Érkezik a lex Ruszin-Szendi, de felmerül a kérdés: vajon miként tud egy átlagos állampolgár fegyvert birtokolni?

Magyarországon nem lehetetlen, de nem is egyszerű fegyvert szerezni. Büntetlen előélet, pszichológiai teszt, orvosi vizsgálat, szakvizsga és minimum 200 ezer forint - ez az ára, hogy valaki legálisan fegyvert tarthasson otthon. Amennyiben rendelkezik is valaki fegyverrel, nem lehet csak úgy az utcára vinni. Önvédelmi engedélyt nagyon ritkán adnak ki, míg ha valaki lelő egy betörőt, a tulajdonos kerülhet bajba, ha túllépte a jogos védelem határait.

Határozati javaslatot nyújtott be szeptember 23-án reggel Kósa Lajos és Németh Szilárd az Országgyűlésnek, a dokumentum "A politikai erőszak terjedése elleni fellépésről" címet viseli. Németh a Facebook-oldalán "lex Ruszin-Szendinek" nevezte a határozatot, amit a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság nevében terjesztettek az Országgyűlés elé.

A benyújtás apropóját az jelentette, hogy a Tisza Párt fórumán szólalt fel Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, és az eseményről nyilvánosságra került egy felvétel, amelyen egy fegyvernek látszó tárgy körvonalazódik a Tisza Párt biztonságpolitikai szakértője jobb oldalán.

Az esetet követően a volt vezérkari főnök fegyverviselési engedélyét visszavonták, miután a hajdúsámsoni rendezvényen történt eseményekkel kapcsolatban több bejelentés is érkezett a rendőrséghez.

Magyarországon ugyanis szigorú szabályok vonatkoznak a lőfegyverek beszerzésére, tartására és használatára. Bár a magyar jogrendszer lehetővé teszi magánszemélyek számára a fegyvertartást, ezt alapos szűrési folyamat, orvosi vizsgálatok és kötelező képzések előzik meg. Az alábbiakban áttekintjük, miként tarthat legálisan valaki fegyvert Magyarországon.

Magyarország fegyvertartási szabályozása nem a legszigorúbb, de nem is a legengedékenyebb a világban. A jogrendünk egy kiegyensúlyozott megközelítést képvisel: míg a fegyverviselés nem tekinthető alapvető jognak, mint az Egyesült Államokban, addig törvényes keretek között, megfelelő indoklással és a szükséges alkalmassági követelmények teljesítésével bárki jogosult lőfegyverhez jutni.

A magyar fegyvertartási rendszer fundamentuma a 2004. évi XXIV. törvény, amely a lőfegyverek és lőszerek kezelésére vonatkozik. E törvényt számos belügyminisztériumi és kormányrendelet kiegészíti, továbbá a 2012. évi XIII. törvény módosításai is fontos szerepet játszanak a jogszabályok kereteinek alakításában.

A fegyvertartási engedély nem jár automatikusan mindenkinek. A törvény szigorú feltételeket szab:

Magyarországon többféle fegyvertartási engedély létezik, amelyek eltérő célokra és fegyverkategóriákra vonatkoznak:

A magyar jogszabályok a fegyvereket különböző kategóriákba csoportosítják:

A fegyvertartási engedély vonatkozó rendelkezései alapján a 7,5 joule-nál kisebb csőtorkolati energiával rendelkező, működőképes tűzfegyverek, légfegyverek, festéklövő fegyverek, valamint gáz- és riasztófegyverek birtoklása engedélyezett.

A rövid lőfegyverek tárolásának szabályai szigorúak, és fontos, hogy ezeket pontosan betartsuk. A tárolás során ügyelni kell arra, hogy a fegyver tárolószekrénye vagy doboza szilárdan rögzítve legyen a falhoz, padlóhoz vagy más stabil felülethez. Emellett a lőszert mindig külön, zárható helyen kell tartani, soha ne tároljuk a lőszert és a fegyvert egy helyiségben. A rendőrség bármikor ellenőrizheti a tárolási körülményeket, és ha bármilyen szabálytalanságot észlelnek, az súlyos következményekkel járhat, beleértve a fegyvertartási engedély visszavonását is.

Felvetődhet a kérdés, mikor és hogyan védheti meg magát egy átlagos állampolgár fegyver használatával. A Büntető törvénykönyv világosan meghatározza azokat a kereteket, amelyek között jogszerű önvédelmi helyzet állhat elő. E feltételek közé tartozik, hogy a támadás valós és közvetlen legyen, valamint a védekezés mértéke arányos kell, hogy legyen a támadás súlyosságával. Fontos hangsúlyozni, hogy a védekezés nem lépheti túl a szükséges mértéket; például, ha valaki menekül, nem jogosult arra, hogy egy betörőt lelőjön, mivel ez már nem minősül jogos önvédelemnek, és súlyos büntetőjogi következményekkel járhat.

Miután azonban ennek a rengeteg feltételnek és formaságnak megfelelt a kérelmező, megkapott minden vizsgálati eredményt, megfelelő képzést, levizsgázott, minden dokumentumot csatolt, utána még mindig várhat rosszabb esetben akár 60 napig, hogy a rendőrség elbírálja kérelmét. Ha kedvező a döntés, akkor végre vásárolhat fegyvert, de a vételt is be kell jelentenie a rendőrségnek, amely nyilvántartásba veszi és kiállítja a fegyvertartási engedélyt.

Aki eljutott idáig, annak bizony nem kis összeget kell áldoznia, hiszen a különféle vizsgálatok, tanfolyamok és a fegyver beszerzése együtt akár több százezer forintra is rúghat. Ezen kívül az engedélyt ötévente meg kell hosszabbítani, ami újabb alkalmassági vizsgálatokat igényel. Ha valaki ezt elmulasztja, sajnos kénytelen lesz visszaadni a fegyverét.

Az engedélyt pedig nem is olyan nehéz elveszíteni, ugyanis a rendőrség visszavonhatja, ha a tulajdonos szabálysértést követ el, vagy nem felel meg valamelyik vizsgálaton, nem megfelelően tárolja fegyverét, vagy visszaél a fegyvertartási jogával. Magyarországon tehát a fegyvertartás szabályozása ugyan szigorú, de lehet legálisan birtokolni. Ehhez mindössze meg kell felelni a törvény adta feltételeknek, és be kell tartani az előírásokat.