Bár az 1956-os tokaji aszú a legkiválóbb évjáratok egyikének számít, sajnos sorsa megpecsételődött: betiltották. Mi rejlik a legendás bor titka mögött?
Csoma Zsigmond történész véleménye szerint a bor évjáratának titkolása a politikai helyzet tükröződése volt.
A borászok csupán halkan, szinte suttogva beszéltek az 1956-os tokaji aszúról, hiszen a szakértők egyetértenek abban, hogy ez az évjárat a valaha készült legkiválóbbak közé tartozik.
Az aszútermés viszonylag alacsonynak tekinthető, hiszen a szüret zűrzavara, amelyet a sztrájkfelhívások okoztak, a novemberi fagyok és a jelentős csapadék következtében megakadályozta a szőlőfürtök betakarítását. E szavakkal idézte fel emlékeit Kósik István, aki 1956-ban a Tarcali Állami Gazdaság szőlő ágazatvezetőjeként tevékenykedett. A nehézségek ellenére a legtöbb gazdaságban az aszú szüretelése sikeresen megvalósult, és a Szőlészeti Kutatóintézet által készített három puttonyos bor második helyezést ért el az országos borversenyen. Ezen kívül a tolcsvaiak 3 puttonyos 1956-os aszúja aranyérmet nyert a budapesti nemzetközi megmérettetésen, sőt, az Élelmezésügyi Minisztérium munkatársai is elismerően szóltak az évjáratról.
Aztán néhány évvel később valami történt, ekkor ugyanis úgy tűnt el az 56-os aszú a borversenyekről, mintha sosem létezett volna. Soha többé nem lehetett hallani róla, ugyanakkor az 1957-es aszú hirtelen nagy sláger lett és elődjéhez mérhető sikereket ért el. De hová tűnt az 56-os évjárat?
Az azóta sajnos elhunyt Csoma Zsigmond, aki történész és kertészmérnökként is maradandót alkotott, 2006-ban egy emlékezetes előadás keretében szólt az eltüntetett 56-os aszú legendájáról, amely azóta is sokakat foglalkoztat.
- A forradalom időszakában szüretelt szőlőből bor lett, amely még úgy nyersen is ígéretesnek mutatkozott.1956 végét írtuk, és lassan de visszatarthatatlanul, megállíthatatlanul az új rend elhatárolódott a forradalomtól, az évszámtól, 1956-tól. Mintha a bornak kellett volna szégyellnie magát. Sőt, mire a kiugró minőségű aszú erejét és hatalmát, kiválóságát megmutatta, addigra már évjáratát is meghazudtolták és 1957-esnek kezdték hívni - mesélte Csoma. - A féltve őrzött titokról csak a rendszerváltás lebbentette fel a fátylat, de az évjárat történetét eddig nem dolgozták fel, pedig plasztikusan az akkori politikai viszonyokat tükrözi.
A hírhedt történet szerint 1963-ban Pogácsás János pincemesterre hárult az a megtisztelő feladat, hogy borkóstolót tartson egy magas rangú magyar-szovjet delegációnak. A rendezvény fénypontjaként bemutatta a 1956-os aszút, amely a kiváló évjárat hírében állt. Ez a lépés azonban nem aratott osztatlan sikert, hiszen az elvtársak körében felkeltette a gyanakvást. Az eseményt követően a borra "index" került, vagyis a tiltólistára, így az évszám a jövőben nem jelenhetett meg sehol. A magyar borászok viszont nem akarták, hogy ez a remek évjárat feledésbe merüljön, ezért kreatív megoldással éltek: a valóban 1956-os nedűt 1957-esként mutatták be a különféle versenyeken. Így történt, hogy 1972-ben a Budapesten megrendezett Borvilágversenyen aranyérmet nyert, bizonyítva, hogy a kiváló minőség nem ismer határokat.
