Mi táplálja a szívet?

Romániában a szív- és érrendszeri betegségek sajnálatos módon évente körülbelül 50.000 halálozást okoznak, ami a teljes halálozási statisztikák körülbelül 50%-át képviseli. Ez az arány kiemelkedően magas az Európai Unió keretein belül – állapítja meg a National Geographic a WHO statisztikáira hivatkozva. A legfőbb okok között találjuk az ischaemiás szívbetegségeket (19%) és az agyi érbetegségeket (16%). E problémák hátterében gyakran egészségtelen életmódbeli szokások húzódnak meg, mint például a dohányzás, a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életvitel. Az EU-n belül jelentős eltérések figyelhetők meg: a kelet-európai országok, mint Románia és Bulgária, magasabb halálozási arányokkal bírnak, míg a nyugat-európai államokban ezek az arányok alacsonyabbak. A szakértők szerint a betegségek 80%-a megelőzhető lenne egy egészségesebb életmód révén, amely magában foglalja a rendszeres testmozgást, a tápláló ételek fogyasztását és a füstmentes életet.

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának okairól és megelőzési lehetőségeiről dr. Frigy Attila, az egyetem elismert kardiológusa és osztályvezető főorvosa osztotta meg velünk szakmai véleményét.

A statisztikák tükrében világosan látszik, hogy a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási okok listájának élén, nem csupán Romániában, hanem globális szinten is. Ezek a kórképek gyakran végzetes következményekkel járnak. De vajon mi vezetett odáig, hogy éppen ezek a betegségek kerültek a legmagasabb helyre a halálozási rangsorban?

Valóban, a szív- és érrendszeri betegségek a nyugati világban az elhalálozások legfőbb okai közé tartoznak, különösen a koszorúér-betegség és az agyi érbetegség dominál a statisztikákban. A stroke jellegzetesen a nőket érinti, míg a férfiak körében a szívroham a leggyakoribb. Az okok sokfélesége figyelemre méltó: elsődlegesen az orvosi fejlődés vezetett ahhoz, hogy hosszabb életet élünk, ami megnövelte az átlagéletkort. "Természetesen" a kor előrehaladtával különféle betegségek, mint például ízületi problémák vagy érelmeszesedés, egyre inkább megjelennek, ahogyan a daganatos megbetegedések is. Korábban a fertőző betegségek már a harmincas-negyvenes éveikben elvihették a fiatalokat, így az átlagéletkor alacsonyabb volt, és ezek a betegségek nem tudtak kifejlődni. Érdekes, hogy a múmiák vizsgálata is arra utal, hogy ezek a betegségek régebben is léteztek, csupán a megnövekedett élettartam tette lehetővé, hogy megjelenjenek.

- Említette, hogy a férfiak körében a szívroham, a nőknél az agyvérzés az, ami nagyobb arányban előfordul. Mi ennek az oka?

- A különbség nem olyan nagy, ezt inkább csak az érdekesség kedvéért mondtam. Amikor azt mondjuk, hogy agyi érbetegség, akkor elsősorban nem az agyvérzése gondolunk, hanem az agyi ereknek a beszűkülésére, köznyelven eldugulására következtethetünk. Ennek az oka valószínűleg az, hogy az agyi érbetegségek kifejlődése az idősebb életkorra jellemző, míg az infarktus már fiatalabb korban is megjelenik.

- Mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük ezeket a szív- és érrendszeri betegségeket? Szűrővizsgálatokra kellene járni?

- Azt szoktuk mondani, hogy kell a prevenció és a szűrővizsgálat. A legfontosabb rizikófaktorai a szív- és érrendszeri betegségeknek a magas vérnyomás, a diabétesz, a magas koleszterin és a dohányzás. Ezeknek a legyőzése nem egy orvosi eszköz, hanem inkább társadalmi feladat, tehát egy politikai döntés eredményeként lehet komoly prevenciós eredményeket elérni, a másik pedig a minél korábbi stádiumban történő diagnosztika, ez a szűrés. Itt akár az önszűrés is nagyon fontos lehet - tehát az emberek egy bizonyos életkor után foglalkozzanak magukkal. Hogyha az ember azt szeretné, hogy elkerüljék ezek a betegségek, akkor életmódot kellene váltania: lényeges a mozgás, a táplálkozás és a stresszmenedzsment.

- Említette az otthoni szűrést. Gondolom, segít, ha az embernek van otthon egy vérnyomásmérője, és rendszeresen figyeli a mutatókat. Ha orvoshoz fordul, érdemes - feltételezem - valamilyen frissen lejegyzett adatokkal tanácsot kérni.

Az öndiagnosztizálásnak, noha hasznos eszköz lehet, megvannak a maga korlátai, így nem célszerű az orvosi ellátás szerepét átvenni. Mégis, a digitális világunkban, ahol a "doktor internet" szinte mindent megválaszol, fontos hangsúlyozni, hogy ez nem helyettesíti a szakszerű orvosi diagnózist. A legjellemzőbb tünetek közé tartozik a mellkasi fájdalom és a szokatlan szívdobogás. Napjainkban az okoseszközök óriási fejlődést hoztak, hiszen már otthon is képesek vagyunk egy okosóra segítségével pulzus- és EKG-méréseket végezni. Ez a fejlődés nemcsak a betegek számára előnyös, hanem nekünk, orvosoknak is, mivel a páciensek már konkrét értékekkel érkeznek a rendelésre, így nem csupán a rendelői mérésekre támaszkodva tudom megállapítani az állapotukat. Ez a fajta információs háttér jelentősen megkönnyíti a diagnózis felállítását és a megfelelő kezelés kiválasztását.

Melyek azok a korai jelek, amelyekre az embernek érdemes figyelmet fordítania?

Mindig hangsúlyozom a diákjaimnak, hogy a legfontosabb tünet a fájdalom, különösen a mellkasban jelentkező, nyomó érzés. Ez a fájdalom általában tartós, és szorosan összefonódik a fizikai megterheléssel, illetve a stresszes helyzetekkel. A fulladás érzése szintén figyelmeztető jel lehet: képzeljük el, hogy valaki rendszeresen végez egy bizonyos szintű erőkifejtést, jól ismeri a saját határait, majd hirtelen azt veszi észre, hogy a harmadik emeletre való felmenetel már nem megy olyan zökkenőmentesen, mint korábban, és az első emeleten meg kell állnia. Emellett a szívdobogás is egy fontos tünet, amit gyakran szédülés vagy ájulás előz meg; tehát itt nem véletlenszerű, alkalmankénti jelenségekről beszélünk, hanem komolyabb figyelmeztetésekről, amelyekre érdemes odafigyelni.