**Gyilkos randi – A Rotten Tomatoes friss kedvence: indoklás nélkül. Kritikai áttekintés.** A "Gyilkos randi" című film az utóbbi időszak egyik legmegosztóbb alkotása lett, amely a Rotten Tomatoes listáján kiemelkedő helyet foglal el. De mi áll ennek a n

Ráadásul a nő már korábban is átélte a borzalmakat, amikor agresszív és abnormalitásokkal teli férje féltékenységi rohamai egy olyan cselekedetre ösztönözték, amely nem csupán egy felnőttet, hanem még egy gyermeket is életre szóló traumával sújthatott.

Évekkel később, egy csodálatosan elegáns fine dining étteremben, ahol a hangulat szinte tapintható, egy izgalmas első randin találkozik Henryvel (Brandon Sklenar, akit legutóbb a Velünk véget ér című filmben láthattunk). A nő, akit a romantikus est varázsa körülölel, hirtelen egy újabb rémtörténet közepébe csöppen. Valaki titokzatos sms-ekkel irányítja és manipulálja őt, mintha egy hideg és számító mesterséges intelligencia lenne; az étterem pedig, ahol ül, egy gyilkos terv végrehajtásának színhelyévé válik.

Éppen ezért igazán meglepő, hogy a Rotten Tomatoes-on a film 100 százalékos értékelést kapott! Igen, jól hallottad, 100 százalékot! Mindenki izgalmasnak, magával ragadónak és feszültséggel telinek találta, de én egészen másképp vélekedem erről. Sőt, kimondottan eltérő tapasztalataim voltak!

Az idő kíméletlenül rohamosan halad, hiszen a vonzó randizónőt egy rejtélyes támadó fogva tartja. A fenyegetés súlya alatt, egy bérgyilkos érkezik a házukba, és a tét nem más, mint az élet. Ha a tervét nem hajtja végre, kénytelen lesz végigasszisztálni, ahogy a mobiltelefonja képernyőjén megölnek egy ártatlan kisfiút.

Itt világosan érzékelhető, hogy a rendező szándékosan didaktikus megközelítéssel igyekszik tudatosítani bennünket a technika hatalmáról. A technológia uralja életünket, irányítja döntéseinket, és folyamatosan a hatása alatt tart minket. Minden egyes értesítés, sms vagy hívás arra ösztönöz, hogy aki valódi nyugalomra vágyik, az szabaduljon meg ezektől a kütyüktől: széttapossa, a vécébe dobja, vagy egyszerűen elhajítja. Mégis, amíg a telefonunk működik, szinte lehetetlen elvonatkoztatni tőle, és nem a mobilunkra figyelni.

De a filmeknek az a legnagyobb problémája, hogy...

a végkimenetel sejthető, hiszen durva lépés lenne valóban kivégezni egy hatévest.

A film helyszíne sajnos felejthető, pedig Chicagóban, az egyik legkedvesebb városomban zajlik a szörnyűség. Kár, hogy a 90. emeleti Skybarból alig látni a város lenyűgöző panorámáját. Számomra a környezet mindig is kulcsfontosságú volt; míg Agatha Christie kisméretű cselédszobában is képes feszültséget teremteni, addig a Gyilkos randi (Drop) esetében, amely kizárólag egy helyszínen játszódik, ez kifejezetten zavaró.

Röviden összefoglalva, egy minimalista, költséghatékony alkotást kapunk, amely valahogy az Agatha Christie világát idézi, de nehezen meghatározható, hogy pontosan micsoda. Mint említettem, a film nem képes sem a szereplőket, sem a nézőket igazán magával ragadni.

Meghann Fahy az a főszereplő, aki nem csupán lenyűgöző szépségével ragadja meg a nézők figyelmét, hanem egy-két jelenetben kimagasló teljesítményével is. Képes arra, hogy valódi érzelmeket közvetítsen, ezáltal mélyebb kapcsolatot teremtve a közönséggel.

Ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy túlzottan dicsérjük a filmet, amely se nem thriller, se nem horror, csupán egy üres tanmese az online tér kockázatairól. Kérem, kapcsolja ki!