Lehetséges, hogy az aszályos időszakban nem feltétlenül emelkedik meg a boltban a vásárlási költségünk.
A klímaváltozás új dimenziókat nyitott meg előttünk: az aszály sajnos már nem csupán átmeneti jelenség, hanem egy tartós állapot. Ez a tendencia nemcsak a helyi közösségeket, hanem globálisan is érezhető következményekkel jár, ami már a szántóföldi és kertészeti termelési eredmények csökkenésében is megnyilvánul. A várakozások szerint a termény- és élelmiszerárak drámai emelkedése lenne a logikus következmény, de a valóság ennél sokkal összetettebb - figyelmeztet Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője.
Abszurd, hogy a globálisan egyre szélsőségesebb időjárás ellenére évről évre csúcsokat döntöget a világ gabona- és olajnövény-termelése.
Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője úgy véli, hogy a növekvő átlaghozam mellett a termőterület bővülése játszik kulcsszerepet. A klímaváltozás következtében ugyanis az északibb, kevésbé aszályos régiókban jelentős új területek kerültek a mezőgazdasági termelés fókuszába. A gazdálkodók világszerte továbbra is hajlamosak a termelés növelésére, ami a kínálat erősödését eredményezi. Ugyanakkor a nemzetközi piacot befolyásoló politikai tényezők, mint például vámok és embargók, gyakran torzítják ezt a dinamikát. "Fontos hangsúlyozni, hogy a hazai agrárpiaci árak leginkább a nemzetközi, különösen a regionális piacoktól függenek, nem pedig a hazai termelési szinttől" - figyelmeztetett a szakértő.
A folyamatosan visszatérő, egyre súlyosbodó aszály, a kedvezőtlen csapadékeloszlás és a globális piacok érzéketlensége jelentős mértékben befolyásolja a gazdálkodók helyzetét, ami a jövedelmezőségükre is negatívan hat. Ennek következtében sokan kénytelenek spórolni a termeléshez szükséges anyagokon, mint például a műtrágyán, vetőmagokon és növényvédő szerekben. Ezzel azonban a terméshozam csökkenését, a minőség romlását és a hazai árutermelés fokozódó sérülékenységét kockáztatják.
"Az aszálynak így itthon önmagában nincs döntő szerepe a fogyasztói árak alakításában. Azt egy sor állandóan változó tényező alakítja ki" - mutat rá az agrárszakértő. Egyebek között a beszállítói kondíciók mellett a kereskedelmi vállalatok üzletpolitikája, az adózási, szabályozási környezet, a keresleti viszonyok, a költségek alakulása, sőt még a pszichés hatások, a fogyasztói ismeretekre és tudatosságra való reagálás is.
Fórián Zoltán értékelése szerint a gabona-olajnövény termékpálya végén nem tapasztalható az aszály által kiváltott áremelkedés hatása, azonban a fagyok, a hőstressz és a vízhiány következményeként a friss gyümölcsök kínálata jelentősen csökkent, ami a fogyasztói árak drasztikus emelkedésében is megmutatkozik.
Azonban azt tapasztalja, hogy a nemzetközi kiskereskedelmi láncok számára a magyar vásárlók igényeinek kielégítése még mindig nem jelent kihívást a csökkent hazai termés ellenére sem, hiszen ezt importtal sikeresen kompenzálják. "Nyilvánvalóan nem könnyű érzelmek nélkül beszélni a világbajnok magyarországi élelmiszer-áremelkedésekről, amiről a Financial Times is nemrégiben beszámolt" - jegyzi meg ironikusan a szakértő, utalva a hazai árrobbanásra.
Magyarország az utolsó hat év során a kumulált infláció és az élelmiszerárak növekedése terén is kiemelkedő eredményeket ért el. Az ENSZ Élelmezési Világszervezetének (FAO) adatai szerint az előbbi kategóriában szinte elérte az ötven százalékot, míg az élelmiszerárak esetében 81,6 százalékos emelkedést mutatott fel, ezzel a világ élvonalába került.
Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi években több súlyos szárazság sújtotta hazánkat, nem csupán az idei évben, hanem már 2022-ben is, amikor az úgynevezett "évszázad aszályával" kellett szembenéznünk. Ez a jelenség jelentős ármozgásokat generált bizonyos növényi és állati termékek esetében. A helyzetet tovább súlyosbította a forint drámai gyengülése, amely a növekvő import következtében még nagyobb mértékű drágulást eredményezett.
