Sajnos érkezett a hír, hogy Békés Itala eltávozott az élők sorából.

Békés Itala Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész 1927. március 23-án született Debrecenben. Művészcsaládban nőtt fel, apja Békés István író, műfordító, művelődéstörténész, publicista, műkritikus, nővére Békés Rita Jászai Mari-díjas színésznő, ikertestvére Békés András Kossuth-díjas rendező. Édesanyja, az olasz származású Rita Furlani Berlinben ismerte meg édesapját, Békés Istvánt, a Star Filmgyár dramaturgját. Első gyermekük Putyika. Hamarosan ikreik születtek: Rita és Öcsi. Putyi kétéves korában meghalt, amikor a kisfiú megitta a lúgkövet, amelyet a mosónő a konyhában felejtett. Öcsit nyolc hónaposan tüdőgyulladás vitte el. 1927-ben ismét ikrek születtek a családban, Itala és András.

Itala a főiskolai tanulmányait 1950-ben fejezte be. 1947 és 1956 között olyan neves helyszíneken lépett fel, mint az Úttörő Színház, az Ifjúsági Színház, a Magyar Néphadsereg Színháza és a Jókai Színpad. 1957-ben a Vidám Színházhoz szerződött, majd 1958-tól a Madách Színház tagjaként folytatta pályafutását, később pedig az Örkény Színházban dolgozott. Pályafutása során egészen 95 éves koráig színpadon maradt. 1969-ben saját egyszemélyes színházat alapított, ahol kabaréval és monodrámával aratta sikereit, emellett külföldi vendégszerepléseivel is gazdagította karrierjét.

Emlékezetes késői szerepét az Örkény Színházban Csehov Meggyeskert című darabjában Firsz, az inas megformálásával élhettük át, míg a nagyvásznon Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjében takarítónő szerepében tűnt fel. A Színházi Adattár adatai szerint 101 bemutató fűződik a nevéhez. Itala elhivatott pedagógus volt, aki a kilencvenes években saját tehetséggondozó műhelyt hozott létre. A Gondolatiskola innovatív megközelítése megelőzte a korát; reformpedagógiai módszereivel és az egész embert szem előtt tartó filozófiájával fiatalok százainak biztosított életre szóló és formáló élményeket. Tanári pályafutását a Színház- és Filmművészeti Egyetemen folytatta, ahol tudását és tapasztalatait osztotta meg a jövő nemzedékével.

Írásra Örkény István inspirálta, aki a barátja volt. Három könyvet publikált, köztük az önéletrajzi ihletésű „Hogyan lettem senki?” című munkáját, amely három kiadást is megélt. 1964-ben elnyerte a Jászai Mari-díjat, 2010-ben pedig a rangos Kossuth-díjat kapta kézhez. 2021-ben a Budapestért díjjal is kitüntették.