„Nem kérünk Moszkvából!” - több tucat városban emelik fel a hangjukat a tüntetők, követelve Fico távozását.

Továbbra is élénk vitákat generál Robert Fico (Smer) miniszterelnök külpolitikai "bolyongása", amely hullámokat ver a közéletben. Az utóbbi napok eseményei ismét rávilágítottak arra, hogy a kormányfő nem mulasztja el a lehetőséget, hogy Moszkva iránti lojalitását kifejezze. Jelenleg több mint 40 városban szerveződnek demonstrációk, amelyek a Fico-kormány lemondását követelik. A szlovákiai magyar közösség is aktívan részt vesz a tiltakozásokban, amit nem hagyhatnak figyelmen kívül.

A Békét Ukrajnának kezdeményezés tiltakozó akciója 2024 decemberében indult el Pozsonyban, egyetlen helyszínen. A kezdetben csekély résztvevőszám gyorsan növekedésnek indult, és immár 44 városban fejezik ki a polgárok elégedetlenségüket a Fico-kabinettel szemben. A magyarlakta települések is jelentős szerepet játszanak ebben az ellenállásban: Dunaszerdahely, Komárom és Érsekújvár, valamint más magyar többségű városok lakói is egyre aktívan tüntetnek Robert Fico kormánya ellen.

Észlelhetjük, hogy Európában egyre inkább háttérbe szorul a véleményünk. Olyan személyek gondolataira figyelnek, akik a PlayStation előtt ülve osztogatnak tanácsokat a kormányfőnek, arról, miként kellene vezetni az országot. Különféle téveszmék terjednek el, például az, hogy az oroszok megbízhatóbb szomszédok lennének Ukrajnánál, míg mások az Európai Unión kívüli jövőről ábrándoznak.

- hangsúlyozta a pozsonyi Szabadság téren Lucia Štasselová, a kezdeményezés egyik alapítója, aki azt is megjegyezte, hogy Szlovákia egyre nagyobb léptekkel halad előre az elszigetelődés útján, aláássa a saját biztonságát, és elveszíti mindazt, ami a szabadságot és a stabilitást garantálja.

Zuzana Izsáková, a Békét Ukrajnának képviselője, hangsúlyozta, hogy a kormány határozott lépéseket tett a Szlovákiát övező drótkerítés megépítése érdekében. Kifejtette, hogy "a jövőben nem kívánunk korlátok között élni", ami arra utal, hogy a nyitott társadalom és a szabad mozgás eszméje fontos a számukra.

Robert Kaliňák nem fog minket megóvni, míg Erik Kaliňák már tűkön ül, hogy megszállóként lépjen fel Ungváron. Szlovákia jövője azonban nem Moszkvában vagy akár Washingtonban dől el; irányunkról csakis mi, európai állampolgárok rendelkezhetünk.

- közölte Marián Kulich, a kezdeményezés képviselője, aki azt üzenete az európai vezetőknek, hogy Szlovákia annak ellenére is a szövetségesekhez tartozik, hogy az országot "orosz kollaboránsok vezetik".

Nem ez volt az első tiltakozó akció, ami a Békét Ukrajnának kezdeményezéshez köthető. Az ellenállási hullám még 2024. december 23-án, közvetlenül Robert Fico moszkvai útja után indult. A csoportosulás akkor azt is bejelentette, Fico orosz vizitje miatt a Főügyészséghez fordulnak. A szövetség képviselői úgy gondolják, a miniszterelnök régóta azon dolgozik, hogy legitimálja az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Az ügyészség később közölte, a törvényeknek megfelelően vizsgálják a feljelentést.

Az első demonstrációt követően számos újabb tiltakozásra került sor, és a szervezők kifejezték, hogy készen állnak a jövőbeni nyomásgyakorlásra is.