A Bundestag megszavazta a bizalmatlansági indítványt Olaf Scholz kancellárral szemben.

Február 23-án Németországban előrehozott választásokra lehet számítani.

717 szavazatból 207 adott volna bizalmat Scholznak továbbra is, 394-en szavaztak ellene, 116 fő pedig tartózkodott. Hétfőn reggel már megírtuk, hogy a nap folyamán bizalmi szavazást tartanak a német parlamentben, miután Olaf Scholz kancellár december 11-én kezdeményezte az eljárást a Bundestag elnökénél, Bärbel Basnál. A Scholzot támogató koalíció a Német Szabaddemokrata Párt novemberi kilépésével összeomlott, így a Zöldek és a Szociáldemokraták (SPD) kénytelenek voltak kisebbségben kormányozni.

Hétfőn Scholz a Bundestagban tartott beszédében éles kritikát fogalmazott meg korábbi koalíciós partnerével szemben, akik szerinte felelősek a kormány válságáért. A nézeteltérések középpontjában a fiskális politika állt: míg Scholz úgy véli, hogy Németország számára elengedhetetlen a befektetések növelése, a szabaddemokraták ragaszkodnak a költségvetési megszorításokhoz és az állami beruházások korlátozásához.

Scholz azt mondta, célja, hogy előrehozott általános választást írjon ki, mert szerinte a jólét és a biztonság növelésével kell az ország jövőjébe vetett bizalmat megerősíteni. "További gazdasági növekedésre van szükségünk." A kancellár szerint továbbra is fontos Ukrajna támogatása, de finanszírozni kell a német hadsereget is.

Scholz jövője név szerinti szavazás keretében dől el. A kancellár vezette szociáldemokraták jelenleg 207 képviselői hellyel büszkélkedhetnek a Bundestagban. E közben a Zöldek és az Európai Szabad Szövetség 117 mandátummal, míg a Szabaddemokraták 90 hellyel bírnak. Érdemes megjegyezni, hogy néhány zöld politikus már előre jelezte, hogy tartózkodni fog a szavazás során.

Scholz beszéde után Friedrich Merz, a kereszténydemokrata párt vezetője lépett a mikrofonhoz. Merz nevét érdemes észben tartani, mivel valószínűleg ő fogja átvenni a stafétát Scholztól a februári választások után. A mai napot Merz a megkönnyebbülés szimbolikus napjaként írta le.

Merz szavai szinte kampányhangulatot idéztek, amikor többször is hangsúlyozta, hogy Olaf Scholz kancellárként nem tudta hatékonyan irányítani a koalíciót. Kifejtette, hogy a három párt a végére teljesen eltávolodott egymástól. A konzervatív ellenzéki vezető véleménye szerint Scholz vezetői hiányosságai súlyosan veszélyeztették Németország pozícióját az európai színtéren.

A bizalmi szavazás intézményét a második világháború után alakították ki, hogy megakadályozzák a szövetségi kancellárt abban, hogy egyedül dönthessen a Bundestag feloszlatásáról. Azóta, a háború végét követően, mindössze ötször került sor ilyen szavazásra, a legutolsóra pedig közel 20 évvel ezelőtt, amikor Gerhard Schröder, a szociáldemokrata kancellár ellen kellett lebonyolítani.

A bizalmi szavazás menetét az alaptörvény 68. cikke rögzíti, amely előírja, hogy a bizalmatlansági indítványoknak legalább 48 órával a szavazás előtt kell benyújtásra kerülniük. Ennek megfelelően Scholz a múlt szerdán benyújtott indítványa révén eleget tett ennek a követelménynek.

Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök javasolhatja a Bundestag feloszlatását. Az elnök már novemberben utalt erre egy beszédében, noha médiaértesülések szerint egyelőre nem világos, hogy mikor hozza meg döntését.

A német alaptörvény 39. cikke értelmében, ha feloszlatási indítvány születik, akkor a Bundestagot 21 napon belül fel kell oszlatni. Ezt követően 60 napon belül új választásokat kell tartani. Érdekesség, hogy a következő választás már meg is van határozva, és 2025. február 23-án fog sorra kerülni.

A határidők betartása érdekében a német média arra számít, hogy Steinmeier a karácsonyi ünnepek utáni időszakban, december 27-én fogja feloszlatni a parlamentet. Az új választásokra való felkészülés a bizalmi szavazás után fog igazán lendületet venni, a pártok már készen állnak választási programjaik kidolgozásával. Dr. Hajo Funke politológus professzor véleménye szerint a kampány középpontjában a gazdasági válság kezelése, a társadalmi igazságosság, valamint a háború és a béke kérdései fognak állni.

A legfrissebb felmérések alapján a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége jelentős előnnyel bír az SPD-vel szemben.

A német kormány alig pár órával azután omlott össze, hogy Donald Trumpot novemberben másodszor választották meg amerikai elnöknek. Scholz akkor elbocsátotta Christian Lindner pénzügyminisztert, azóta az SPD és a Zöldekből álló kisebbségi koalíció kormányozza Németországot.