Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) jelentős hatással lehet az egyén szexuális életére, és számos kihívást hozhat magával. Azok, akik ezzel a rendellenességgel élnek, gyakran tapasztalnak nehézségeket a figyelem fenntartásában, az érzelmi kapcs
Egy friss kutatás fókuszál az ADHD tünetei és a szorongásos szexuális problémák közötti kapcsolatok feltérképezésére.
Az Archives of Sexual Behavior folyóiratban megjelent új tanulmány szerint azok a felnőttek, akiknél figyelemzavar vagy hiperaktivitás jelei mutatkoznak, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak szexuális funkciókkal kapcsolatos problémákat, és nem ritka a szexuális életükkel kapcsolatos szorongás átélése sem, írja a Psypost.
Az ADHD, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, egy olyan idegrendszeri fejlődési állapot, amely jelentős hatással van a figyelem fenntartására, az impulzív döntéshozatalra és az érzelmek kezelésére. Ezek a kihívások a napi rutin számos aspektusát befolyásolják, és nem csupán a munkahelyi teljesítményre, hanem a személyes kapcsolatokra és a szexuális életre is kihatnak. Szakértők már régóta felfigyeltek arra, hogy az ADHD-val élők szexuális életében különböző zavarok léphetnek fel, hiszen a figyelemelterelés és az érzelmi instabilitás komoly akadályokat jelenthet a intim kapcsolatokban. Ezért fontos, hogy a témát nyíltan és érzékenyen kezeljük, hiszen a megértés és a támogatás kulcsfontosságú a problémák leküzdésében.
Míg az előző kutatások vegyes eredményeket hoztak, gyakran korlátozott minta nagysággal és kevés résztvevővel dolgozva, sőt, sok esetben a szexuális irányultságot is figyelmen kívül hagyták, az újabb tanulmány sikeresen tisztázta ezeket a kapcsolódásokat validált mérőeszközök alkalmazásával.
Az ADHD tünetei és a szexuális diszfunkciók közötti összefüggések feltárása céljából a kutatók 943 kanadai felnőtt adatait elemezték. A résztvevőket egy online platform segítségével toborozták, ahol különféle kérdőíveket töltöttek ki, hogy részletes képet nyerjenek a jelenségről.
az Egészségügyi Világszervezet által kifejlesztett széles körben használt szűrőeszköz alapján.
A szexuális működés értékelését az Arizona Sexual Experiences Scale módszerével végezték el, amely különböző aspektusokat mér, mint például a szexuális vágy intenzitása, az izgalom szintje, az orgazmusra való képesség, az orgazmus okozta elégedettség, valamint a fizikai reakciók részletei.
A szexuális problémákkal összefüggő szorongás megértésére a kutatók a Szexuális Distressz Skála rövidített verzióját alkalmazták. Ez az eszköz azt vizsgálja, hogy a személy mennyire gyakran tapasztal szorongást, frusztrációt vagy alkalmatlanságot a szexuális életével összefüggésben felmerülő nehézségek miatt.
Ha az ADHD-val élő egyéneket összevetjük azokkal, akik nem tapasztalják meg ezt az állapotot, a kontraszt még szembetűnőbbé válik.
Érdekesség, hogy bár az ADHD-s embereknek magasabb volt a szexuális szorongásuk,
Valójában a legnagyobb kihívásokat azok a szakaszok jelentették, amelyek tartós figyelmet vagy az érzékelések kontrollálását követelték meg.
A kutatás megállapításai szerint az életkor jelentős tényező a szexuális szorongások terén: a fiatalabb ADHD-s egyének sokkal inkább küzdenek e problémákkal, mint az idősebb korosztályhoz tartozók. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy az ADHD tünetei idővel általában enyhülnek.
A szexuális élet és az ADHD közötti összefüggések mind a férfiak, mind a nők esetében felfedezhetők, azonban a kutatások azt mutatják, hogy a férfiak általában sokkal inkább érintettek e szorongásformában. Ennek egyik lehetséges magyarázata abban rejlik, hogy
Az orgazmussal összefüggő nehézségek a férfiak esetében különösen nagy érzelmi terhet jelentenek, mivel a társadalmi normák és elvárások gyakran a szexuális teljesítőképességüket helyezik a középpontba. Ez a nyomás fokozza a belső konfliktusokat, és a férfiak számára nehezebbé válhat a szexuális élmények élvezete és megélése.
Egy másik lényeges megállapítás az, hogy a valószínűsíthetően ADHD-val élő személyek kétszer akkora eséllyel teljesítették a szexuális zavarok klinikai kritériumait, mint azok, akik nem szenvedtek ebben a rendellenességben. Ez azt jelenti, hogy nem csupán szexuális problémákkal küzdöttek, hanem ezek a nehézségek súlyos érzelmi következményekkel is jártak.
Az ADHD-s emberek gyakran küzdenek az intenzív érzelmek kezelésével, és ez a szexuális problémákat felkavaróbbá és nehezebben kezelhetővé teheti.
A téma még mindig intenzív kutatások tárgyát képezi. Ez a tanulmány például nem tartalmazott klinikai interjúkat az ADHD diagnózisának megerősítésére, ami pedig elengedhetetlen lenne. Emellett valószínű, hogy az ADHD-val élő résztvevők más mentális egészségi problémákkal, mint például szorongás vagy depresszió, is küzdenek, azonban ezt a kérdést sem tárgyalták.
Mindezeket figyelembe véve az új eredmények új perspektívába helyezik az ADHD tüneteinek hatását a szexuális jólétre.
Emellett kiemeli az ADHD-s emberek szexuális egészségének felmérésének fontosságát, amit gyakran figyelmen kívül hagynak mind a klinikai, mind a kutatási körülmények között.
