Képes-e az Európai Unió arra, hogy lépésről lépésre leállítsa az orosz üzemanyagimportot?
Az orosz energiaimport megszüntetése a célja az Európai Bizottság által előterjesztett új RepowerEU ütemtervnek. A végrehajtó hatalom biztonsági okokra hivatkozik és arra, hogy ez felgyorsítja majd az EU energiaátállását. De milyen akadályok állnak ennek megvalósítása előtt?
A 2022-es ukrajnai inváziót követően Európa fokozatosan elkezdte csökkenteni Oroszországtól való energia függőségét, ami jelentős energiaár-emelkedést idézett elő.
A szankciók három év alatt jelentős importcsökkenéshez vezettek: az olaj a 2022-es 27%-ról 20%-ra esett vissza 2025-re, a gáz ugyanebben az időszakban 45%-ról 19%-ra csökkent, és a szén, amely korábban az uniós fogyasztás 50%-át tette ki, többé már nem kerül behozatalra az EU-ba.
Az Európai Unió továbbra is jelentős mértékben támogatja Oroszország pénzügyi forrásait: 2024 során az energiaimport 23 milliárd euróval gazdagította Moszkva büdzséjét. Az EU végrehajtó testülete most arra törekszik, hogy 2027-ig fokozatosan leállítsa ezt a fajta behozatalt, a RepowerEU program keretein belül kidolgozott intézkedések révén.
"A logika az, hogy kereskedelmi és energiapolitikát alkalmazzunk, amely nem igényel egyhangú szavazást, mint a szankciók" - mondja Jorge Liboreiro, az Euronews riportere, aki figyelemmel követi a fejleményeket.
Az Európai Unió törekszik arra, hogy szélesítse beszállítói bázisát, és egyre inkább felmerül a lehetőség, hogy az Egyesült Államokból is több földgázt importáljon. Azonban a jelenlegi vámügyi feszültségek miatt az EU óvatosan lép, hiszen szeretné elkerülni, hogy az egyik függőséget egy másikra cserélje.
"Ez olyan csapda, amibe nem eshetünk bele. A diverzifikáció és a kockázatok csökkentése azt jelenti, hogy több beszállítóra van szükségünk, és nem szabad mindent egy lapra feltenni" - érvel Tsvetelina Penkova, bolgár szocialista európai parlamenti képviselő, aki egyben az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) egyik alelnöke.
"Beszéljünk egy olyan országról, amely kiemelkedően gyorsan reagált a helyzetre: Azerbajdzsán. Az ország proaktívan lépett, és elsőként ajánlotta fel a további földgázkészleteit, ezzel segítve az EU növekvő igényeinek kielégítését, miközben fokozta a kitermelést."
Az ütemterv szerint 2025 végére a vezetékes gázra és az LNG-re vonatkozó új, rövid távú szerződések megszüntetését javasolják, míg 2027 végéig a már meglévő hosszú távú megállapodások keretein belül történő behozataluk is tilalom alá esik. Emellett az új szabályozások között szerepel a nukleáris anyagok, például a dúsított urán fokozatos kivonása is a kereskedelemből.
Piaci szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az üzemanyagimportra vonatkozó szerződések felmondása jogi összetűzésekhez és jelentős pénzbírságokhoz vezethet. Ugyanakkor az Euronews riportere szerint "a Bizottság álláspontja szerint a vállalatok hivatkozhatnak a vis major jogi kitételére".
"Ez a megfogalmazás lehetőséget adna a cégnek arra, hogy büntetés nélkül megszüntesse a szerződést, mivel olyan körülmények merültek fel, amelyek túllépnek a hatáskörén" - fűzte hozzá.
Az ITRE alelnöke úgy véli, hogy az atomenergia használata is segíthet az import fokozatos megszüntetésében.
"A kiegyensúlyozott energiamix a megújuló energiaforrások és az alapvető energiaszükséglet harmonikus egyensúlyát jelenti. Rendkívül örömteli számomra, hogy az Európai Unióban kedvező irányba alakul az atomenergia megítélése, hiszen a jövő érdekében elengedhetetlen, hogy az Unió folytassa a beruházásokat ezen a területen" - nyilatkozta Penkova, az Európai Parlament képviselője.
