A hegycsúcsok klímacsapdákká alakulnak | National Geographic A magaslati területek egyre inkább klímacsapdákká válnak, ahol a globális felmelegedés hatásai különösen drámai módon mutatkoznak meg. A hófedte csúcsok, amelyek korábban stabil ökoszisztémákat
A világ minden táján, a hegycsúcsok környékén, számtalan lepke talál otthonra. Ám a felmelegedés hatására ezek a korábban biztonságot nyújtó élőhelyek most csapdákká alakulhatnak.
A felmelegedés elől számos állat és növény igyekszik olyan élőhelyekre, ahol még a számára kedvező körülmények megmaradtak. Ez nagyon sok esetben azt jelenti, hogy e fajok egyre magasabbra költöznek a hegyekben, így igyekeznek a nagyobb tengerszint feletti magasság nyújtotta, egyelőre még hűvösebb klímát kihasználni.
Azonban "hegymászás" közben se az állatok, se a növények nem tudják azt, hogy nem lehet a végtelenségig felfelé menni, a hegynek egyszer csak vége lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy visszaút híján a korábbi menedék csapdájává válik e fajoknak.
A Yale Egyetem kutatócsoportja, élén Wíalter Jetz-el, egy átfogó tanulmány keretében vizsgálta a világ több mint 12 ezer lepkefajának elterjedését és rokoni kapcsolatait. Az elemzés során megállapították, hogy a lepkék fajgazdagsága legnagyobb mértékben a trópusi és szubtrópusi hegyvidékeken koncentrálódik, ahol a fajok kétharmada hegylakó életmódot folytat. Érdekes megfigyelés, hogy a hegyekben 3,5-szer annyi lepke-forrópont található, azaz különösen fajgazdag élőhely, mint a síkvidéki területeken.
Azonban ezek a hegyek és környezetük igen gyors átalakuláson megy keresztül a klímaváltozás miatt. A kutatók számításai szerint a trópusi lepkék számára megfelelő hőmérsékletű helyszínek közel kétharmada megsemmisül 2070-re, vagyis egyre kisebb lesz, majd eltűnik az a hegyi környezet, ahol e lepkék még képesek volnának megélni. Fajok ezreire vár a kihalás évszázadunkban, ennek következtében.
A lepkék varázslatos világát szinte mindenki csodálja: lenyűgöző színeik, kecses formáik és lebegő mozgásuk könnyedén rabul ejti az emberek szívét. De érdemes tudni, hogy ezen kívül még sokkal többet rejtenek magukban. Evolúciójuk során ugyanis a növényekkel együtt fejlődtek, szoros szimbiózisban, amely több millió év alatt alakult ki. Lepkék nem csupán beporzók, hanem a növények életciklusának is elengedhetetlen részei, hiszen táplálkozásukkal hozzájárulnak az ökoszisztéma egyensúlyához. Ha ez a finom összhang megbomlik, az széleskörű következményekkel járhat. Sajnos azonban a rovarvilág, beleértve a lepkéket is, eddig háttérbe szorult a biológiai sokféleség védelmével foglalkozók figyelmében.
Eddig nem állt rendelkezésre olyan felmérési eredmény, amely lehetővé tette volna a legnagyobb biodiverzitású területek, a ritka fajok elhelyezkedése, valamint a klímaváltozás által érintett régiók földrajzi eloszlásának összevetését. A lepkék esetében ez a helyzet jelentősen eltér attól, amit a madarak, kétéltűek vagy emlősök terén már feltártak az előző kutatások.
Sajnos ez azt jelenti, hogy a népszerűbb állatok védelmére indított kezdeményezések a lepkék számára alig hoznak előnyöket. Ugyanakkor a legfrissebb felmérés adatai lehetőséget teremtenek arra, hogy a jövőben a lepkék is szerepet kapjanak a természetvédelmi intézkedésekben.
A fokozott biztonság kulcsa nyilvánvalóan abban rejlik, hogy képesek legyünk drasztikusan csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásunkat. Ezen kívül elengedhetetlen, hogy a lepkék legfontosabb élőhelyeit és vándorlási útvonalait külön figyelemmel óvjuk. Ha ezt sikerül megvalósítanunk, akkor van remény arra, hogy a ma létező fajok közül a lehető legtöbbet megőrizzük a jövő generációk számára.
