Képzeljünk el egy olyan világot, ahol mindenki saját, egyedi kertjével büszkélkedhet, mégis sokan a divatos irányzatokat követik. Erről beszélgettünk Androsovits Petrával, aki elmondta, hogyan lehet a személyes stílust és a kreativitást belevinni a kertép

Hogyan alakulhat át egy kert arborétummá? Mit rejteget a kifejezés, hogy "biohalál nem létezik"? Androsovits Petra, a Csodás kertem blog írója, elindította Magyarországon a fenntartható kertek versenyét, amelynek keretében kizárta az angol pázsit használatát, és nem engedélyezte a kertészek bevonását az ültetési és gondozási folyamatokba. Véleménye szerint a fenntartható kert lényege nem a pénzben, hanem a megfelelő szemléletmódban rejlik: alázat, türelem és a tanulás iránti vágy a három alapvető pillér. Tapasztalatairól és útmutatásairól Sándor Anna beszélgetett vele.

A fenntartható kert kialakítása hasonlít a gyerekneveléshez. Az elején ott vagyunk, mint támogató, segítő kéz, de ahogy telik az idő, a kert saját lábára áll. Nem szükséges folyamatosan felügyelnem, hiszen nem kell állandóan öntözni, vegyszereket bevetni vagy állandóan metszgetni. A természet magától is képes egyensúlyt teremteni, ha megadjuk neki a megfelelő alapokat.

A fenntarthatóság számomra azt jelenti, hogy a kertem önállóan virágzik és fejlődik, még akkor is, ha én nem vagyok ott.

- fogalmazza meg egyedien Androsovits Petra, a Fenntartható kertek verseny alapítója és a Csodás kertem magánarborétum gazdája.

Kezdjük azzal, hogy tisztázzuk: a következő írás főként a díszkertek világába kalauzol minket, nem pedig a haszonkertek rejtelmeibe. A "jó kert" fogalma sokakat megoszt: egyesek számára a stílus a legfontosabb, mások a költségekre, megint mások pedig az időráfordításra helyezik a hangsúlyt. Azonban, ha figyelembe vesszük a klímaváltozás következményeit, és szeretnénk megőrizni a biológiai egyensúlyt, érdemes elgondolkodnunk egy valóban természetes kert kialakításán. De mit is takar ez a kifejezés pontosan?

Induljunk el azzal, hogy világosan elhatároljuk az ökológiai fenntarthatóság és a gondozhatóság fogalmát.

Még néhány évvel ezelőtt is gyakran összekeverték a két fogalmat a szakértők körében. Azokat a technológiai újításokat, amelyek a kerti feladatok megkönnyítésére hivatottak — mint például a robotfűnyírók, a kavicságyak, vagy éppen a csepegtető öntözőrendszerek — fenntarthatónak tüntették fel. Az igazság azonban az, hogy ezek a megoldások inkább a kert gondozásának egyszerűsítéséről és a kényelmes életmódról szólnak.

Csakhogy a jó kert nem attól függ, hogy mennyi pénzed van."

Ahogyan azt Petra és a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek is hangsúlyozzák, a legelső lépés mindig az, hogy megismerjük a saját kertünket - hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mit és hova ültetünk. Ilyesmikre kell választ találnunk:

Az, hogy hol élünk, nem elhanyagolható tényező, hiszen ha alaposabban átgondoljuk (vagy visszaidézzük a tanulmányaink során szerzett ismereteinket), nyilvánvaló, hogy az Alföldön más növények találják meg a számításaikat, mint a Mátra dombjain. Ráadásul, bár a hagyományos faiskolák és kertészetek kínálata gyakran unalmasnak tűnhet, egy kis kutatómunkával még mindig rábukkanhatunk olyan helyekre, amelyek a helyi tájegységek őshonos növényeivel foglalkoznak, és ezeket a különleges növényeket tőlük beszerezhetjük. "A biodiverzitás olyan széleskörű, hogy mindenkinek lehetne egyedi kertje. Mégis, hajlamosak vagyunk másolni, divatokat követni - a trendek miatt pedig gyakran egész kerteket dobunk ki, amelyek sokkal többet rejtenek magukban."

Ezért véleményem szerint a hatalmas fák lassan eltűnnek: megérkezik az új lakó, és mindent elpusztít.

Amikor egy kert egyhangú, mert ugyanazt a sövényt meg pár növényfajtát ültetjük, amelyet mindenki más is; amikor a növényeket folyamatosan tutujgatni (tápozni, permetezni stb.) kell, különben megbetegednek, tönkremennek, amikor vegyszerezzük és az egyre forróbb nyarakon is locsoljuk a brit klímára való gyepet, akkor tulajdonképpen megerőszakoljuk a természetet - pedig a szövetségesünkké is tehetnénk. Az utóbbiról szól a fenntarthatóság, ahol megismerjük a talaj, a növények, az állatok és más élőlények komplex működését, és erre a tudásra építve tervezünk, ültetünk.

"Minden a megelőzés alapjain nyugszik. Először is érdemes alaposan megismerni a kerted sajátosságait, majd ezek figyelembevételével választani ki a megfelelő növényeket. Olyan rezisztens fajtákat ültess, amelyek természetesen jobban ellenállnak a betegségeknek és a kártevőknek. A talajgondozásra is érdemes tudatosan odafigyelni: nem a túlzott tápanyagellátás a megoldás, mert ez gyengítheti a növények szöveteit."

Minél jelentősebb a különbség a növények szükségletei és a kert jellemzői között, annál több energia szükséges ahhoz, hogy a növények életben maradhassanak.

A fenntarthatóság területén sokan kiemelik a vegyszerek mellőzésének fontosságát, és a biológiai alternatívák használatát. Marie-Luise Kreuter a "Biokert" című művében hangsúlyozza: a biohalál nem létezik. Vagyis nem számít, hogy milyen módszerrel irtod a kártevőket; a lényeg az, hogy ne törekedj egy teljesen steril kert létrehozására, ahol egyetlen tetű sem él. Mert ha eltünteted a tetveket, a katicabogarak és a fátyolkák is eltűnnek, akik nélkül az ökoszisztéma egyensúlya megbomlik. Hasonló elvek érvényesek a gyomnövényekre is; a ragadós galaj vagy a csalán például fontos táplálékot nyújt különböző hernyóknak. Az ökológiai kertészetben tehát az egyensúly fenntartása a kulcs!

Nem csupán az a feladatod, hogy elültess egy gyönyörű nyári orgonát, aminek virágai vonzzák a pillangókat, hiszen a hernyók számára is szükséges táplálékot biztosítani.

A biológiai sokféleség és az egyensúly megteremtése érdekében fontos, hogy elkötelezetten és türelemmel dolgozzunk. E folyamat során a kert nem csupán egy szép hely, hanem egy igazi önismereti kaland is. Ne rettegj a kudarcoktól; minden egyes hiba lehetőséget ad arra, hogy tanulj és fejlődj. Ugyanakkor légy képes értékelni a jelen pillanatot, hiszen a kert folyamatosan változik és új formákat ölt. Mindenki hatással van a környezetére, és a klímaváltozás miatt néha újra kell értékelnünk az eddigi erőfeszítéseinket, sőt, lehetséges, hogy teljesen új alapokra kell helyeznünk a munkánkat. A változás az élet része, és elengedhetetlen, hogy nyitottak legyünk arra, hogy elfogadjuk és igazodjunk hozzá.

Petra arborétumának története nem a kert iránti szenvedéllyel kezdődött: csupán fuvarozás céljából volt szükség a helyre a teherautónak. Negyed évszázaddal ezelőtt még természetesnek számított, hogy aki családi házba költözik, az bizony a kertjét is formába hozza – de ez akkor még nem a térkövezést jelentette. A körülbelül 5000 négyzetméteres terület zöme akkoriban kukoricaföld volt, de ez idővel jelentős átalakuláson ment keresztül. "Sváb gyökerekkel rendelkezem, ami megtanított a költséghatékonyságra, és tisztában voltam vele, hogy ezt a kertet nem lenne egyszerű öntözni. A hossza (300 méter) miatt a megfelelő öntözőrendszer kialakítása rengeteg pénzbe és energiába kerülne, ráadásul az a része, ahol már ültettem, teljesen megsemmisülne. Mivel nem voltam jártas a kertészkedésben, elkezdtem önképzéssel foglalkozni, sokat olvastam, és a valódi fordulópontot Marie-Luise Kreuter Biokertje jelentette számomra."

Ahogy a kert egyre színesebbé és gazdagabbá vált, Petra is felfedezte benne a szépséget és a nyugalmat, amit csak a természet tud nyújtani.

Milyen csodálatos érzés a természet lágy ölelésében lenni, amikor a szellő lágyan simogatja az arcunkat, és a föld melegét érezhetjük a kezünk alatt. Az érzés, hogy a földdel érintkezve összekapcsolódunk a világgal, megnyugtató és felszabadító. Az élet egyszerű örömei közé tartozik, ahogy a zöld fűn ülve vagy a puha földön taposva felfedezhetjük a természet csodáit. Ilyenkor minden gondunk elszáll, és csak a jelen pillanat varázsa marad.

Amikor eladtuk a teherautót, az első része a teleknek az én birtokomba került, és ahogy elkezdtem beültetni, egyre inkább motoszkálni kezdett bennem a kérdés: miért is szükséges az a kukoricás hátul? Ma már visszatekintve kissé naivnak érzem magam, hogy azt hittem, a hátsó kertet is olyan precízen fogom kialakítani, mint az elsőt. "Egy nagyobb kerttel egészen másképp kell gondolkodnod ahhoz, hogy igazán jól érezd magad, hogy ne fáradj el túlságosan és hogy a kertészkedés örömet nyújtson. Ez egyfajta elengedés. Közben a növények egyre inkább magukkal ragadtak. Ma már úgy olvasom a kertes könyveket, mint egy izgalmas regényt, miközben elképzelem, hogy milyen növényeknek lenne jó helye nálam, és hol találhatnának otthonra. Ez valódi szerelem."

A szántóföld helyén kialakított kert valódi átalakulást hozott a környezet élővilágában. Androsovits Petra tapasztalatai szerint kezdetben egyetlen madár sem mert leereszkedni, de a különféle növények megérkezésével együtt a beporzók is felbukkantak: pillangók, méhek és dongók színesítik a tájat. "Minden esztendőben új madárfaj érkezik a kertbe, és ezeket is szeretném megtanulni felismerni. Az idén például egy szendert láttam, ami olyan, mint egy apró kolibri. Számos gyík is megtelepedett itt, közöttük a lábatlangyík is. A békák egy időre eltűntek, de nagy örömömre mostanra visszatértek. Az idei év különleges volt számomra, mert végre baglyot is sikerült látnom!"

Ez már az a pillanat a kert történetében, amikor nem csak te létezel benne, hanem közösen formáljuk a világát.

"Te vagy a felelősség hordozója az életközösség iránt, amelynek teret adtál."

A Fenntartható kertek versenyének ötlete részben egyfajta ellenállásból született. Petra folyamatosan szembesült azokkal a "tökéletesen karbantartott" kertekkel, amelyek angol pázsittal hirdették magukat mint fenntartható alternatíva. Elgondolkodott azon, hogy ha ezek a kertek valóban természetközeliek, akkor vajon az övé milyen képet mutat. Nyáron csupán az újonnan ültetett növényeket öntözi, a gyepet pedig a csapadék mennyiségétől függően nyíratja. Augusztusra pedig a kertje olyan lesz, mint a természet saját alkotása, hiszen az öntözés teljesen elmarad.

Amikor a verseny ötlete véglegessé vált, Petra nekiállt egy alapos listát készíteni arról, hogy kik nem indulhatnak a megmérettetésen. Az első pontok között szerepelt például:

A Fenntartható kertek versenyének első kiírása 2023-ban történt, amely azonnal 40 izgalmas pályázat érkezését hozta magával. Külön öröm volt, hogy dr. Hajnal Klára, aki hazánkban elsőként szerzett doktori fokozatot fenntarthatóságból, szintén bekapcsolódott a kezdeményezésbe. Ő nemcsak alaposan átnézte a benyújtott pályázatokat, hanem a zsűri aktív tagjává is vált. Emellett ma is aktívan részt vesz a „Fenntartható kertek Magyarországon” elnevezésű Facebook-csoportban, amelyet Petra indított el a verseny kapcsán, és amely azóta is a fenntartható kertészkedés iránt érdeklődők közösségi terévé vált.

Valójában az volt a célom, hogy elmerüljünk a fenntarthatóság izgalmas világában. A csoportunkban mára már lenyűgöző mennyiségű és sokszínű tudás halmozódott fel. Van, aki a talaj rejtelmeiben jártas, mások a haszonkertek mesterei, míg megint mások a fák birodalmában mozognak otthonosan. Ez a gazdag tudás inspirált arra, hogy 2024-ben is megrendezzük a versenyt.

Idén ez annyiban módosult, hogy kifejezetten intézmények és települések számára hirdették meg - 21 pályázat érkezett, hamarosan az eredményekről is beszámolnak.

"Kezdettől fogva mindenki értette, hogy ez a verseny nem a győzelemről szól, hanem a szemléletről.