A múlt ködös időin átívelve
Hősünk, akivel a 300. epizódban először hallhatták a nézők beszélgetését, a 19. század egy különleges szegmense iránt táplál szenvedélyt. Görbe Márk, művészettörténész, felfedi, miért is vonzza őt annyira az aranykor, és hogyan hat ez az élete minden területére, beleértve a magánéletét és szakmai tevékenységét is. Mesél róla, hogy nagymamái két világháború közötti bútorok között nőttek fel, ami már gyermekként elindította őt a múlt iránti érdeklődés felé. Tanulmányai során pedig a szakmája is szorosan összefonódott ezzel a vonzalommal. Művészettörténészként kulturális, ismeretterjesztő sétákat vezet Budapest gyönyörű utcáin, ahol a boldog, békeidőként emlegetett korszakot mutatja be, amely a kiegyezéstől egészen az első világháború kitöréséig tartott. Emellett különböző művelődési és közösségi házakban is tart előadásokat, ahol ezeket a témákat boncolgatja, gazdagítva a közönséget a történelem e színes időszakáról.
Görbe Márk a műsorban megosztotta, hogy nagy vonzalmat érez a korabeli kiegészítők iránt. Kifejtette, hogy szívesebben vezeti a múltba kalauzoló városnézéseit, ha megjelenése egy csepp autentikus bájt tükröz, amelyet például egy klasszikus zsebóra viselésével ér el, a modern ruhák helyett.
A saját otthona, ahogy ő maga is elismeri, nem teljesen felel meg az elképzeléseinek. Számos örökölt bútora van, amelyeket az érzelmi értékük miatt megőrzött, de ezek nem igazán tükrözik a vágyott stílust. Emellett azonban beszerzett néhány olyan használati tárgyat is, amelyek az időutazás élményét nyújtják, visszapillantva a 19. és a 20. század fordulójára. Például említette, hogy rendelkezik egy korabeli gramofonnal, amihez számos eredeti lemeze is van, és bőségesen készletet halmozott fel a lejátszáshoz szükséges tűkből. Ezek ugyanis minden egyes használat során elhasználódnak, így viszonylag gyakran kell őket cserélni.
Ebben a szakaszban a múlt század elejének titkos zugába menekül a 21. század zaja elől, ahogyan ő maga is kifejtette.
Az interjú után meséltünk a bajuszcsésze különleges történetéről, amely a 19. századra nyúlik vissza. Ezt a praktikus kis eszközt 1870-ben Harvey Adams keramikus tervezte meg, alkotta meg és szabadalmaztatta. Első pillantásra csupán egy egyszerű csészének tűnik, de ha alaposabban szemügyre vesszük, felfedezhetjük a rejtélyt. A csésze belsejében pillangó vagy kifejezetten bajuszt formáló kerámia betét és szűrő található, amely igazi különlegességgel gazdagítja a használatát.
Az ital, amelyet meg akartam kóstolni, nem a folyékony állaga miatt okozott problémát, hanem a hőmérsékletével. A tea vagy a kávé forrónak bizonyult, és ez a forróság megolvasztotta a bajuszviaszt, így egyetlen korty után szomorúan megereszkedtek a bajusz sarkai.
A következőkben arra kerestük a választ, hogy mi állhat a Márkéhoz hasonló, de annál jóval erősebb elvágyódás és az ide nem tartozás érzése mögött. Milyen tényezők és körülmények játszanak szerepet ebben az intenzív érzésben?
Szalay Álmos, a pszichológus, bemutatta a jelenséget, amelyet anakronisztikus nosztalgiának hívunk. Ezt követően határozottan kijelentette, hogy Márk lelkesedése nem éri el a problémás szintet. Kifejtette, hogy aggodalomra akkor van ok, ha az egyén már nem képes kapcsolatban maradni a valósággal.
