A magyar jégkorong válogatott kapitánya hangsúlyozza, hogy elengedhetetlenül fontos számunkra, hogy tisztában legyünk saját identitásunkkal. | Székely Sport

A magyar férfi jégkorong-válogatott szövetségi kapitánya, Majoross Gergely, bejelentette a február 3-án kezdődő összetartás kereteit. A névsor szándékosan széles spektrumot ölel fel, melyben újonnan felfedezett tehetségek is helyet kaptak. A szakmai stáb fő célja a májusban Herningben megrendezésre kerülő elit világbajnokságra való felkészülés, ugyanakkor figyelmet fordítanak a középtávú tervekre is. Ennek érdekében a szakvezetés igyekszik megóvni a túlterhelésnek kitett, illetve a sérülésből lábadozó játékosokat, hogy a csapat a lehető legjobban teljesíthessen a közelgő tornán.

Ezért is kerül megrendezésre a Magyar Kupa négyes döntője pénteken és szombaton, hogy a csapat gerincét alkotó játékosok számára biztosítva legyen egy vasárnapi pihenő a válogatott mérkőzések előtt - tájékoztatott a kerethirdetésről a Magyar Labdarúgó Szövetség hivatalos weboldala.

Horváth Gábor, a Rádio GaGa műsorvezetője, Majoross Gergely (M. G.) szövetségi kapitánnyal és Szilassy Zoltán (Sz. Z.) másodedzővel beszélgetett.

- Kezdjük a válogatott programjával és a céljairól. A mostani összetartás elsődleges célja a májusi világbajnokságra való felkészülés. Milyen főbb szempontok alapján állították össze a keretet?

M. G. kifejtette, hogy számos szűkítő tényező nehezíti a helyzetet. Jelenleg az egyik legfőbb probléma, hogy a fehérvári csapat rendkívül zsúfolt programmal néz szembe. A Bajnokok Ligájával párhuzamosan folyamatosan utaznak, ami igencsak megterhelő számukra. Ráadásul a sérülések száma is viszonylag magas, így az egészséges játékosokra fokozottabb nyomás nehezedik. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy elkerüljük azok bevonását, akik gyakran vannak jégen; a terhelés mértéke ugyanis olyan jelentős, hogy nem lenne bölcs dolog a rájátszás vagy a szezon vége előtt még egy válogatott programot is sűríteni az életükbe.

Ezért is van ilyen magas a létszám, hogy ne terheljük túl a játékosokat, és biztosítsuk számukra a pihenés lehetőségét. Ezek a szempontok egy válogatott keretében természetesek. Emellett örömmel tapasztaljuk, hogy mindenki, aki teheti, szívesen csatlakozik hozzánk, és véleményem szerint ez a leglényegesebb. A célunk az, hogy a jövőben ebből a közös munkából tartósan profitálhassunk.

A válogatott háttérbázisának bővítése kulcsfontosságú célkitűzés. Ez azt jelenti, hogy a csapat tagjainak kiválasztásához szélesebb körből merítenek, lehetőséget adva új tehetségeknek arra, hogy megmutassák tudásukat. A hosszú távú stratégiájuk részeként olyan programokat és tehetséggondozó kezdeményezéseket indítottak, amelyek célja a fiatal játékosok felkarolása és fejlődésük támogatása. Ezzel nemcsak a jelenlegi keretet erősítik, hanem a jövőbeli sikereket is biztosítják, hiszen egy gazdagabb háttérbázis lehetőséget teremt arra, hogy a legjobbakat válasszák ki a válogatottba.

Sz. Z. elmondása szerint Majorossnak hároméves szerződése van, ami különleges helyzetet teremt a magyar stáb számára. Ilyen hosszú távú megbízatásra rég nem volt példa, és ez lehetőséget biztosít arra, hogy a junior válogatott fejlesztésére is nagyobb figyelmet fordíthassunk. A célunk, hogy azokat a tehetséges fiatalokat támogassuk, akik közép- és hosszú távon potenciális opciók lehetnek a felnőtt válogatott számára. Nyáron már tartottunk két táborozást, ahol az egyéni taktikai specializációk mélyebb megértésére összpontosíthattunk. A magyar stáb hosszú távú elköteleződése azért is kulcsfontosságú, mert lehetőséget ad arra, hogy a fiatalokkal intenzívebben foglalkozhassunk, mint amit egy külföldi edző tudna biztosítani. Ráadásul a TAO rendszer révén megteremtődnek a megfelelő pénzügyi keretek is. Így szakmai és anyagi szempontból is kedvező helyzetben vagyunk, hogy hosszú távú stratégiában gondolkodhassunk, és több fiatal tehetséget tudjunk alaposan megfigyelni és fejleszteni.

Nézzük meg, hogyan alakul a keret összetétele, különös figyelmet szentelve az újoncok szerepének. Jelenlegi keretünkben három teljesen új játékos, Farkas Olivér, Harangi Bence és Mihalik Gergő neve is megtalálható. Milyen szempontok vezérelték a döntést, hogy őket választották ki?

M. G.: Ne feledkezzünk meg Tornyai Gáborról sem, aki gyakorlatilag az utolsó pillanatban került be a decemberi keretbe egy sérülés következtében. Már akkor, a stábban, mielőtt a válogatottban láthattuk volna játszani, éreztük, hogy ő lehet az, aki képes a saját játékát és erősségeit magasabb szinten is megmutatni. Tornyai remekül teljesítette az elvárásainkat az Olaszország ellen lejátszott mérkőzéseken. Nyilvánvaló, hogy ennek van egy üzenete is: az U25-ös, fiatalokkal foglalkozó programunk fontos támogatást nyújt számunkra. Ez a program nem csupán a játékosok fejlesztésére összpontosít, hanem arra is, hogy a szezon folyamán lehetőséget adjunk másoknak is a bizonyításra.

A junior válogatott teljesítményét a vébén személyesen figyeltem, így első kézből tapasztalhattam, hogy a fiatal játékosok milyen tehetséggel bírnak, hogyan reagálnak a nyomásra, mik a legfőbb erősségeik, és hogy ki lehet az, aki hamarosan a felnőtt csapat keretébe kerülhet. Különösen Harang és Michalik játékstílusa nyűgözött le; az ő teljesítményük egyértelműen átültethető a felnőtt hokira, és megérdemlik a lehetőséget, hogy ott is bizonyítsanak. Az U20-as csapatban azonban nem csupán ők tűnnek ki, hiszen számos más tehetséges játékos is van, akik a jövőben szerepet kaphatnak a válogatottban. Farkas helyzete pedig különösen érdekes; bár az U20-as stáb első számú hátvédként számított rá, a vébét sérülés miatt kénytelen volt kihagyni. Az U25-ös táborokban már láthattuk, mire képes, és tudjuk, hogy mit képvisel a jégen.

- Térjünk át Sofron Istvánra, a válogatott korelnöke már 172-szeres válogatott. Mit várnak tőle a pályán és a csapaton belül?

Sz. Z. egy tapasztalt hokis, aki talán a legprecízebb gólszerzőnk. Természetesen tőle gólokat várunk, és az utóbbi időszakban, amióta november óta egészségesnek mondható, teljesen készen áll a játékra. Nagy izgalommal várja az összetartást. Ami igazán megfog bennem, hogy már 172 alkalommal képviselte a csapatot, mégis mindig lelkesen érkezik. Az ő karaktere és győzni akarása óriási erőt ad a csapatnak, és sokat hozzátett a csapat dinamikájához. Úgy érzem, ahogy telik az idő, és egyre tapasztaltabbá válik, egyre fontosabb szereplője lesz a válogatottnak. Még mindig kulcsfigura lehet a csapatunkban.

Nagy Krisztián visszatérése valóban jelentős mérföldkő. Jelenleg milyen kondícióban van, és milyen feladatokat szánnak neki a csapatban?

M. G.: Ő sosem spórolt a munkával a karrierje során. Mindig is keményen dolgozott, és rengeteget tett azért, hogy elérje a jelenlegi pozícióját. Ugyanezt a hozzáállást tanúsította a sérülése idején is, így úgy vélem, hogy zökkenőmentesen fog visszatérni a klubcsapatába. Megfigyeltem őt, és meggyőződtem arról, hogy készen áll arra, hogy nemzetközi színtéren is újra megmutassa magát. Nyilvánvaló, hogy megadjuk neki a lehetőséget, és reméljük, hogy akár kellemes meglepetést is okoz nekünk.

- Februárban négy nemzet tornája. Milyen erőpróbát jelent ez a válogatott számára?

Sz. Z. kifejezte, hogy függetlenül attól, mit sugall a közvélemény, a tornát mindig komolyan vesszük, még ha gyerekekkel és fiatalokkal is dolgozunk. Természetesen a céljaink eltérnek: a fejlődés, a világbajnokságra való felkészülés, a játékrendszer és a védekezés mind külön figyelmet érdemelnek. A válogatott rengeteg változáson ment keresztül, és sok új megközelítést alkalmazunk. Célunk, hogy agresszívebb játéknak induljunk, és az utóbbi évekhez képest egy teljesen új módszert próbálunk ki, amely eddig meglepően jól teljesít.

A fiatalokra vonatkozóan szeretnénk megosztani ezt a játékrendszert a lehető legtöbb emberrel, hogy akik esetleg sérülés miatt maradnak ki, vagy akik kiemelkedően teljesítenek és bekerülnek a csapatba, ne találkozzanak új helyzettel. Ezek a tornák tökéletes lehetőséget nyújtanak erre. Az ellenfeleink, mint az olasz, szlovén és lengyel válogatott, igazi kihívást jelentenek, hiszen mindegyik presztízsmeccs. Természetesen minden sportoló álmát az gyöki, hogy győztesként távozhasson, ez a sport szellemiségéből fakad. Ugyanakkor mi szeretjük feltérképezni az események mögötti összefüggéseket, és minél több információt összegyűjteni a játékkapcsolatokról, az egyéni teljesítményekről, a sorokról, a párokról és a kapus teljesítményéről. Tavasszal komoly kihívások elé nézünk, így elengedhetetlen, hogy a lehető legteljesebb információval készüljünk a végleges keret kialakításához.

Nézzük meg közelebbről a válogatott játékstílusát és az alapelveit! Az eddigi edzések és összetartások során mennyire tudtuk megvalósítani, hogy a csapat proaktív legyen a pályán. Milyen tapasztalatokat szereztek a fejlődés terén, és hogyan értékelik ezt a szakemberek?

M. G. kifejtette, hogy ez egy összetett kérdés. Felmerülhet bennünk, hogy egy fiatalító folyamat közepén lévő válogatott esetleg hezitál, bátortalan és keresgél a saját helye után. Azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a célunk éppen az, hogy ezt ne tapasztaljuk meg. Ebben kulcsszerepet játszanak a tapasztalt játékosok, a fiatalok érkezése, és nem utolsósorban a környezet, amelyben mindez zajlik. Mindenkinek az a feladata, hogy olyan közeget teremtsünk, ahol mindenki otthonosan mozog, tisztában van a céljaival, a szerepével és helyével a csapatban, ezáltal magáénak érzi a közös munkát, és mindent megtesz érte. Jelenleg ez a rendszer jól működik. Izgatottan várom a hétfőt, hogy újra nekikezdjünk a felkészülésnek!

Hogyan fejlődik a támadójáték és a védekezés? Mely aspektusokon lenne érdemes még finomítani?

- Sz. Z.: Mindenen. Mondjuk a támadójátékkal foglalkoztunk a legkevésbé. A védekezésen volt mit javítani, hiszen az emberhátrányos játékunk borzalmas volt novemberben, ez az én saram volt. Azon kellett módosítanunk, mivel nem volt jó. Agresszívebbé kellett válnunk, több mozgást belevinni, dinamikát. Nyilván érdekes kérdés, de a pálya szélessége meghatározó lesz, és széles pálya lesz Dániában. Tehát ez megint egy kis gondolkodásra ad okot.

Nyilván messze vagyunk attól, ami tökéletes, sőt, szinte lehet, hogy soha el sem érsz oda, mert mindig jobbat szeretnél. Érdekes, hogy augusztusban egy kicsit jobban nézett ki a nívósabb ellenfelek ellen, NHL-játékosok ellen. November volt a mélypont, abból a helyzetből léptünk előre, de messze nem vagyunk ott, ahol szeretnénk lenni.

Mi a véleménye a szövetségi kapitánynak erről a helyzetről?

M. G. szavaival élve, bennem is folyamatosan ott motoszkál a kérdés: mi is a helyes irány? Ha csupán a hatékonyságra fókuszálunk, akkor elkerülhetetlen, hogy a játék taktikájáról beszéljünk, arról, hogyan maximalizálhatjuk az esélyeinket a topcsapatok ellen az A-csoportos világbajnokságon, ahol esetleg csak minimális gólarányú vereségeket szenvednénk el, és egy-két győzelmet is bezsebelhetnénk. Nyilvánvaló, hogy eltérő megközelítést kell alkalmaznunk, ha az a célunk, hogy bármikor is visszajussunk a divízió 1/A-ba. Ha esetleg kiestünk, és újra öt év múlva próbálkozunk a feljutással, akkor a jelenlegi helyzet már nem számít annyira. Tehát a stratégiák a céljainktól függően változnak. Ugyanakkor fontos, hogy ne csupán egyetlen évre vagy egyetlen mérkőzésre koncentráljunk, mert a jövőbeni sikereink nem csupán azon múlnak, hogy éppen Kazahsztán vagy Norvégia ellen tudunk-e győzni. Hiszen előfordulhat, hogy egyetlen győzelem sem garantálja a bennmaradást, ahogy ezt korábban már tapasztalhattuk.

Feladatunk az, hogy felfedezzük, mi az, ami a legjobban illik a magyar jégkorong-válogatotthoz és a sportágunkhoz. Célunk, hogy kiemeljük a csapat erősségeit, miközben a gyengeségeket háttérbe szorítjuk. Ezt a stílust szeretnénk tökéletesíteni, függetlenül attól, hogy az USA vagy Csehország ellen lépünk jégre. Lehet, hogy ez a megközelítés nem a leggyorsabb sikerhez vezet, de a nagyobb célok érdekében elengedhetetlen, hogy megerősödjünk. Ezen az úton fogunk haladni. Ha valaki most azt ajánlaná, hogy válasszunk egy zsákutcát egy garantált győzelemért, biztosan nemet mondanék. Látni kell, merre tartunk, és azt a célt kell szem előtt tartanunk.

Szeretném azt hinni, hogy elérkezik az az idő, amikor nem csupán a győzelem a célunk egy-egy mérkőzésen, és nem csupán az a fontos, hogy megőrizzük a helyünket a ligában. A közeljövőben ennél sokkal többre van szükségünk. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak is, hogy ha Fehéroroszországot és Oroszországot visszaengedik, akkor a második vonalban való megmaradás is komoly kihívások elé állíthat minket, és a feljutás lehetősége is kérdésessé válik. Nem hiszem, hogy érdemes lenne egyetlen mérkőzésre redukálnunk a céljainkat.

Fontos számunkra, hogy tisztában legyünk saját identitásunkkal, és hogy ezt az erőnket a lehető legjobban megjelenítsük. Vannak alapelveink, amelyekhez ragaszkodunk, mint például az elkötelezettségünk. Ha ezt sikerül megvalósítanunk, akkor minden újra kezdődik: a játékosok és a szövetség közötti kapcsolat, valamint a szurkolók és a csapat közötti szoros kötelék is megerősödik. Éppen ezért örömteli számunkra, hogy itt lehetünk, hiszen úgy érzem, Gyergyószentmiklóson sokkal több támogatóval bírunk, mint sok más magyar városban.

- Rádiónk egész Székelyföldön szól, úgyhogy éppúgy Csíkszeredában is hallgatnak, mint Székelyudvarhelyen vagy Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön. Itt nagy a szurkolótábor.

Természetesen, én is így látom, hogy a határon túl is rengeteg olyan szurkoló létezik, akinek rendkívül fontos, mi történik a magyar jégkorong-válogatottal. Éppen ezért folyamatosan hangsúlyozzuk a játékosoknak, hogy értsék meg: ez az egész sokkal mélyebb és jelentősebb, mint csupán annyiról szól, hogy megnyerünk egy mérkőzést vagy sem, esetleg hogy szerencsénk van, és a csapat megmenekül, vagy éppen pechünk van, és négy ponttal búcsúzunk. Itt sokkal komolyabb értékekről és célokról van szó, ezért rengeteg erőfeszítést kell tennünk.

Kapusok: Bálizs Bence, aki a norvég Sparta Sarpsborg csapatában véd, Horváth Dominik a Hydro Fehérvár AV19 színeiben játszik, míg Vay Ádám a szlovák HK Poprad kapuját őrzi.

Hátvédek: Csollák Márkó (Hydro Fehérvár AV19), Farkas Olivér (SaiPa, Finnország), Fejes Nándor (Gyergyói HK), Haranghy Bence (FTC-Telekom), Horváth Donát (FEHA19), Horváth Milán (Budapest Jégkorong Akadémia HC), Ortenszky Tamás (EHC Winterthur, Svájc), Szabó Bence (Budapest Jégkorong Akadémia HC), Szathmáry Simon (DVTK Jegesmedvék), Tornyai Gábor (UTE).

Csatárok: Ambrus Csongor (Hydro Fehérvár AV19), Ambrus Gergő (Hydro Fehérvár AV19), Csányi Karol (HK Nitra, szlovák), Horváth Bence (Jukurit, finn), Mihalik Gergő (DEAC), Mihály Ákos (Hydro Fehérvár AV19), Nagy Krisztián (Budapest Jégkorong Akadémia HC), Nemes Márton (Mora IK, svéd), Németh Kristóf (Hydro Fehérvár AV19), Sárpátki Tamás (Gyergyói HK), Schlekmann Márk (Budapest Jégkorong Akadémia HC), Sofron István (Budapest Jégkorong Akadémia HC), Szongoth Domán (KooKoo, finn), Terbócs István (Hydro Fehérvár AV19), Varga Balázs (JoKP, finn).

A csapatunk szíve és motorja a következő szakemberekből áll: Majoross Gergely, a szövetségi kapitány, aki a stratégiát és a víziót irányítja. Mellette Szilassy Zoltán és Kiss Dávid, a másodedzők, akik a játékosok fejlődéséért és a taktikák megvalósításáért felelnek. Tokaji Viktor, Bartalis Balázs és Samuli Nordman is hozzájárulnak a csapat sikeréhez, hiszen ők szintén másodedzők, valamint a kapusok edzéséért felelős Samuli Nordman is fontos szerepet játszik. Az erőnlétért Puskás Sándor felel, aki a fizikai felkészülést irányítja, míg Hubay Zsombor és Mallinger Sándor fizioterapeuták gondoskodnak arról, hogy a játékosok mindig a legjobb formájukat hozzák. Dr. Rybaltovszki Henrik, a csapatorvos, és Németh Gergely, a sportpszichológus, a játékosok egészségére és mentális állapotára figyelnek, hogy a csapat minden szempontból felkészült legyen. A felszerelések és a technikai részletek gördülékeny lebonyolításáért Nagy József és Závodszky Szabolcs felel, míg a csapat mindennapi operatív irányítását Szilágyi Levente, a csapatvezető koordinálja. Ezen szakemberek együttműködése biztosítja, hogy a csapat a legjobb teljesítményt nyújtsa a pályán.