Újabb fegyveres incidens történt, amely ismét felveti a kérdést: meddig tartható fenn a szabad fegyvertartás? - Pénzcentrum

Szakértők véleménye szerint a mentális zavarok nem okolhatók a tömeges lövöldözésekért; a valódi megoldás a fegyverekhez való hozzáférés szigorításában keresendő - tájékoztatott a CNN.

Az Egyesült Államokban a közelmúltban bekövetkezett lövöldözések elkövetőinél sokszor felmerülnek mentális egészségi problémák. Azonban a szakértők hangsúlyozzák, hogy ez nem jelenti automatikusan azt, hogy ezek a mentális zavarok a gyilkosságok kiváltó okai.

Dr. Jonathan Metzl, a Vanderbilt Egyetem Orvostudományi, Egészségügyi és Társadalmi Tanszékének vezetője hangsúlyozza, hogy gyakran a mentális egészség problémáira mutatunk rá, mivel ezek beleillenek a társadalmi sztereotípiáinkba. Azonban, ha kizárólag erre a tényezőre összpontosítunk, figyelmen kívül hagyjuk azokat a sokkal jelentősebb okokat, amelyek valójában jobban előrejelzik a tömeges lövöldözések bekövetkezését.

A mentális egészségügyi problémák jelenléte nem utal automatikusan arra, hogy valaki tömeges lövöldözések elkövetésére készülne.

Metzl megjegyezte: "Sok elkövetőnél megfigyelhetők mentális zavarok, de ez nem jelenti azt, hogy ezek a zavarok idéznék elő a tömeges lövöldözést." A szakértő hangsúlyozta, hogy az erőszak nem tartozik a mentális betegségek, például a súlyos depresszió vagy a skizofrénia jellemzői közé. "Valójában nincs olyan mentális betegség, amelynek tünetei között szerepelne a másokkal szembeni erőszak vagy a lövöldözés."

Az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság körülbelül 20%-a szenved valamilyen mentális betegségtől egy adott évben. Metzl megjegyezte, hogy közülük csupán egy rendkívül kicsi csoport fordul erőszakos cselekedetekhez. A kutatások világosan mutatják, hogy azok, akik mentális egészségi problémákkal küzdenek, sokkal nagyobb eséllyel válnak erőszak áldozataivá, mintsem hogy elkövetők legyenek.

Dr. Jeffrey W. Swanson, a Duke Egyetem Orvostudományi Iskolájának pszichiátriai és viselkedéstudományi professzora hangsúlyozza, hogy a mentális betegségek komoly szerepet játszanak az öngyilkosságok mögött, ám az erőszakos cselekmények csupán 3-4%-a köthető kizárólag súlyos pszichés problémákhoz. A tömeges lövöldözések hátterében általában nem egyetlen ok áll, hanem egy összetett tényezőhalmaz, amely magában foglalja az erőszakos múltat, a fegyverekhez való könnyű hozzáférést, a feszültséggel terhelt társadalmi kapcsolatokat, a nőgyűlöletet és a drog- vagy alkoholfogyasztást.

Lisa Geller, a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health Fegyveres Erőszak Megoldások Központjának vezető tanácsadója szerint "a legtöbb tömeges lövöldözés elkövetőjének volt családon belüli erőszakkal kapcsolatos előélete, vagy családtagokat, illetve intim partnereket célzott meg".

A szakértők véleménye alapján a probléma megoldása nem csupán a mentális egészségügyi rendszer reformjában rejlik, hanem sokkal inkább a fegyverekhez való hozzáférés szigorításában. J. Thomas Sullivan, az Arkansas-i Egyetem jogászprofesszora hangsúlyozza, hogy "a mentális egészségügyi rendszerre hárítani a felelősséget a lövöldözések megállítása érdekében nem helyénvaló módja a felelősség áthárításának".

A "vörös zászló" törvények, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy ideiglenesen elkobozzák a fegyvereket azoktól, akiket veszélyesnek tartanak, kulcsfontosságú eszköznek számítanak. Geller kifejtette, hogy ezek a jogszabályok elsősorban az emberek viselkedésére helyezik a hangsúlyt, nem pedig a diagnózisokra.

Kutatások szerint ezek a törvények csökkenthetik a fegyveres öngyilkosságok számát és megakadályozhatnak potenciális tömeges lövöldözéseket. Bár a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többsége támogatja az ilyen korlátozásokat, a politikai valóság nem mindig tükrözi ezt.