Megható hírek érkeztek: elhunyt Mezey György, a legendás szövetségi kapitány, aki irányítása alatt a magyar válogatott sikeresen kvalifikálta magát a 1986-os világbajnokságra. Az ő neve örökre összefonódik a magyar labdarúgás történetével.

Az MLSZ Életműdíjjal kitüntetett, tapasztalt mesteredző, aki korábban a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett, vezette a csapatot az 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokságra való kijutáshoz.

Szomorú hírt osztott meg a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szerdán reggel: elhunyt dr. Mezey György, a labdarúgás egyik kiemelkedő alakja. Az Életműdíjjal kitüntetett mesteredző a magyar válogatott szövetségi kapitányaként 35 mérkőzésen vezette a csapatot, és irányítása alatt a nemzeti együttes sikeresen kvalifikálta magát az 1986-os világbajnokságra. Emlékét és hozzájárulását a magyar labdarúgáshoz mindörökké megőrizzük.

Ezen a világbajnokságon Magyarország utoljára lépett pályára.

Mezey György 1941. szeptember 7-én a vajdasági Topolyán született, nem egészen fél évvel azt követően, hogy a II. világháborúban a magyar hadsereg visszafoglalta a területet. Postamester édesapjával az élen a család hamarosan Mezőberénybe, majd onnan Rákoskeresztúrra költözött. Pályafutását a Rákosligeti AC-ben kezdte 1954-ben, majd 1971-ig a TFSE, a Budafoki MTE, a Keszthelyi Haladás, az MTK (1968-1969) és végül a Bp. Spartacus futballistája volt.

Edzői pályafutását a Bp. Spartacusnál kezdte, már játékoskorában. 1971-től a BVSC korosztályos csapataival foglalkozott, nagy sikerrel. Egyik kedvenc játékosa, felfedezettje Törőcsik András volt. 1977-ben, mindössze 36 évesen debütált az MTK-VM élén az élvonalban, 1980-ig irányította a kék-fehéreket, majd a szövetség alkalmazottjaként Mészöly Kálmán segítője lett az A-válogatottnál.

1982 és 1984 között az olimpiai csapat irányításáért felelt, 1982-ben pedig mesteredzői címet nyert el, mindössze 41 évesen. 1983-ban átvette az A-válogatott vezetését, amelyet sikerült Európa legjobb csapatai közé emelnie. Kiemelkedő teljesítménye révén sikeresen navigálta a mexikói világbajnokság selejtezőit, emellett barátságos mérkőzéseken győzelmet arattak az NSZK, a walesi válogatott és a brazil csapat ellen is - mindezt Hamburgban, Cardiffban és a Népstadionban. 1985 végén a londoni World Soccer magazin Év edzője választásán egyetlen más szövetségi kapitány sem tudta megelőzni őt.

A mexikói világbajnokság csalódása után külföldre távozott, és két éven keresztül Kuvaitban tevékenykedett. 1988 nyarán visszatért hazájába, ahol ismét szövetségi kapitányi posztot kapott, de a bundabotrány kirobbanása miatt, mivel nem látta biztosítottnak a tervei megvalósítását, lemondott. 1990 és 1992 között a Kispest-Honvéd csapatát vezette, ahol az első évben bajnoki címet szerzett. Kispest után ismét rövid időre Kuvaitba ment, majd egy kis szünet után a BVSC szakmai munkáját irányította. Később a Vasas (2000-2001) és rövid időn belül az Újpest (2003-2004) vezetőedzője lett. Eközben a magyar edzőképzés vezetését is ellátta, és rendszeresen részt vett nagy nemzetközi tornákon a FIFA és az UEFA felkérésére.

2007 végén Mezey György a szakmai igazgatói posztot foglalta el az FC Fehérvárnál, amelyet később Videoton néven ismertek. 2009 nyarán, váratlanul és kényszerhelyzetben, ő lett a csapat vezetőedzője. Első évében a csapata a második helyen zárta a bajnokságot, majd a 2010-2011-es idényben elhódította a klub történetének első bajnoki címét. 2020 februárjában, a 63. Év Sportolója Gálán az MLSZ Életműdíját kapta meg. Az MLSZ hivatalosan is saját halottjának tekinti Mezey Györgyöt, temetésének részleteiről később tesznek bejelentést.