"Nem minden Fradi-szurkoló osztja a Fidesz politikai nézeteit."

A közgazdász végzettségű Németh Zoltán Lajos, a több mint 18 ezer követővel rendelkező Ferenczvárosi C-közép Facebook-oldal alapítója, korábbi szerzője szerint FTC-drukkerek láthatatlan tömegeiben kelt ellenérzést, ahogy Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató elnöklése alatt a kormány rátelepedett az egyesületre.

Nemcsak az államot, az FTC-t is foglyul ejtették?

A történet mindig is arról szólt, hogy a hatalom igyekszik dominálni a klub életében, befolyásolni annak működését. Ám a látszat ellenére még a Fidesznek sem sikerül teljes mértékben irányítása alá vonni a helyzetet. Hiába mutatnak a statisztikák soha nem látott sikereket, hiszen zsinórban hat bajnoki címet nyerni még sosem volt ilyen könnyű, a szurkolók körében mégis megjelennek eltérő vélemények. A klub iránti szenvedély és elkötelezettség megvan, és ezeket a hangokat, melyek a változást sürgetik, nem lehet egyszerűen elnyomni.

A C-közép oldalán egyre inkább eluralkodnak az efféle zúgolódások: "Hányinger, ami mostanában az Üllői úton folyik." "Springer Ferenc biztosan forogna a sírjában." "Ezt a csapatot, ezt a szurkolótábort még a kommunisták sem tudták megtörni, most meg fizetett verőlegényekkel és hangadókkal megspékelve lassan fideszes-dicshimnuszokat fognak együtt énekelni a megafonos és kormánypárti celebek?! Mi jöhet még ezután?"

Bár jól tudom, milyen módszerekkel próbáltatok elnémítani a kritikus véleményeket – mint például perekkel és megfélemlítéssel, engem is kizárva a baráti körből –, úgy vélem, az utolsó megállapítás kissé túlzó. Ismerve a közösséget, bátran állíthatom, hogy messze nem egységes. Soha nem is volt az. Sokan elégedetlenek azzal, ami a klub körül történik, és még többen vannak, akik emiatt el sem látogatnak a meccsekre.

Kubatov Gábor beszélgetést folytat az FTC labdarúgóival, és komoly következményekkel zárja a diskurzusokat.

Annyi alapja talán mégiscsak van, hogy a Fidesz politikai akciókban is többször bevetett FTC-drukkereket.

Az elmúlt évek eseményei továbbra is élénken élnek bennünk. Nem meglepő módon a táborban feszültségek tapasztalhatók emiatt. Akár tetszik, akár nem, a "dzsungel törvényei" érvényesülnek. A fiatalok érkezése új perspektívákat hoz, és eltérő vélemények kezdenek dominálni.

Nem fogadják el kedvezően, hogy a békekötést követően azok számára, akik a tábort "felügyelik", szembetűnően javult az életminőségük.

Bár ma még lehetetlen bizonyítani ezt, nem kizárt, hogy a jövőben fény derül arra, milyen csatornákon keresztül zajlottak ezek az események. A támogatóik tábora hatalmas, és hatalmas növekedési lehetőségek rejlenek benne. Az alapítók szándéka az volt, hogy széles társadalmi részvételt biztosítsanak, de jelenleg erre nincs lehetőség. A változások elérése szinte lehetetlen, mivel a szakosztályok dolgozói erőteljesen függenek a vezetőségtől az egzisztenciájuk szempontjából. Azok, akik eltérő véleményt merészelnek megfogalmazni, ki vannak zárva a döntéshozatali folyamatokból.

A kilencedik kerület szívében élek, ahol aktívan részt veszek a közéletben. A klub iránti szeretetem már gyerekkoromban gyökerezik, hiszen családom is mindig támogatta ezt a szenvedélyt. A fiam és a lányom is az utánpótlás csapataiban sportoltak, azonban eddig nem volt alkalmam arra, hogy hangot adjak a véleményemnek és képviseljem az álláspontomat.

Ez a sportegyesület nem hasonlítható például a Barcelonához, ahol a tagok széles köre képezi az alapot. Itt bárki, aki klubtag, részt vehet a döntéshozatalban, befolyásolhatja a működést, a stratégiát és a jövőbeli irányokat. Ráadásul joguk van megkérdőjelezni a vezetőség munkáját, sőt, választani is őket.

Persze, hogy létezik a Fradi-szív! Az a szenvedély és elkötelezettség, ami a Ferencvárosi Torna Club szurkolóit összeköti, időtlen és megkérdőjelezhetetlen. Minden egyes mérkőzés, győzelem és vereség egy újabb fejezet a közös történetünkben. A Fradi-szív nem csupán a fociról szól, hanem egy egész közösség összetartozásáról, a hagyományok tiszteletéről és a jövőbe vetett hitről. Igen, a Fradi-szív örök!

A drukkerek lelkesedése megvan, a játékosokból viszont hiányzik a tűz. A Viktoria Plzen ellen vívott Európa Liga-búcsú során ez különösen szembetűnő volt. A keret jelenlegi létszáma 30 fő, de a magyar játékosok aránya szinte elenyésző. Saját nevelésű tehetségek helyett csupán egy-két vezéregyéniség tűnik fel, akik közül Dibusz Dénes és Varga Barnabás ugyan kiemelkedő teljesítményre képes, de egyikük sem a klub kötelékében nőtt fel. Vannak azonban biztató jelek is: például Tóth Alex, aki ígéretes tehetségnek számít, és az utóbbi években más fiatalok is feltűntek, de úgy tűnik, a vezetőség Hajnal Tamás sportigazgató irányításával inkább más utakat választ az utánpótlásképzés terén. Az NB II-es Soroksárhoz irányítják azokat a fiatalokat, akiket nem szándékoznak eladni, de valahogy senki sem tér vissza a csapatba. A felelősséget pedig elhárítják: míg a politikusok a magyar érdekekről beszélnek, a klubelnök lesajnálóan tekint a hazai utánpótlásra. Ugyanarról a személyről van szó. Ezt nehéz ép ésszel felfogni. Csak nézzük meg a játékospolitika negatív mérlegét az elmúlt 15 évben, és világossá válik, hogy valami nagyon nem stimmel.

Kubatov Gábor: Szóval, irány Csehország, és ott majd alaposan megmutatjuk az ellenfeleinknek, mi is a tudományunk!

Kubatov és a Fidesz úgy tűnik, mintha nem igazán szándékoznának önálló lábra állítani a klubot. Ha esetlegesen bekövetkezne egy kormányváltás, a működésének jövője kérdésessé válna, és ezt könnyen felhasználhatnák arra, hogy azt mondják: ti rontottátok el!

Szinte biztosra vehető, hogy ez a forgatókönyv valósulna meg. Ezért lenne kiemelkedően fontos a tagsági rendszer újbóli bevezetése, akár egy valódi tulajdonos bevonásával, ami nem csupán gazdasági szempontból elengedhetetlen. Érdemes megjegyezni, hogy a külső látszat ellenére nem zajlik olyan féktelen mulatozás, mint ahogy azt sokan gondolják. Nem véletlen, hogy a 2025-re tervezett Fradi-város építése, amire már előre elkülönített pénz állt rendelkezésre a klub költségvetésében, jelenleg megrekedt. Állítólag a projektet súlyos nehézségek terhelik. A férfi futball és a női kézilabda csapatoknál óriási a nyomás az eredmények elérésére, hiszen a nemzetközi kupaszereplés elengedhetetlen a játékosok magas bérezése miatt. Mindazonáltal fontos kiemelni, hogy vannak biztató fejlemények is: az infrastruktúra például jelentős mértékben megújult.

Mit gondolsz arról, hogy Kubatov egy kalap alá veszi a pártfunkcionáriusi és a klubelnöki szerepét?

Úgy vélem, hogy ez a kommunikáció tudatosan van megtervezve, és elítélhető. Ugyanakkor ez nem csupán a magyar jelenségek sajátja. Nemrégiben olvastam, hogy a Crvena Zvezda esetében is hasonló módon gyakorol befolyást a hatalom.

Ez egy tipikus pártállami ritmus.

A Fidesz láthatóan nehéz helyzetben van; a TikTok-videóktól kezdve a különféle megnyilvánulásokig, mindez a kommunikációs túltengés egyértelmű jeleit mutatja.

Ledolgozható-e a Felcsút ötpontos előnye a bajnokságban?

A felvetés már önmagában is tiszteletteljesen sértő és abszurd. Ezt nem hagyhatjuk annyiban. Reménykedem, hogy zsinórban a hetedik bajnoki címet is elnyerjük, de ha a Fidesz korszaka véget ér, a Puskás Akadémia sorsa is megpecsételődik. A helyén pedig egy szociális gyermekotthon fog létrejönni...