A fáradtság elkerülhetetlen része az életnek; mindannyian megéljük a küzdelmek és kihívások során. Lehet, hogy elfáradunk, de sosem szabad hagynunk, hogy a fáradtság teljesen eluralkodjon rajtunk. Az igazi kihívás abban rejlik, hogy megőrizzük lelkesedésü

Hagyományosan a Kalendáriumban Kiss-Rigó László püspök egyfajta tükörként tekint vissza az előző esztendő történéseire. A 2024-es év eseményeit összegző szavaiban különös hangsúlyt fektetett az oktatás és nevelés terén bekövetkezett átalakulásokra.

A beszélgetésből az is kiderül, mi történt azzal a 13. századi csanádi püspökkel, aki 1220-ban részt vett Canterburyben Becket Szent Tamás oltárra emelésének ünnepi eseményén.

- A 2024-es évben is kiemelt figyelmet fordítottak az oktatásra. Mit emel ki ebből a tanévből?

Kiss-Rigó László: Úgy vélem, hogy napjainkban a köznevelés előtt talán még komolyabb kihívások állnak, mint valaha.

a kommunista diktatúra éveiben. Elsőrendű feladat az oktatás-nevelés az egyházban is. Szinte évente ké-

Kérem, hogy a szülők, az egyházmegye vagy a település vezetői fontolják meg, hogy egyházi fenntartásba vegyük az intézményt.

ményt. A kritérium továbbra is az, ha a szülők 90%-a írásban kéri, s a jelenlegi fenntartó nyitott erre, akkor átvesszük az intézményt, és vállaljuk, hogy felelősen működtetjük. Az utóbbi években tudtuk fejleszteni meglévő intézményeinket, végre tudtuk hajtani a szükséges felújításokat komolyabb összegeket ráfordítva. Fontosnak tartjuk minél korábban belépni a gyermek nevelésébe. Köznevelési intézményeink az óvodával kezdődnek. Nagy számban működtetünk általános iskolát, van gimnáziumunk és szakképzéssel foglalkozó intézményünk. 2024-ban Kamuton és Bakson nyílt lehetőségünk óvodafejlesztésre. Kamut kistelepülés Békés vármegyében, a fejlesztéssel a község egy, a 21. század elvárásainak megfelelő, felújított óvodával lett gazdagabb.

Bakson, ahol több mint 10 éve a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működik az általános iskola, fel tudtuk újítani az óvoda játszóudvarát.

Minket az vezet, hogy szórványterületen biztosítani tudjuk a keresztény oktatás-nevelést. Ugyanakkor az is fontos szempont, ha egy kistelepülésen az iskola megszűnne, nagy veszteség a közösség számára. Ha mi életben tudjuk tartani, az önmagában öröm. A település számára fontos, hogy legyen ott iskola.

Dux László rektor kiemelte, hogy a Gál Ferenc Egyetem iránti érdeklődés az országos átlaghoz képest kiemelkedően növekszik.

K-R. L.: Nagyon örömteli látni, hogy a jelentkezők száma folyamatosan emelkedik; ebben az évben is jelentősen több diák jelentkezett, mint tavaly. Az egyetem új képzésekkel bővítette palettáját, és különösen izgalmas újdonság az addiktológiai konzultáns szak. Az új tanév során az intézmény 1400 hallgatót tudott felvenni, ami háromszázzal magasabb szám, mint az előző évben.

A tavalyi évhez hasonlóan, a Teológiai Karon 45 új hallgató kezdte meg tanulmányait, míg a Pedagógiai Karon közel 700-an választották ezt a képzést, ahol az óvodapedagógus szak a legnépszerűbb. A Gazdasági Karon körülbelül 300 diák, az Egészség- és Szociális Tudományi Karon pedig 232 hallgató indult el az úton. A Gál Ferenc Egyetem hallgatói létszáma a 2024/25-ös tanévben elérte a háromezret, amely a legmagasabb szám az utóbbi években. Szeretném hangsúlyozni, hogy az egyházmegye számára a Gál Ferenc Egyetem működése nem csupán presztízskérdés, hanem egy fontos társadalmi igényre adott válasz Békés és Csongrád vármegyében. A Szegedi Tudományegyetem mellett, együttműködve vele, helyben dolgozunk a szakemberek képzésén, és azon fáradozunk, hogy az értelmiség tagjai itthon maradhassanak.

A tanév jelmondatát Pál apostol Galatáknak írt leveléből merítették. Az apostol üzenete a fiatalok számára bátorítást és erőt közvetít, arra ösztönözve őket, hogy hitükben kitartóak legyenek és ne adják fel az álmaikat. Pál szavai emlékeztetnek arra, hogy a nehézségek ellenére is érdemes törekedni a céljaink elérésére.

K-R. L.: A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe a tanévnyitó eseménye egyházmegyénkben. Jézus már előre megjövendölte szenvedését és halálát, de nem feledkezett meg a feltámadásról sem. Az emberek azonban nehezen tudták értelmezni ezt a próféciát, pedig Jézus sokat beszélt az élet mélyebb igazságairól, és tanításait az élővilág gazdag példáival támasztotta alá.

Beszélt arról, hogy a várandós anya fájdalmakkal küzdve hozza világra gyermekét, és amikor a csecsemő első sírása betölti a szobát, az egy igazi boldogságforrás. A búzaszem, amely a földben elhal, látszólag eltűnik, de valójában új életre kel és gazdag termést hoz. Nagypéntek nélkül a húsvéti öröm sosem érkezhet el. Az erőfeszítéseink nélkül nem születhetnek meg az eredmények. A tudás csak akkor bontakozhat ki, ha nyitott szívvel és elmével fogadjuk az új ismereteket, és készen állunk a fejlődésre.

deklődés nélkül nem lehet szerezni. A tanév jelmondata is ezt fejezi ki: "Ne fáradjunk bele tenni a jót, mert ha kitartunk, annak idején aratni is fogunk." Jót tenni ebben az egyetemi életben a magas szintű oktatást és a szorgalommal, erőfeszítéssel végzett tanulást jelenti. Lehet és kell fáradnia az egyetemi közösség minden tagjának, elfáradni lehet, belefáradni azonban nem szabad.

Az ön püspöki működése alatt az intézmény Gál Ferenc nevét vette fel. Mi motiválta önt ennek a lépésnek a fontosságát?

K-R. L.: Korábban nem volt neve a szegedi hittudományi főiskolának. Gál Ferenc ugyan nem fejtett ki hivatalosan tevékenységet Szegeden, de olyan egyéniség volt, aki a diktatúra körülményei között is rendelkezett határon túli jelentőséggel. A kommunizmus alatt nem publikálhatott, pasztrációs szem-

Pontból kiindulva mégis jelentős hatást gyakorolt a magyar egyházra. Lelkigyakorlatokat, előadásokat és triduumokat tartott, és bármely helyszínre ellátogatott az országban, ahova csak hívták.

A nagyböjt és advent időszakában az egyetemi templomban tartott konferenciabeszédei valódi vonzerőt gyakoroltak az emberekre az ország minden tájáról. Az eseményeket magnóra rögzítették, majd a felvételeket otthon hallgatták meg kisebb csoportokban. Munkásságának hatása felbecsülhetetlen a magyar egyház egészére nézve, és nem csupán a tudomány és a dogmatika területén érezhető. Nála szereztem a doktori fokozatomat, és utána is szoros, baráti kapcsolatban maradtunk. Igazi megtiszteltetés volt számomra, hogy viselhettem a nevét.

- Újdonság, hogy együttműködési megállapodást írtak alá a római Pápai Szalézi Egyetemmel. Mit tartalmaz ez?

K-R. L.: A Pápai Szalézi Egyetem számomra a kateketikai és ifjúságpasztorációs szempontból kiemelkedő intézmény. Serfőző Levente, a Kateketikai Intézet igazgatója és a hitoktatás irányítója az egyházmegyében, itt szerezte meg doktorátusát. A szalézi egyetemmel való kapcsolatunk már több mint egy évtizede tart, és célunk, hogy ezt a kapcsolatot még szorosabbra fűzzük. Hallgatóink számára lehetőség nyílik arra, hogy a római egyetemen válasszanak témát és témavezetőt, aki végigkíséri őket a kutatási folyamat során. Tervezünk vendégelőadók cseréjét, közös konferenciákat, valamint lehetőséget biztosítunk egymás kiadványaiban való publikálásra. Ezen kívül találkozókat is szervezünk, ahol tapasztalatokat cserélhetünk. Igazi megtiszteltetés, hogy a szalézi pedagógia világával gazdagodhattunk, és ennek révén hozzájárulhatunk a hitoktatás és a felsőoktatás fejlődéséhez.

A szalézi rend magyarországi aktivitása a közoktatás területén páratlan jelentőséggel bír. Ezt a figyelemre méltó munkát tükrözve 2024-ben Gelsey Vilmos-díjjal tüntettük ki Koblencz Attilát, a Magyar Szalézi Tartomány pedagógiai igazgatóját. Ez a díj a szalézi pedagógiai szolgálatának méltó elismerését jelenti. Az esemény apropója az volt, hogy a Római Magyar Akadémián bemutattuk Horváth Gábor Anonymus című tanulmánykötetének átdolgozott és kibővített, 2024-ben elkészült olasz nyelvű változatát.

Minden évben ellátogat az állami gondoskodásban élő gyermekek Ágota-táborába. Milyen élményekkel gazdagodott?

K-R. L.: Úgy gondolom, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkatársai, az őket támogató önkéntesek és a rájuk bízott sok-sok gyerek idén is megtapasztalhatták, hogy ők egy igazi közösség részesei, sőt egy valódi család fogadja be őket. Idén mintegy 800 gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermek vett részt a táborban, segítő szakemberek, pedagógusok és terapeuták, valamint képzett önkéntesek foglalkoztak velük tíz napon át színvonalas élményprogramokat biztosítva számukra.

- A templomépítés-szépítés folytatódott. Mik a 2024-es eredmények?

K-R. L.: Jelenleg Okányban épül egy új templom, ami különösen fontos számomra, hiszen ahol még egy katolikus család is él, ott megvan a lehetőség a közösség formálódására – bár ez talán szélsőségesen hangzik. Békés megyében számos olyan település található, ahol a katolikusok aránya nem jelentős, de függetlenül a számaktól, mi mindig készen állunk arra, hogy akár egy kis kápolnát, akár egy nagyobb templomot emeljünk. Azonban fontos megjegyezni, hogy a templom önmagában nem elegendő ahhoz, hogy valódi közösség alakuljon ki. Szentelések alkalmával mindig hangsúlyozom, hogy a legfontosabb az élő kövekből felépített templom, ami a hívek összetartozásán és lelki fejlődésén alapul. Közösségünk élete lelkiekben és küldetéstudatban gazdagodjon, amihez elengedhetetlen, hogy legyen egy hely, ahol mindez megvalósulhat. A templom és a közösség szorosan összefonódik.

Makó közelében meg tudott újulni a helyiek által tisztelt Langó-kápolna. Szimbolikus helyen, az autópálya mellett, a lehajtótól pár percre. Meg tud állni az utazó. Ezt a kőkerítéssel körbevett, vakító fehér, meszelt falú, kecses arányú, színes üvegablakos neogótikus kápolnát 1900-ban Havi Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. A kápolna előtt álló Langó-keresztet Langó Mihály és felesége, Balog Anna állíttatta 1866-ban, a kápolnát Langó Mátyás és felesége, Szigeti Rozália építtette. A kápolna a 19. század végi paraszti vallásosság szép emléke. Felújítását támogatta a Miniszterelnökség és egyházmegyénk is jelentős hozzájárulással segítette, valamint több magánszemély felajánlásának

köszönhetően valósult meg a felújítás.

A 2024-es év egyik figyelemre méltó eseményeként Becket Szent Tamás emlékünnepségét Esztergom helyett Szegeden tartották. Ennek a döntésnek mögöttes indokai lehettek, például a helyszín kulturális jelentősége, vagy a helyi közösség aktivitása, amely lehetővé tette a rendezvény még színvonalasabb lebonyolítását. Szeged gazdag történelmi hagyományokkal bír, és a város szellemi öröksége talán friss perspektívát tudott adni az ünnepségnek. Érdemes megvizsgálni, hogy a rendezvény célja nem csupán az emlékállítás volt, hanem a közösség összekovácsolása és a kultúra népszerűsítése is.

K-R. L.: Igen, egy forráskutatás váratlan eredményt hozott. Fény derült arra, hogy a középkorban különleges kapcsolat volt egyházmegyénk és a canterbury érsek között. III. Sándor pápa 1173-ban szentté avatta Becket Tamást. A székesegyház altemplomában temették el, ahol a négy normandiai lovag halálra sebezte. A szentté avatást hírül adó pápai bulla arról is rendelkezett, hogy az "az Isten igazságáért és az egyház szabadságáért mártírhalált szenvedett érsek földi maradványait egyházi és világi személyek jelenlétében ünnepélyes körmenet kíséretében az oltárban helyezzék el vagy ereklyetartóba téve oltárra emeljék". Erre azonban 50 évet kellett várni. 1220-ban magyar egyházfők, köztük Sándor váradi püspök és Dezső csanádi püspök egymástól függetlenül elzarándokolt Canterburybe. Az úton Sándor váradi püspök pénzkölcsönt vett fel a Milánó közelében fekvő Pavia polgáraitól, és nem fizette vissza azt. A pa-

A helyi polgárok kétségbeesetten siettek a pénzük után, miután a körülmények úgy hozták, hogy sürgős intézkedésre volt szükségük. Szerencséjükre éppen Dezső csanádi püspök érkezett vissza a városba, aki a magyar hagyományok tiszteletében váratlan elégtételt kapott. A helyiek, dühükben, megfosztották őt lovaitól, kocsijától és egyéb értékeitől, hogy megtorolják sérelmeiket. A püspök, akinek a méltóságát csorbították, panaszt tett III. Honorius pápához, aki azonnali intézkedést rendelt el a váradi püspökség felé, hogy a helyzetet rendezni lehessen.

A kár megtérítése egy különös szálat sző a történelem szövetébe. A történet, amely a magyar főpapok zarándoklatáról szól Becket Szent Tamás oltárának emelése ünnepén, nem csupán egy vallási esemény, hanem a magyar és angol kapcsolatok mélységét is tükrözi. Ez az esemény nemcsak a hit és a tisztelet kifejeződése volt, hanem a két nép közötti szoros kötelékek megerősítését is jelképezte, amely a középkori Európa politikai és kulturális táját gazdagította.

Becket Tamás a királyi hatalommal szemben határozottan kiállt az egyház függetlensége mellett. Magyarországon a világi és egyházi hatalom viszonya gyakran bonyolult és ellentmondásos, hiszen mindkét félnek megvannak a maga érdekei és céljai. Becket példája arra mutat rá, hogy az egyház nem csupán a lelki ügyek intézője, hanem fontos politikai szereplő is, amely képes ellenállni a világi hatalom túlkapásainak. Az egyház szabadsága nemcsak a vallásos közösségek, hanem az egész társadalom számára alapvető fontosságú, hiszen biztosítja a hiteles morális iránytűt és a közjó védelmét. Magyarország történetében a világi hatalom gyakran próbálta korlátozni az egyházi befolyást, de Becket Tamás álláspontja azt sugallja, hogy az egyház autonómiájának megőrzése elengedhetetlen a demokratikus értékek és a jogállamiság fenntartásához.

K-R. L.: Az állam-egyház viszony kérdése ideológiai és politikai okokból nagyon terhelt. Mind az állam, mind az egyház önálló valóság, mely egy világban él, ezért együttműködésük a közjó érdekében elkerülhetetlen. Magyarországon példaértékű ez a partnerség az egész társadalom javára. Való igaz, hogy ez ideológiai okokból sokaknak nem tetszik. Az egyházban erős a társadalmi felelősségvállalás. Küldetésünk, sőt kötelességünk az evangélium szellemében szolgálni a társadalmat, üdvözlendő, hogy erre sok lehetőségünk van.