Mikor érjük el a legoptimálisabb hatást a műtrágyák alkalmazásával?

A "Hogyan éri meg?" című Kukorica Agroinform webinárium keretében Gyuris Kálmán, a Yara Hungária Kft. szaktanácsadója tartott egy figyelemre méltó előadást "A kukorica tápanyag-dinamikája" témában. Az előadás során hangsúlyozta, hogy a nitrogén, foszfor, kálium és cink tápanyagok hasznosulása jelentősen eltér a kukorica különböző fenológiai fázisaiban. Ahhoz, hogy a lehető legmagasabb terméshozamot érjük el, elengedhetetlen e tényezők figyelembevétele a döntéshozatal és a tápanyagok kijuttatása során.

Akár öntözött, akár öntözetlen területen a kukorica termés mennyisége szempontjából a trágyázás és a tápanyag-gazdálkodás színvonala a legmeghatározóbb tényező - emelte ki a szakértő. Hozzátette, hogy a tápanyag-utánpótlás megtervezésekor elengedhetetlen, hogy ne csak a kultúrnövény igényeit ismerjük alaposan, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy az előző növényi kultúra mennyi tápanyagot vont el a talajból. Például, ha kukoricát aratunk, akkor egy 8 t/ha termésátlag esetén hektáronként 65 kg foszfor és 45 kg kálium távozik a földből.

A nitrogén, mint a levegő egyik fő alkotóeleme, elengedhetetlen a Föld életében. Színtelen és szagtalan gáz, amely a légkörünk körülbelül 78%-át teszi ki. A nitrogén nemcsak a természetben, hanem a különböző ipari folyamatokban is fontos szerepet játszik, például műtrágyák előállításában, ahol segíti a növények fejlődését. Emellett a nitrogén a fehérjék és nukleinsavak alapvető összetevője, így nélkülözhetetlen a biológiai rendszerek működéséhez. Különböző formákban megtalálható, például nitrátok és aminosavak formájában, és kulcsszerepet játszik a globális nitrogénciklusban. A nitrogén a tudományos kutatásokban is népszerű téma, hiszen egyedülálló tulajdonságai miatt számos innovatív alkalmazásban használják, például az élelmiszerek tárolásában és a vegyiparban.

A nitrogén kulcsszerepet játszik a levélképzés és a növekedés folyamatában. Különösen fontos makroelem a kukoricatermesztés szempontjából, azonban a kukorica nitrogénfelvételi folyamata nem lineáris módon zajlik. A címerhányásig a növény nitrogénigényének 70-80%-át képes beépíteni. Érdemes kiemelni, hogy a vegetációs periódus során van egy rendkívül intenzív szakasz - a 6 leveles állapottól a címerhányásig -, amikor a növény rövid idő alatt a teljes nitrogénigényének átlagosan 30%-át veszi fel. Ezt a dinamikát Gyuris Kálmán is hangsúlyozta.

A nitrogén, mint a levegő egyik fő alkotóeleme, elengedhetetlen a Föld életében. Színtelen és szagtalan gáz, amely a légkörünk körülbelül 78%-át teszi ki. A nitrogén nemcsak a természetben, hanem a különböző ipari folyamatokban is fontos szerepet játszik, például műtrágyák előállításában, ahol segíti a növények fejlődését. Emellett a nitrogén a fehérjék és nukleinsavak alapvető összetevője, így nélkülözhetetlen a biológiai rendszerek működéséhez. Különböző formákban megtalálható, például nitrátok és aminosavak formájában, és kulcsszerepet játszik a globális nitrogénciklusban. A nitrogén a tudományos kutatásokban is népszerű téma, hiszen egyedülálló tulajdonságai miatt számos innovatív alkalmazásban használják, például az élelmiszerek tárolásában és a vegyiparban.hiányos és egészséges kukoricák - Yara Hungária Kft.

Hozzátette, hogy a vegetáció első időszakában egészen alacsony a nitrogénszükséglet, de nélkülözhetetlen, illetve a címerhányást követő időszakban is lecsökken a nitrogénigény, de folyamatos marad.

A gazdáknak a középső, intenzív időszakot kell jól megcélozni, hiszen az akkor kiadott nitrogén hasznosulásának a hatékonysága lesz a legmagasabb - mondta a szakértő. - A túlságosan korán kiadott nagy mennyiségű nitrogén sem szerencsés, illetve ha elkésünk, akkor az optimális hatást nem tudjuk elérni.

A műtrágyák elhelyezése a vetés során rendkívül lényeges lépés. Ha a műtrágya túl közel kerül a maghoz, az káros hatásokat gyakorolhat, például mérgezést okozhat, ami a növény elhalásához vezethet, és gátolhatja a gyökérképződést is. Különösen fontos a foszfor megfelelő alkalmazása, mivel ez az elem alapvető szerepet játszik a növények fejlődésében.

A kukoricák lilás árnyalatú, elszíneződött levelei, amelyek a foszforhiány jelei, minden évben visszatérő problémát jelentenek számunkra. A gazdák a gyorsan felmelegedő tavaszi időjárás és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt a korai vetés mellett döntenek. Azonban április és május hónapokban hirtelen hűvösebb időszakok érkeznek, és ekkor a foszforhiány is felerősödik – hívta fel a figyelmet Gyuris Kálmán.

Kiemelte, hogy a foszforhiány eredményeként a növények növekedése lelassul, a szárak vékonyabbá válnak, a gyökérzet elmarad a normálistól, a virágzás gyenge lesz, és a csövön a magsorok szabálytalanul alakulnak ki.

A vegetáció fejlődése során a felvett foszfor körülbelül 70%-a a termésekbe jut, viszont a foszfor felszívódása nem követ egyenes vonalat.

Hatleveles állapottól a címerhányásig történik a legnagyobb foszforfelvétel, címerhányás után pedig kisebb mértékű, de folyamatos a foszforfelvétel a vegetáció végéig. Ugyanakkor a kezdeti fejlődési szakaszokban a kukorica csak kis mennyiségű foszfort igényel, ilyenkor a teljes foszforigényének csupán 5-10 százalékára van szüksége.

A kálium, mint kémiai elem, a periódusos rendszer 19. helyén található, és a vegyületek között is kulcsszerepet játszik. Ez az alkálifém rendkívül reaktív, különösen vízben, ahol heves reakciót mutat. A természetben főként ásványi formában található meg, és elengedhetetlen az élő szervezetek számára, mivel fontos szerepet játszik a sejtek működésében és az idegi impulzusok továbbításában. A kálium jellemző színe a lila, amit a gázhalmazállapotú elemek fényének spektrumvizsgálatával is megfigyelhetünk. A mezőgazdaságban is jelentős, hiszen a növények tápanyagigénye szempontjából nélkülözhetetlen, hozzájárul a gyümölcsök és zöldségek ízének és minőségének javításához. Az emberi táplálkozásban is fontos szerepet játszik, mivel segít fenntartani a megfelelő elektrolit egyensúlyt a szervezetben.

A leveleken megjelenő sárgulás és az elhaló levélszélek gyakran a káliumhiány jelei, viszont hasonlóan figyelmeztető jel lehet a fejlett növények alsó leveleinek elszíneződése és száradása is. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a vegetáció végén sokan hajlamosak elhanyagolni ezt a tünetet, holott fontos információkat közvetíthet a növény állapotáról - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Kiemelte, hogy a kálium kulcsszerepet játszik a betegségekkel szembeni ellenálló képességtől kezdve a szárazságtűrésen át a víz hatékony felhasználásáig. Mivel alapvető fontosságú minden élettani és fiziológiai folyamatban, a káliumhiány komoly következményekkel járhat a terméseredményekre nézve.

Ha egy adott területen a tápanyag-ellátottság optimális, akkor 1 kg szárazanyag előállításához csupán 400-450 liter víz szükséges. Viszont, ha a terület tápanyaghiányban szenved, ez a vízszükséglet akár 800-900 literre is nőhet - hívta fel a figyelmet.

Kiemelte, hogy a káliumfelvétel dinamikája jelentősen eltér a nitrogén és foszfor felvételétől: a címerhányást követően a káliumfelvétel drámaian csökken. A kukorica esetében a legnagyobb káliumszükséglet a 6 leveles állapot és a címerhányás közötti időszakban mutatkozik meg.

A cink egy sokoldalú és fontos ásványi anyag, amely számos biológiai folyamatban játszik szerepet. Az emberi szervezet számára elengedhetetlen, mivel hozzájárul az immunrendszer működéséhez, a sebgyógyuláshoz és a fehérjeszintézishez. Emellett a cink antioxidáns tulajdonságokkal is bír, segítve ezzel a sejtek védelmét a káros szabadgyökökkel szemben. A cink forrásai között megtalálhatók a húsok, a tenger gyümölcsei, a diófélék és a teljes kiőrlésű gabonák. Fontos, hogy a megfelelő mennyiségben fogyasszuk, mivel a cinkhiány különböző egészségügyi problémákhoz vezethet, mint például a csökkent immunválasz vagy a bőrproblémák. Összességében a cink nem csupán egy ásványi anyag, hanem egy igazi szuperhős a táplálkozásunkban, amely segít fenntartani testünk egészségét és vitalitását.hiány - Fotó: Yara Hungária Kft.

A cink egy sokoldalú és fontos ásványi anyag, amely számos biológiai folyamatban játszik szerepet. Az emberi szervezet számára elengedhetetlen, mivel hozzájárul az immunrendszer működéséhez, a sebgyógyuláshoz és a fehérjeszintézishez. Emellett a cink antioxidáns tulajdonságokkal is bír, segítve ezzel a sejtek védelmét a káros szabadgyökökkel szemben. A cink forrásai között megtalálhatók a húsok, a tenger gyümölcsei, a diófélék és a teljes kiőrlésű gabonák. Fontos, hogy a megfelelő mennyiségben fogyasszuk, mivel a cinkhiány különböző egészségügyi problémákhoz vezethet, mint például a csökkent immunválasz vagy a bőrproblémák. Összességében a cink nem csupán egy ásványi anyag, hanem egy igazi szuperhős a táplálkozásunkban, amely segít fenntartani testünk egészségét és vitalitását.

A mezo- és mikroelemek közül a cink különösen jelentős szerepet játszik, mivel hozzájárul a terméseredmények növeléséhez és az ezermagtömeg fokozásához is.

A cink szerepe az összes fenológiai fázisban - a gyökérfejlődéstől a szemképzésig - jelentős és szükséges. Abban az esetben, ha nem megfelelő a cinkellátottság a területen, akkor kijuttatására a 4-8 leveles állapottól a címerhányásig tartó időszak a megfelelő.