Gyorselemzés: Orbán Viktor beszéde egyértelműen a béke melletti stratégiai állásfoglalást és cselekvési irányvonalat tükröz. A vezető világosan kifejezte elkötelezettségét a stabilitás és a párbeszéd fontossága mellett, hangsúlyozva, hogy a konfliktusok e

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője, gyors áttekintést adott Orbán Viktor október 23-i beszédéről.

A miniszterelnök a következő évi választások tétjét a legnagyobb és legsikeresebb Békemenet keretein belül határozta meg: a szabadság és békepárti jobboldal választása áll szemben a brüsszeli háborús logikát követő Tisza politikájával. Orbán Viktor új perspektívába helyezte Magyar Péterék adóemelési és nyugdíjcsökkentési terveit is. Brüsszel ugyanis kifogyott a forrásaiból, mégis háborúzni kíván. Az adóemelés szolgálna a szükséges bevételi forrásként, ami magyarázatot ad a tiszás politikai szereplők "elszólásaira" is.

Az európai létfeltételek védelme érdekében komoly aggodalomra ad okot a brüsszeli tervek egyik eleme, amely Ukrajna EU-csatlakozásának sürgetését célozza. E mögött valójában a háború importálásának kockázata rejlik, hiszen a konfliktus továbbgyűrűzése az Unió területére is kihatással lenne. Ráadásul az újjáépítéshez szükséges források jelentős része az uniós és magyar adófizetők zsebéből származna. E helyzetre a magyar jobboldal határozott választ fogalmazott meg: "nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért!" Ezzel a kijelentéssel a béke és a nemzeti érdekek védelme mellett állnak ki.

Politikailag ez egyfajta akcióterv is: meg kell gátolni, hogy Magyarország a háborús szövetség tagjává váljon, és le kell leplezni Brüsszel, valamint hazai képviselőik terveit. Orbán Viktor beszédében kifejezetten megerősítette a jobboldal nyitott, néppárti jellegét, hangsúlyozva, hogy a következő hónapokban azokhoz is el kell jutni, akiket a Tisza megtévesztett - hiszen "minden magyar felelős minden magyarért" - írta Szánthó a közösségi platformján.