Magyarország továbbra is lemaradó helyen áll, csupán egy területen tapasztalható pozitív változás a jogállamiság vonatkozásában.
A négy vizsgált területen tavalyhoz képest csupán egy kisebb előrelépés történt a jogállamiság terén Magyarországon. Ennek következtében az Európai Bizottság az éves jogállamisági jelentésében ismét Magyarország számára fogalmazta meg a legtöbb ajánlást. A korábbi évben megfogalmazott ajánlások közül csupán egy esetében tapasztalható javulás, míg a többi területen vagy stagnálás, vagy rosszabbodás figyelhető meg.
Július 8-án, kedden délután az Európai Bizottság közzétette az idei jogállamisági jelentését. A dokumentumban nemcsak a tagállamok, hanem a tagjelölt országok jogállamiságát is elemezték, miközben az Európai Unió általános állapotára is kiterjedt a vizsgálat. A bizottság az érintett országokat négy fő területen, egységes kritériumok alapján értékelte:
A jelentés Magyarországról szóló országfejezetében megjegyzik, a Magyarországgal szemben a 2024-es jelentésben megfogalmazott 8 ajánlás közül csak egyben volt jelentős előrelépés, mégpedig a bírák és az ügyészek, valamint a bírósági és ügyészségi alkalmazottak fizetésének a növelésében,
Az igazságszolgáltatás terén sajnos nem történt előrelépés az alsóbb szintű bíróságok ügyelosztási rendszereinek átláthatóságát illetően. A lobbitevékenységek és a forgóajtó-jelenség – amely a magas rangú munkatársak állami és magánszektorbeli munkahelyváltásait jelenti – körüli reformok elfogadása is elmaradt. Ezen kívül a vagyonnyilatkozati rendszer ellenőrzésének fejlesztésére sem került sor, és a magas szintű korrupcióval kapcsolatos ügyek nyomozása, illetve a vádhatósági eljárások terén sem tapasztalható előrelépés.
A médiaszabadság kapcsán nem volt előrelépés a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségének fokozásában, a közszolgálati média független irányításában és szerkesztői függetlenségének kialakításában, ahogy olyan jogszabályokat sem fogadtak el, amelyek biztosítanák az állami hirdetések méltányos és átlátható elosztását.
Emellett a magyar kormány nem mutatott előrehaladást a civil társadalmi szervezeteket érintő akadályok megszüntetése terén sem.
Az Európai Bizottság nyolc különféle javaslatot terjesztett elő Magyarországgal kapcsolatban.
Az idei jelentés keretében Magyarország mellett Bulgária, Lengyelország, Málta és Szlovákia is gyengébben szerepelt, ezeknek az országoknak mindegyikének hét-hét ajánlást fogalmaztak meg.
