektorokban komoly munkaerőhiány tapasztalható, amelyet nagyrészt külföldi munkavállalók töltenek be. Az egészségügyi területen például több mint 3700 külföldi orvos, ápoló és asszisztens lát el feladatokat, jellemzően olyan portugál nyelvű országokból érkezve, ahonnan sokan választják a helyi lehetőségeket a 2022-es adatok szerint.
Portugáliában 2018 és 2023 között 180%-kal nőtt a külföldről érkezett technológiában jártas tehetségek száma - sokan közülük 40 év alattiak, akik nemcsak a munka, hanem az életmód miatt költöznek az országba.
Fontos megemlíteni Portugália helyzetét, amelyben bár az oktatási rendszer és az egészségügyi szolgáltatások kiemelkedőek, a bérek még mindig elmaradnak Nyugat-Európa átlagától. Ennek következtében a bevándorlók számára a portugál fizetések gyakran vonzóbbak lehetnek, mint a származási országukban elérhető keresetek. Ugyanakkor a helyi fiatalok számára ez a jövedelem nem elég csábító, így sokan inkább külföldön keresnek munkát. Jelenleg a 15 és 39 év közötti portugál állampolgárok körülbelül 30%-a él más országokban, leginkább az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Spanyolországban.
Brazília a portugál nyelvű országok közül a legnagyobb forrást jelenti a Portugáliába érkező bevándorlók számára. 2023 során a portugál hatóságok összesen 151 000 CPLP (a portugál nyelvű országok közössége) állampolgárnak adtak ki tartózkodási engedélyt, és ezeknek az engedélyeknek a 75%-a, körülbelül 113 ezer fő, brazil származású volt. A Zöld-foki-szigetek polgárai után az angolaiak alkotják a legnagyobb afrikai bevándorló csoportot Portugáliában. A bérviszonyok tekintetében Brazíliában a havi nettó átlagkereset 2023-ban 474 euróra emelkedett, míg Angolában 2025 elején mindössze 61 eurót értek el a havi átlagkeresetek. A Zöld-foki-szigetek esetében a nettó átlagbér a két említett ország között helyezkedett el, körülbelül 240 euróval. Ezzel szemben Portugáliában a 2025 első negyedévében regisztrált havi nettó átlagkereset már 1203 euróra rúgott, ami jelentősen meghaladja az említett fejlődő országok átlagos bérszintjét. A bérkülönbségek tovább élesednek, ha más európai országokat is figyelembe veszünk: az Egyesült Királyságban a havi nettó átlagkereset 3070 euró, Franciaországban 2587 euró, míg Spanyolországban 2555 euró.
A külföldön megszerzett diplomák elismerése gyakran időigényes és bürokratikus folyamat, még a könnyítések ellenére is. Jelenleg már 38 országból 382 végzettség automatikus elismerésére van lehetőség, amely gyorsított eljárásban, általában 90 munkanapon belül zajlik. Ezt követően azonban a bevándorlók gyakran kénytelenek bizonytalan, rövid távú szerződésekkel vagy alulfizetett állásokban dolgozni, mivel a hazai végzettség továbbra is előnyt élvez, különösen a tanári és egyetemi pozíciók esetében.
Az Egyesült Államokból egyre több magasan kvalifikált szakember, köztük számos nem amerikai állampolgár, mint például nemzetközi diákok és szakmunkások, Kanadába költözik. Ennek fő oka, hogy Kanadában sokkal kedvezőbbek a letelepedési és karrierépítési lehetőségek. Az ország pontalapú bevándorlási rendszere kiemelten értékeli a tehetséget, tudást és képzettséget, ami különösen vonzó a mérnökök, tudósok, egészségügyi szakemberek és programozók számára. A rendszer prioritást ad a magasan képzett, gazdaságilag értékes bevándorlóknak, szemben a családegyesítési alapú megközelítésekkel. Ennek eredményeként a folyamat átlátható, kiszámítható és világos feltételeket biztosít a jelentkezők számára.
Ezt követően a jól képzett bevándorlók viszonylag gyorsan és átlátható módon juthatnak munkavállalási engedélyhez, majd ezt követően állandó tartózkodási engedélyhez. Ráadásul Kanadában a magasan kvalifikált munkavállalók és nemzetközi diákok számára sokkal könnyebb az állandó letelepedés, mint az Egyesült Államokban, ahol a zöldkártya megszerzése akár évekig, sőt, akár évtizedekig is eltarthat.
Továbbá ahogy a World Population Review fogalmaz, "Toronto, Vancouver és Montreal technológiai titánokká fejlődnek, de még az olyan kisebb városok, mint Halifax és Saskatoon is vonzzák a távmunkásokat, akik békét, parkokat és kiszámíthatóságot keresnek". Kedvező az ország szolgáltatás-infrastruktúrája: kétnyelvű iskolák, ingyenes oktatás, általános egészségügyi ellátás, jó közbiztonság, stabil élet és életszínvonal. Mindezeken felül a kanadai társadalom alapvetően támogató és nyitott a bevándorlók iránt, ami segíti az integrációt.
Kanada a gazdasági növekedés és a munkaerőhiány kezelése érdekében célzottan vonzza a hiányszakmákban dolgozókat, például egészségügy, technológia, mérnöki területek. 2023-ban az ország több mint 320 000 gazdasági szektorba tartozó bevándorlót - mérnököket, egészségügyi szakembereket, informatikai szakembereket és vállalkozókat - fogadott be.
Kanadában is léteznek kockázatok, például a végzettségek elismerése és a szakmai integráció még mindig kihívást jelenthet, különösen a nem nyugati országokból érkezők számára. Az utóbbi időben a bevándorlási szabályok szigorodtak, de a magasan képzettek számára Kanada továbbra is vonzó alternatíva maradt az USA-hoz képest.
Az Egyesült Arab Emírségek két ikonikus városa, Dubaj és Abu Dhabi, világszerte a gazdagság, az olajkincsek és a lenyűgöző felhőkarcolók szimbólumaiként ismertek. Azonban ezen túlmenően egyre inkább a technológiai innovációk és a jövő iparágai felé is teret hódítanak. Az adómentes jövedelem, amely a személyi jövedelemadó teljes hiányán alapul, valamint a stratégiai fekvésük, vonzó lehetőségeket kínál a pénzügyi szektor, a megújuló energiák, a mesterséges intelligencia és a biotechnológia területén dolgozó kiváló szakemberek számára. A régióban elérhető ún. aranyvízum lehetővé teszi a kiemelkedő tehetségek számára, hogy hosszú távon letelepedjenek anélkül, hogy bürokratikus akadályokkal kellene szembenézniük. Emellett a szabadkereskedelmi zónák és a vállalkozásindítás egyszerűsített folyamata is jelentős vonzerőt képvisel, hiszen kedvező üzleti klímát teremt a tehetségek számára. Nem utolsósorban, a kiváló minőségű infrastruktúra és a magas színvonalú szolgáltatások, mint például az egészségügy és az oktatás, tovább növelik a térség vonzerejét, így a tehetségek számára ideális környezetet alakítanak ki.
Dubaj 2022-ben több mint 90 000 szabadúszóknak szóló engedélyt adott ki, mely 63%-os növekedést jelentett az előző évhez képest (pl. távolról dolgozó szakemberek, azaz digitális nomádok). Továbbá nem maradhatnak ki a sorból a Közel-Kelet más országai sem, az Egyesült Arab Emírségek mellett Katar, Kuvait és Szaúd-Arábia is jelentős beruházásokat hajtanak végre a tudásalapú gazdaság építésében, kutatás-fejlesztés és vállalkozásösztönzés terén.
Ami az ország(ok) gyengeségeit illeti, az életmód mindazonáltal markánsan különbözik a nyugati hagyományoktól: legyen szó az extrém időjárási viszonyokról, vagy a jogszabályokról és a kulturális eltérésekről.
Mexikó napjainkban egyre népszerűbb úti cél a távmunkázók és digitális nomádok körében, köszönhetően kedvező időzónájának, amely egyszerre illeszkedik Észak-Amerika és Európa ritmusához. Az ország gazdag kulturális öröksége, megfizethető megélhetési költségei és korszerű infrastruktúrája, beleértve a megbízható internetkapcsolatot a nagyvárosokban, vonzza a globális munkavállalókat. Guadalajara, a helyi "Szilícium-völgy", virágzó technológiai szektoraival kiemelkedik, míg a nyugodt és barátságos atmoszférájú helyszínek, mint Mérida, ideálisak a pihenésre és a kreatív munkára. Az állam is támogatja a külföldiek ittlétét, hiszen az ideiglenes tartózkodási vízummal a digitális nomádok és vállalkozók akár négy évig is a napfényes Mexikóban élhetnek és dolgozhatnak.
2020 óta a digitális nomád életmód Mexikóban robbanásszerűen megnőtt, egyes kerületekben a nemzetközi lakosok számában akár 200%-os növekedést is tapasztaltak.Ugyanakkor fontos azt is látni, hogy vidéken vagy kisebb településeken az internet gyakran szakadozhat, és Mexikó bizonyos területein biztonsági aggályok léphetnek fel.
A fenti ábra a digitális nomádok számának robbanásszerű növekedését illusztrálja, különös figyelmet szentelve Lisszabon mellett Tbiliszinek, Grúzia fővárosának. Az elmúlt négy év során a város lenyűgöző, 130%-os növekedést mutatott, amit főként gazdag kultúrája és jól kiépített internethálózata indokol. Tbiliszi vonzereje azonban nem csupán ezekből fakad; az országban a vízumigénylés folyamata rendkívül egyszerű, a bürokrácia minimális, az adókulcsok alacsonyak (1%-os adó a kisvállalkozások számára a teljes bevételre, még a külföldiek esetében is), továbbá a megélhetési költségek is barátiak. 2021-ben több mint 10 ezer távmunkás döntött úgy, hogy Grúziába költözik, és sokan közülük már a hosszú távú bázisukként tekintenek erre a gyönyörű országra (Global Freelancer Visa Report 2023).
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság régóta vonzó célpontok a globális tehetségek számára, de a helyzet az utóbbi időben jelentős változásokon ment keresztül. A megélhetési költségek folyamatos emelkedése, a szigorodó bevándorlási feltételek (mint például a bonyolult bürokrácia és a nehezebb vízumok megszerzése), valamint a politikai feszültségek és a kiégés elterjedése miatt a szakképzett munkaerő egyre inkább elgondolkodik a jövőjén. A tehetségek már nem csupán a presztízsre és a neves vállalatok által nyújtott lehetőségekre vágynak, hanem közösségre, megfizethetőségre és értelmes célokra is. Ezt tükrözi, hogy az utóbbi évtizedekben először csökkent a nettó indiai technológiai migráció az Egyesült Államokba, míg egyre többen választják Kanadát, Németországot vagy az Egyesült Arab Emírségeket, mint új otthont.
Az Egyesült Királyságban a fiatal szakemberek körében egyre növekvő tendencia figyelhető meg: a 25-34 éves korosztály 38%-a tervezi, hogy a következő négy évben elhagyja az országot, ami a tehetségkivándorlás (brain drain) megindulását jelzi. A jelenség hátterében számos tényező áll, köztük a magas adók, az életszínvonal csökkenése, a jobb életminőség iránti vágy, valamint a külföldi munkaerőpiacokon kínált vonzó lehetőségek. Dél-Európa, különösen Franciaország, Spanyolország és Portugália, a legkeresettebb célpontok közé tartozik. A Brit Expat Jelentés szerint 2023-ban több mint 532 ezer brit döntött úgy, hogy új életet kezd külföldön.
A brit kormány magas adópolitikája és az infrastruktúrával kapcsolatos kihívások egyre inkább aláássák az Egyesült Királyság versenyképességét. Ezzel szemben Dél-Európában a kedvező adózási környezet és a virágzó startup-ökológia egyre inkább vonzza azokat a fiatal, tehetséges szakembereket, akik korábban Londonban építették karrierjüket. Ez a folyamat komoly következményekkel járhat, hiszen a brit gazdaság és innovációs központok vonzereje csökkenhet a nemzetközi tehetségek szemében, ami a külföldi szakemberek bevonzásának csökkenéséhez vezethet, ezzel gyengítve az ország "brain gain" képességét.
A "brain gain" fogalma több aspektusból is megközelíthető és mérhető. Az Insead által évente készített Globális Tehetség-versenyképességi Index például rangsorolja a világ országait az alapján, hogy milyen politikák és gyakorlatok segítik elő a humán tőke fejlesztését, bevonzását és megtartását. A 2023-as listán Svájc immár tizedik éve vezeti a rangsort, ezt követi Szingapúr és az Egyesült Államok, noha a felsőbb helyezéseket túlnyomórészt európai országok foglalják el. Magyarország a 134 vizsgált ország közül a 38. helyen végzett, ami kedvező helyzetet tükröz, hiszen a magyar gazdaság és társadalom képes valamilyen szinten vonzani és megtartani a külföldi, magasan képzett munkaerőt. A jelentés hangsúlyozza, hogy a tehetségekért folytatott verseny a jövőben várhatóan egyre kiélezettebbé válik. A globális bizonytalanság és a nemzetközi feszültségek hatással lesznek a kereskedelemre, a beruházásokra és a diplomáciára, ami végső soron a munkaerőpiacra, különösen a magasan képzettekre is kihat. E kérdéskör részletesebb elemzéséért érdemes visszatekinteni korábbi írásainkra.
Az Eurostat adatbázisából is nyerhetünk ki adatokat brain gain tekintetében, hol is áll hazánk az uniós rangsorban. Ezek alapján Magyarországon 2024-ben az EU-n kívüli országokból származó, 15-64 év közti bevándorlók több mint fele (51,5%) magas iskolai végzettséggel rendelkezett. Ez az EU-tagországai között a negyedik legmagasabb érték volt, régiós országok közül Litvánia előzött meg egyedül bennünket (58,1%) a "brain gain", vagyis a magas végzettséggel rendelkezők bevándorlása tekintetében. Amennyiben az EU-tagországok állampolgárait, az ő bevándorlásukat nézzük Magyarországra, a 15-64 éves bevándorlók 43,3%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel - vagyis az EU-ból minimálisan kisebb arányban érkeznek Magyarországra magas végzettségűek, mint az EU-n kívüli országokból.
Ugyanakkor a magyar gazdaságot a brain drain is sújtja: a felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgárok 6,8%-a vándorolt el 2024-ben másik EU/EFTA országba. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 15-64 éves lakosság számához viszonyítva legnagyobb mértékben Romániából és Horvátországból vándoroltak el a magasan képzett állampolgárok (rendre 19% és 16,7%), míg legkisebb arányban Svédországot (1,9%) és Spanyolországot (1,8%) hagyták el a felsőfokú végzettségűek.
