Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint a világ minden táján még mindig minden negyedik ember kénytelen elkerülni a biztonságos ivóvízhez való hozzáférést. Ez a helyzet sürgető intézkedéseket követel, hogy mindenki számára biztosítsuk a tiszta és egészséges

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) honlapján publikált dokumentum a továbbra is fennálló egyenlőtlenségekre is ráirányította a figyelmet, amelyek miatt a kiszolgáltatott közösségek nem tudnak megküzdeni a problémával.

A vizsgálat alapján a legszembetűnőbb egyenlőtlenségek az alacsony jövedelmű országokban, a bizonytalan életkörülmények között, vidéki közösségekben élő emberek, valamint a gyermekek, etnikai kisebbségek és őslakos népcsoportok körében jelentkeznek.

A jelentés legfontosabb megállapításai között szerepel, hogy az elmúlt évtizedben elért eredmények ellenére világszerte 2,1 milliárd, tehát minden negyedik ember még mindig nem jut hozzá a tiszta ivóvízhez, köztük 106 millióan kezeletlen felszíni forrásokból isznak.

Kiemelték, hogy körülbelül 3,4 milliárd ember él olyan körülmények között, ahol nincsen megfelelően kezelt szennyvízelvezetés, és közülük 354 millióan a szabadban kell, hogy végezzék el napi szükségleteiket.

A legfrissebb jelentés alapján 1,7 milliárd ember szenved attól, hogy otthonában hiányoznak a legalapvetőbb higiéniai szolgáltatások. Ebből a számából 611 millióan teljes mértékben el vannak zárva mindenféle szolgáltatástól.

A szerzők megállapították, hogy a legkevésbé fejlett országok lakóinak esetében több mint kétszer nagyobb a valószínűsége, hogy nem férnek hozzá az alapvető ivóvíz- és szennyvízelvezetési szolgáltatásokhoz, mint más országokban, és több mint háromszoros a valószínűsége, hogy nincsenek otthonukban alapvető higiéniai szolgáltatások.

A szegény országokban a biztonságosan kezelt ivóvízzel való ellátottság 38 százalékponttal alacsonyabb más országokhoz viszonyítva.

A vidéki lakosság számára tapasztalható előrelépés ellenére a helyzetük továbbra is kedvezőtlenebb, mint a városiaké. A biztonságos ivóvízhez való hozzáférés 2015 és 2024 között 50%-ról 60%-ra emelkedett, míg az alapvető higiéniai szolgáltatások elérhetősége 52%-ról 71%-ra javult. Ezzel szemben a városi területeken sem az ivóvíz ellátottság, sem a higiéniai szolgáltatások szintje nem mutatott fejlődést – áll a jelentésben.

Hetven ország adatai alapján végzett kutatás során kiderült, hogy bár a legtöbb nő és serdülő lány hozzáfér menstruációs termékekhez, és találhatóak olyan helyiségek, ahol rendbe szedhetik magukat, sokan mégis kénytelenek nélkülözni ezeket a lehetőségeket a szükséges gyakorisággal.

A 15-19 éves lányok esetében az adatok szerint kevésbé valószínű, hogy menstruációjuk alatt iskolai, munkahelyi vagy szabadidős tevékenységekben vegyenek rész, mint a felnőtt nők.

A világ számos részén, különösen a szubszaharai, valamint közép- és dél-ázsiai országokban, a vízbeszerzés felelőssége elsősorban a nőkre és lányokra hárul. Ezekben a régiókban a női lakosság gyakran naponta több mint 30 percet szentel a vízgyűjtésre, ami jelentős hatással van mindennapi életükre és időbeosztásukra.

"A víz, a higiénia és a szennyvízelvezetés nem csupán kiváltságok, hanem alapvető emberi jogok" - hangsúlyozta Ruediger Krech, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) környezetvédelmi, éghajlatváltozási és egészségügyi igazgatója. Kiemelte, hogy a fenntartható fejlődési célok teljesítéséhez elengedhetetlenül fontos, hogy különösen a legnagyobb hátrányos helyzetű közösségek számára előrelépéseket érjünk el.

Cecilia Scharp, az UNICEF WASH (víz, szennyvízelvezetés, higiénia) programjának igazgatója hangsúlyozta, hogy ha a gyerekek nem férnek hozzá biztonságos ivóvízhez, megfelelő szennyvízelvezetési rendszerekhez és alapvető higiéniai szolgáltatásokhoz, akkor az komoly veszélyt jelent az egészségükre, oktatásukra és jövőbeli lehetőségeikre. Ezen kívül arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyenlőtlenségek különösen a lányokat érintik hátrányosan.