Hamarosan a vaj luxuscikké válik.

A termelés visszaesése miatt az egész Európában vajhiány tapasztalható.

Ahogy közeledik a karácsonyi ünnepi időszak, az európaiak egy újabb mindennapi kiadással találják szembe magukat: a vaj ára drámai mértékben emelkedett.

Az Európai Unió 26 tagállamában a vaj ára 2023 októberétől 2024 októberéig átlagosan 19%-os növekedést mutatott.

Szlovákiában a legfrissebb uniós adatok szerint 49%-os növekedés figyelhető meg, míg Németországban és a Cseh Köztársaságban ez az érték 40%-ra rúg. A jövőbeli előrejelzések alapján a költségek továbbra is emelkedésnek indulnak.

Németországban egy 250 grammos vajtömb jelenleg általában 2,40 és 4 euró közötti összegbe kerül, márkától és minőségtől függően.

Mariusz Dziwulski, a varsói PKO Bank Polski élelmiszer- és agrárpiaci elemzője rámutatott, hogy a tejtermelés globális csökkenése áll a tejárak emelkedésének hátterében. Ez a tendencia különösen aggasztó az Egyesült Államokban és Új-Zélandon, ahol a tejhiány egyre érezhetőbb, hiszen Új-Zéland a világ egyik vezető vajexportőre.

Az európai vaj általában gazdagabb zsírtartalmú, mint az Egyesült Államokban forgalmazott változatai. Ráadásul az európai piacon a vajat súly szerint, szabványos méretben kínálják, ami megakadályozza, hogy az élelmiszeripari vállalatok a csomagolás méretének csökkentésével, úgynevezett "zsugorítással", titkolják el az áremelkedéseket.

A 19. században Franciaországban tapasztalt vajhiány inspirálta a margarin felfedezését. Ennek ellenére a franciák továbbra is a legnagyobb vajkedvelők közé tartoznak Európában, és előszeretettel alkalmazzák ezt az alapanyagot különféle sütési és szószkészítési folyamataik során.

A vaj Lengyelországban olyan kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a kormány stratégiai készletek között tartja, hasonlóan a nemzeti gáz- és Covid-oltóanyagokhoz. Kedden a kormány bejelentette, hogy az árak stabilizálása érdekében körülbelül 1000 tonna fagyasztott vajat enged szabadon a központi tartalékokból.

A vaj ára Lengyelországban jelentős emelkedést mutatott az utóbbi időszakban: november eleje és december eleje között 11,4%-kal drágult, míg az elmúlt egy év során összesen 49,2%-kal nőtt. A legfrissebb adatok szerint, amelyek a december 8-án véget ért hétre vonatkoznak, a vaj kilónkénti ára megközelítette a 37 lengyel zlotyt (kb. 8,7 euró), a Nemzeti Mezőgazdasági Támogató Központ statisztikái alapján.

A vásárlók szeme előtt egyértelművé vált a helyzet. "A vaj ára minden hónapban csak nő" - osztotta meg véleményét a 77 éves Danuta Osinska, miközben egy varsói diszkont bolt polcai között válogatott.

Ő és férje nagy rajongói a vajnak, azonban a szűkös nyugdíjuk miatt nehezen tudják fedezni a gyógyszereik költségeit. Az utóbbi időben viszont kénytelenek voltak csökkenteni a vajfogyasztást, és inkább margarint használnak, bár az ízét nem találják annyira vonzónak.

"Teljesen összehasonlíthatatlan a kettő" - fejtette ki Osinska. "A helyzetek folyamatosan egyre bonyolultabbá válnak."

A vaj ára Lengyelországban nem csupán gazdasági, hanem politikai viták kereszttüzébe került. A közelgő elnökválasztások árnyékában Donald Tusk centrista miniszterelnök riválisai igyekeznek a Polgári Platform pártját okolni a helyzetért. Eközben mások a nemzeti bank elnökét célozzák meg, aki az ellenzéki oldalon található. A vajdrágulás tehát nemcsak a boltok polcain, hanem a politikai diskurzusban is komoly hullámokat ver.

Agnieszka Maliszewska, a Lengyel Tejkamara vezetője rámutatott, hogy a fogyasztók egy része a vaj árát használja iránytűként a vásárlási döntéseik során. Ez a tendencia árháborúhoz vezetett az élelmiszerláncok között, ahol bizonyos esetekben az árakat mesterségesen alacsonyan tartják, ami a tejtermelők érdekeit súlyosan sértheti.

Maliszewska álláspontja szerint a vaj áremelkedésének hátterében hazai, EU-szintű és globális kihívások húzódnak meg. Lengyelország esetében a legfőbb ok a tejzsír hiánya, amelyet a tejtermelők szűkös profitkilátásai és a kemény munkakörülmények eredményeznek, s ennek következtében sokan kénytelenek bezárni a gazdaságaikat.

Ő és mások is arra mutatnak rá, hogy az ukrajnai orosz háború következtében megnövekedett energiaköltségek jelentős hatással vannak a tejtermelésre.

Dziwulski közgazdász szerint az aszály is szerepet játszhat a termelés csökkenésében. Szerinte a tavalyi csökkenő tejárak elriasztották a beruházásokat, és arra ösztönözték az uniós tejtermelőket, hogy több sajtot készítsenek, ami jobb jövedelmezőséget kínál.

Dziwulski szerint szerepet játszhat a kéknyelv-betegség kitörése is, amely egy rovarok által terjesztett vírusos betegség, amely az emberre ártalmatlan, de a juhok, tehenek és kecskék számára halálos lehet.

A dél-európai országokat, amelyek sokkal nagyobb mértékben támaszkodnak az olívaolajra, kevésbé érinti a vajinfláció - vagy csak nem tartják annyira fontosnak, mivel sokkal kevesebbet fogyasztanak.

A CLAL tejpiaci elemző cég legfrissebb jelentése alapján Olaszországban a vaj ára tavaly óta átlagosan 44%-kal emelkedett. Az ország a kontinens hetedik legnagyobb vajtermelője, azonban itt az olívaolaj dominál, mint a legkedveltebb zsiradék, még a desszertek készítésénél is. Ennek következtében a vaj drágulása nem vált ki olyan aggodalmat, mint Európa más, vajra jobban rászoruló területein.

Eközben Párizsban Arnaud Delmontel cukrászmester, aki croissant-kat és pain au chocolate-t készít saját cukrászdájában, azt mondja, hogy csak szeptember óta 25%-kal emelkedett a vaj ára.

Azt állítja, hogy egyes konkurenseik áttértek a margarinra, ám ő ezt a lépést nem szándékozik követni.

"Ez annak eltorzítása, hogy mi is a croissant" - mondta Delmontel. "A croissant vajjal készül. Ez olyan, mintha egy Ferrarit Dacia-motorral árulnánk, de Ferrariként tüntetnénk fel. Ez nem tud működni. Az emberek észre fogják venni."